A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 21. szám - A végrehajtási törvény 174. §-áról - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 10. [r.]

88 OG annak folytán az ujabbi árverést megsemmisíteni s a végrehajtatót a vhajt. törv. 144. §-ára alapított árverési kérésével elutasítani kellett annál is inkább, mivel az árverést elrendelj végzés tartalmánál fogva a visszárverést elrendelő végzésnek nem tekinthető. (Alsójárai kir. jbiróság mint tkvi hat 3,4:57/905 sz-) 3. Az elsőbiróságnak uj árverést rendelő végzése hely•benhagyatik. Mert S. Sámuel az aldorfi 1i2. sz. tjkvben A—(—1. rdsz. 193-, 194., 195. hrsz. belső épületes telket 1904. február 4-én 1,230. tkvi szám alatt tett utóajánlatának megíelelően 1904. március 11-én tartott árverésen 11,000 K. vételáron vette meg, vagyis emez utóajánlati árban leüttetett. Utóajánlattevő azonban a vételár lefizetését illetően árverési teltételeknek eleget nem tevén, a vételárt meg nem fizetvén, az ujabb árverés az ő terhére és veszélyére a vhajtási törvény 185. §. alapján helyesen rendeltetett, mely okból a végzést helyben kellett hagyni. A felfolyamodásban előterjesztett annak a kérésnek, hogy végrehajtást szenvedett javára az árverésből kifolyóan a kártérítési igény s az, hogy ki tartoznék neki kártérítéssel, névszerint megállapittassék, és illetően megneveztessék, helye nincs, mert eme kívánalmai a felfolyamodás keretében el nem biráJhatók. (19U6. november 27.) 186. §. 4,465/904. I. A kir. jbiróság mint tkvi hat. Kielégitési alapul a második árverésen igért vételárt és az e vételár, valamint az első árverésen igért vételárkülönbözetet vette. A kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság mint tkvi hatóság végzését megváltoztatta és kielégitési alapul csak az ujabb árverésen igért vételárat vette s ehhez csatolta a mulasztó vevő által elvesztett bánatpénzt. Indokok: A vhajtási törvény 185. §-a szerint az árverési feltételeknek eleget nem tevő vevő a bánatpénzét elveszti s ez az ujabb árverés során a befolyandó vételárhoz csatoltatik s azzal együtt osztatik fel. A 186. §. második bekezdése szerint, ha az ingatlan olcsóbb áron adatnék el, a további vevő megtériteni köteles a későbbi és korábbi vételár közötti különbözetet. A megtéritendő különbözet megállapítása azonban az idézett szakasz H-ik bekezdése szerint csak valamely érdekelt fél fellépése folytán történhetik meg, amiről konkrét esetben nincs szó. Ezeket és a 194. §. rendelkezéseit tehát egybevetve : nem lehet kétség az iránt, hogy kielégitési alapul csak a második árverésen igért vételár folyó kamataival és az első árverés alkalmával letétbe helyezett bánatpénz szolgálhat. (A járai kir. jbiróság mint tkvi hatóság 1,074/904. tkvi.) 187. § 4,725/904. I. 1. A végrehajtató jogosult kérni az utóajánlata folytán kitűzött árverés beszüntetését, az esetben, ha végrehajtást szenvedő végrehajtatót kielégítette: az alapárverés előtti állapot áll vissza. 5,078/904. I. 2. Az 1881. LX. t.-c. 187. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az utóajánlattevő az általa viselendő ujabb árverési költséget előlegezni köteles, akkép értelmezendő, hogy egyfelől az ujabb árverezési költségek közé, melyek esetleg az ajánlattevőt végleg is terhelik, csakis az árverés foganatosításával eljárt kiküldött dija és kiadása, valamint az árverési jegyzőkönyv bélyege és esetleges hírlapi közzétételi költségek számitandók, másfelől, hogy ezen költségek is végleg csak akkor terhelik visszatérítés nélkül az utóajánlattevőt, ha az utóajánlat folytán megtartott árverésen elért vételártöbblet nem fedezi mindazon árverési költségeket, melyek az 1881. LX. t.-c. 189. §. a pontja alapján az előnyös tételek sorában elégitendők ki. A 1 S7 Jj-ban ugyanis nincsen kifejezetten kimondva az, hogy az utóajánlattevőt az általa előlegezett költségek véglegesen is terhelik, annak pedig nincsen indokolható jogi alapja, hogy a fellépése folytán az összes érdekeltek érdekében kedvezőbb heiyzetet eredményezett utóajánlattevő az előlegezett költségeit végleg elveszítse és visszatérítés nélkül végleg is viselje. Szám: 440/1906. 3. A kir. ítélőtábla következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzésének neheztelt az a része, amely szerint a bírósági kiküldött eljárási dija az 1905. december 13-án megtartott, sikertelen maradt utóajánlati árverésből folyóan a kir. kincstár utóajánlattevőnek terhére állapíttatott meg s az 1 K. 72 f. díj a kir. kincstár által letett s 1905 évi október 19-én 352. t. sz. alatt bevételezett oO K.-bóI utaltatott ki és a kir. kincstárnak csak 48 K. 28 f. utaltatott vissza megváltoztattatik s a birói kiküldött részére az 1 K. 72 f. 'dij és bélyeg nem állapittatik meg s kimondatik, hogy az a végrehajtó terhére esik, a kir. kincstárnak pedig az egész 50 (ötven) K. letétbe helyezett összeg kiutaltatik; a végzés nem neheztelt egyéb része érintetlenül marad. Mert: végrehajtató a kiküldött végrehajtót arról, hogy az 1905. december 13-ára kitütött árverést megtartani nem kívánja, nem értesítette, a kiküldött végrehajtó pedig a kitűzött helyen megjelent, de ott sem végrehajtató, sem a végrehajtást szenvedett meg nem jelenvén: a meghiúsult árverésről a jegyzőkönyvet felvette. Tekintettel azonban arra, hogy az árverés utóajánlat folytán tüzetett ki, tehát a kir. kincstárnak egy oly ajánlata állott a végrehajtó előtt, melynek alapján akár jelent meg a végrehajtató és végrehajtást szenvedett az árverésen, akár nem, a a birói kiküldöttnek, amennyiben előtte vhajtató és vhajtást szenvedettek előzetesen, vagy az árverés napján, vagy az árverés kezdete előtt kifejezetten ki nem jelentették, hogy a végrehajtást szenvedett az egész követelést és járulékait — mi célból az árverés elrendeltetett — kifizette s így az utóajánlat folytán a követelés megszűnte okából az árverés meg nem tartható (Kúria II. és VII. sz. döntvénye), azt megtartani köteles s ha senki sem jelentkezett árverelőnek, az utóajánlattévőre az ingatlan leütendő. Minthogy pedig akiküldött végrehajtó ezt a rendelkezést nem teljesítette, részére dij a semleges árv. jkv. felvételéért meg nem állapitható s a jkvi bélyeg s 1 K. dija is az ő terhére esik. Minthogy továbbá az utóajánlati árverésen megjelent kir. kincstár az utóajánlati árverés megtartását nem kérte, sem a vhajtó eljárása ellen előterjesztést be nem adott s felfolyamodásában sem kérte az ő utóajánlata folytán az árverés kitűzését, az alapárverés pedig hatályon kívül helyeztetett, s végrehajtató a vhajtási törv. 144. §. értelmében árverést kért s ez 1906. ápr. 4-ére el is rendeltetett: az utóajánlata folytán birói letétbe helyezett egész összeg részére visszautasítandó volt. (1906 febr. 20-án.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A nyitrai tszéknél Kassiczky Vilmos prasici kereskedő ellen, bej. jun. 10, fsz. jun. 14, csb. Névery Ignác, tg. Kun Mihály dr. — A pestvidéki tszéknél Schirhuber Ferencz budapesti kereskedő ellen, bej. aug. 5, fsz. szept. 3, csb Endler Miklós dr., tg. Énekes Endre dr. — A debreceni tszéknél Klein Sámuel helyheli kereskedő ellen, bej. jun. 17, fsz. jun. 27, csb. Hegedűs István, tg. Balázs Bertalan dr. — A szabadkai tszéknél Első pacséri kiházasitó társaság mint szövetkezet cég ellen, bej. jun. 20, fsz. fsz. jul. 9, csb. Kindris Gábor dr., tg. Decsy József dr. — A brassói tszéknél Fejérvári Adolf dr. volt fogarasi ügyvéd ellen, bej. jul. 12, fsz. jul. 15, csb. Zahn Frigyes dr,, tg. Rosenberger János dr. — A szabadkai tszéknél Mannheim Miksa helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 26, fsz. jul. 2, csb. Kindrás Gábor dr., tg. Manojlovics Vladiszláv dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Balog M. Miksa és Márton helybeli cég ellen, bej. jun. 17, fsz jul. 15, csb. Hoselitz Gyula dr., tg. Aradi Antal. — Az újvidéki tszéknél Davidovacz Áron csurogi kereskedő ellen, bej. jun. 23, fsz. jul 2, csb. Szabó Imre, tg. Schwarcz Henrik dr. — A fehértemplomi tszéknél Hász Vladimír helybeli kereskedő ellen, bej. jun 18, fsz. jun. 24, csb. Ludvig Rezső dr., tg. Risztics Velimir dr. Pályázatok: A kolozsvári közjegyzői kamaránál a topánfalvi kir. közjegyzői áll. jul. 1 (111) — A budapesti büntető tszéknél albirói áll. jun. 1 (111) — A zilahi tszéknél albirói áll. jun. 1 (111) — Az aradi jbiróságnál albirói áll. jun. 2 (112) — A nagybereznai jbiróságnál albirói áll. jun. 2 (112) — A pestvidéki tszéknél albirói áll. jun. 4 (113) — Az újvidéki jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 4 (113) — A pozsonyi jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 4 (113) — A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. jun. 5 (114) — A kassai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 6 (114) — A kiskunfélegyházai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 6 (115) — A nagykanizsai tszéknél aljegyzői áll. jun. 6 (115). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpo?itját és a felek nevét Pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Apatin G. L. dr. Richárd—Weinketz érk. 4,371—72/907 sz a ea. Vermes, n. e. - Arad A. F. Piklor—Fackelman érk 2,666/907 sz a. ea Iechata, n e - Fogaras M. A. dr. Pop-Greavu (3,953/906. ea. Dob;), maj. 21 hh. - Mezőkövesd R. D. dr. I. G. 223. sz üevben terminus má] 25. - Nagykőrös Sz. Gy. Peli-Bátor (3,092/906. ea. Somogy,), maj 21 hh. - Pécs M. J. dr. Fodor-Merkal (3,745/906. ca. Wetts em) maj. 23 mv. - Pozsony L. D. dr. Scholcz-Mandl (635/906. SÜS"1' maj- 22 Z VeszPrém K- J- dr. Pallos-Hornig érk. A"KSHLA- ™CJ*U^2 & ~ Kra^-Hornig nem található. íállalkSátunk ™benlétének ^"hatolására - sajnálatunkra - nem rO»»€WLAA IUO*MfT^ ——— ,