A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 22. szám - Színházi jogunk. 8. [r.]

170 A JOG jelent az, hogy a 339. §. a maximumot 1 évben, a 365. §. 3 hónapban, a 368. § pedig 6 hónapban állapítja meg. A minap az Ügyvédek Lapjában egyik cikkező a feltételes elitélésről szólva, bár kissé túlozva, de találóan jegyzi meg, hogy a btk.ekben irt maximumok a mai bírói gyakorlatban teljesen elvesztették hitelüket. Konkrét esetekben ugyanis keveset jelent az, hogy egy bizonyos bűncselekményért a törvényben irt büntetési tételnek mi a maximuma. Hol marad a konkrét esetben kiszabott büntetés a maximum mögött ? Könnyű testi sértés büntetése rendesen egy hét, súlyos testi sértésé két hét, a lopás vétségéé 8 nap, hol marad ez a maximalis egy év mögött? De sok esetben a büntetési tételek maximumai semmi arányban nincsenek a bűncselekmény súlyosságával, igy a lopás vétségénél a maximum egy év, az orgazdaság vétségénél 2 év, hol van itt az arány? Az orgazdaság járulékos bűncselekmény lévén, büntetése a lopás büntetésével kisebb vagy legfeljebb egyenlő lehet. így tehát kétségtelen, hogy a büntetési maximumok a gyakorlatban nem nagy jelentőséggel birnak, csak a jogtalan elsajátításról kívántam szólni, épp igy végig mehetnék az egész büntető kódexünkön, alig van fejezete, melyben nyilvánvaló hibák vagy elavult rendszabályok nem volnának. Számos kérdésben a birói gyakorlat és a jogászi közvélemény már döntött és a btk. a maga túlhaladott intézkedéseivel, hiányaival rendületlenül áll, mint Sión hegye. Törvényhozásunk hibája, hogy alapos revízió helyett csak toldozunk, foldozunk vagy ami még rosszabb, a nyilvánvaló hibákat évtizedeken át bennfelejtjük a kódexekben, s igy a birói gyakorlat ugy segit magán, ahogy tud, a törvény látszólagos alkalmazása mellett a törvény ellenére ítél, miáltal a törvény tekintélyét annyira sértő törvényrontó jogszokást létesiti, vagy ami még rosszabb, a biró, a törvény betűjének kedveért az anyagi és valódi igazság rovására, jobb meggyőződése, ellenére itél. Pedig hát talán mégis a törvény van az emberekért és uetn megfordítva ? ! Valahol olvastam, hogy az északamerikai EgyesültÁllamokban nincs kódex, hanem a birói gyakorlatot évtizedenként köztekintély alatt hivatalosan összegyűjtik és ez szolgál kódex gyanánt. Sok igazság rejlik ebben, mert mozgás az élet, maga a jogélet folyton mozgó, változó, hullámzó valami, amint nem lehet merev, változatlan formákba szorítani. Az bizonyos, hogy a kodex-rendszer nagyon megakasztja a természetes jogfejlődést. Tudjuk ezt a római jog fejlődésénél, mily nehezen tudott a XII táblás törvény békóiból kiszabadulni. Ha megmaradunk a kodex-rendszer mellett, legalább ennek időkinti revíziója el ne maradjon, hogy igy a törvény, ha párhuzamosan nem haladhat, legalább sántikáljon az élet után \ A hagyatéki adós jogállása. (A Tervezet 2,008. §-a.) Irta SZÉKELY MIKLÓS dr., rózsahegyi tszeki biró. A Tervezet 2,008. £-a igy szól: ((Hagyatéki tartozásokért az örökös a hagyatékkal felelős». Minthogy az a szabály, hogy az örökhagyó hitelezője ez adósának hagyatékából minő feltételek és körülmények között nyerhet kielégítést, — eltekintve c föltételek és körülmények processuális részétől, — kétségtelenül az anyagi jog keretébe tartozik, ennélfogva jogos a várakozás, hogy ezen eminenter gyakorlati kérdés tekintetében a Tervezetben kielégítő útbaigazítást nyerjünk. A vonatkozó szakasz ellenében Weinntann Fülöp hozta íel többek között, hogy a szakaszban hiányzik a követelés érvényesítési módjának meghatározása. A perrendtartás tervezetében e részben nem foglaltatnak intézkedések, ami ujjmutatás arra, hogy a vonatkozó szabályok az anyagi jog körén belül volnának szabályozandok. Megoldatlanul hagyja azonban a T. 2,008. ij-a, hogy azt a kérdést, 1. egyáltalán van-e hagyaték s illetve, hogy 2. minő állagú és értékű a hagyaték, — az örökhagyó hitelezője minő eljárás utján hozathassa tisztába ? A T. 2,040. §-ának a hereditatis petitióra vonatkozó rendelkezései alapján nyilvánvaló, hogy a nem örökjogon fellépő hitelező az úgynevezett hagyatéki birtokossal szemben fel nem léphet. Olyan esetben tehát, midőn az örökhagyó hitelezője cselekvő követelésének kielégítésére más alapot egyáltalán nem tud kijelölni, mint azt, mely az u. n. hagyatéki birtokos birtokában létezik, — oly esetben a hitelező minő jogszabályhoz forduljon? És mindenekelőtt módjában áll-e az örökhagyó hitelezőjének teljesítésre irányuló avagy esetleg pusztán praejudiciális keresettel megállapittatni azt az alanyi jogát, hogy őt az örökhagyóval szemben kielégittetlen cselekvő követelés illleti. Mert, ha az örökhagyó hitelezője tud olyan birói ítélethez jutni, melyben az örökhagyónak fizetési kötelezettsége meg van állapítva, akkor hajlandók volnánk arra a föltevésre, hogy ez ítélet alapján a hitelező végrehajtási uton jogosítványt nyerhet ama követelés birói érvényesítésére, mely a T. 2,040. §-a szerint csakis az örököst illeti meg. Ezen kérdés tekintetében eddigi joggyakorlatunkban sem jegecedett ki szilárd álláspont. Ujabban a Kúria elvi éllel kimondotta (1,694/903. P. 219/904. P. sz.), hogy az a kérdés, létezik-e a hitelező követelésének kielégítésére szolgálható hagyaték vagy nem, a hitelező által indított teljesítési per keretén belül bírálandó el. Teljesen persze ezzel a kérdés megoldva nincs. Kérdés ugyanis, hogy az örökös érdemi védekezésének föltétele-e, hogy a hitelező igazolja a hagyaték létét és mibenlétét, avagy pedig e kérdés és a hitelező marasztalási kérelme egy ítéletben birálandó-el ? Éppúgy nem tudunk eligazodni a T. 2,008. §-ából a tekinTÁRCA. Színházi jogunk.*) — A Jog eredeti tárcája. — A 13 ik pont szerint, ha a tag évi összes Illetményei a 2,400 koronát meghaladják: az egyhuzamban szünetelés első havában elveszti fellépti dijait; 2-ik havában ezeken kívül ugyanazon időre esedékes ruházati járulékának felét; a 3-ik hóban összes esedékes fellépti dijait és ruházati járulékát. Sőt a 3-ik hó leteltével, a szerződés minden kártérítési igény kizárásával nyomban felbontható. Ha az évi összes illetmény -a 2,400 koronát meg nem haladja, a tag az egyhuzamban szünetelés 3 hónapjára elveszti fellépti dijainak esedékes részét, sőt a szerződés a fenti módon a 3-ik hó leteltével, felmondás és kártérítés nélkül nyomban felbontható. E kikötések azonban csak azon esetekre vonatkoznak, ha a betegség nem a tag hibájából ered; ellenkező esetben jogában áll az igazgatóságnak a szünetelés idejére a tag öszszes fellépti dijait és ruházati járulékát levonni. Mulatozás, erkölcstelenség vagy korhelykedés folytán beállott, bár orvosilag igazolt, betegség esetében a tag a betegség idejére elveszti esedékes összes járandóságát, sőt a törvények alkalmazásával mint kötelességmulasztó is büntethető. *) Előző közlemény a 10. számban. A 15. pont szerint férjes nőtagoknál házasságuk fennállása alatt, vagy azon tul törvényes határidőn belül beállott terhesség folytán a ruházati járulék és fellépti dij megszűnik azon naptól kezdve, amelyen az igazgatóság, belátása szerint, fellépésüket helyén nem levőnek jelenti ki — és tart, amig működésüket az igazgatóság véleménye szerint újból meg nem kezdhetik ! A Népszínház 10. pontja szerint betegség esetén a színházi törvények megfelelő szakaszai érvényesíttetnek, de ily esetben mindenkor a törzsfizetés megfelelő hányada fizettetik, — a mellékjárandóságok: lakbér, ruhapénz, fellépti dij, stb. nélkül. Beszüntethetők az összes illetmények, ha az .akadályoztatás a tag saját hibájából történt. A Királyszinház szerződésének 5. pontja szerint a beteg tagnak teljes fizetése jár ki egy hónapig; azontúl fél fizetésé egy hónapig. Ezen tul nem jár a tagnak fizetés és a szerződés felmondás és kártérítés nélkül felbontható. Ha a tag a szerződés megkötésekor betegségét be nem jelentette, semmi dijat nem igényelhet, sőt a szerződés minden kárpótlás nélkül fel is bontható. — E szakasz a női tagok terhes és betegágyas állapotára is vonatkozik. A 6. pont szerint a saját gondatlanságból, vétkes mulasztásból vagy szándékos magatartásból eredt és a működést lehetetlenitő betegség esetében, a fizetés a betegség idejére beszüntethető, vagy a szerződés kárpótlás nélkül felbontható.) 1) A szerződés felbontásának esetei. Birság és kötbér. A 14. pont szerint felbontható a szerződés továbbá : a) ha a tag polgári becsületét veszti (Opera szerz. 16. p. aj.) ; b) ha botrányos magaviseletet tanusit (Opera szerz. 16. p. cj.); c) csökönyös engedetlenség esetén, ha a tag 3 ízben érté-