A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 18. szám - Ítélt dolog-e alperes-társakra nézve az elözö perben hozott birói itélet vagy kötött birói egyesség

A JOG 141 siteni.iio) De iege lata> tehát ugy áH a dolog> hogy a joghatá_ sok a semmis házassághoz ugy fűződnek, mintha érvényes volna, csak az ítélettel szűnnek meg visszaható erővel. Kisek a kiváltó ítéleteket, mint az Ítéletek egy külön faját constructiója által sem igazolhatja. Azt mondja, hogy ezen esetekben a tényállást ^ a törvény maga hatálytalannak jelenti ki, de a hatálytalanság csak jogerős megállapítás után érvényesíthető. Kisch maga is bevallja, hogy practice nem nagy a különbség a kiváltó és a constitutiv ítélet hatásai közt. Hogy a kiváltó ítéletek visszaható erővel birnak, ez éppenséggel nem ok arra, hogy külön csoportot képezzenek, hisz a constitutiv ítéletek sem zárják ki a visszahatást.111) Nem osztom Kohler nézetét, hogy azon két dolog, hogy az ítélet uj jogállapotot teremtsen, másrészt visszahasson a múltba is, nem fér össze, hisz fontos okokból a törvényeknek is van vissza ható erejük, igy különösen az uzsoratörvényeknek. Szintúgy helytelen Koliler ellenvetése,112) hogy a constitutiv Ítéletekkel megtörjük a jog egységét és különböző dolgoknak tartjuk a magán cselekvőség által és a kereset által történő megtámadásokat. Igenis különbözők ezek, még pedig különösen a joghatások tekintetében, ha szemügyre vfesszük az előző jogállapotot. Kisch azt mondja, hogy a constitutiv ítélet a constructiót megnehezíti. Ezt kétségbe vonom s ha igy is állna a dolog, ez még nem elegendő ok arra, hogy a constitutiv itéle- ! tek mellett a kiváltó ítéleteket, mint egy külön csoportot különböztessük meg.113) Tévesen hivatkozik Kisek11*), hogy a két itéletnem különbözőségét bebizonyithassa, a törvényhozó akaratára, hogy a törvény a kiváltó ítéleteknek nem akarja azt a jelentőséget tulajdonítani, hogy ezek pl. a házasság érvénytelenségét idézzék elő, hanem hogy csak annak érvényesítését tegyék korátlanul lehetővé. A törvényhozó a constitutiv és az u. n. kiváló ítéleteknél egyaránt a fősúlyt arra helyezi, hogy az alapul szolgáló esetekben a joghatások az ítélet nélkül be ne következhessenek. Szem előtt kell még tartanunk, hogy a constitutiv ítéleteknek nem kell minden tekintetben constitutivoknak lenni; az ítéletek csak annyiban constitutivok, amenynyiben a constitutivitás ismérvei fenforognak, igy különösen, amennyiben jogalakító hatásuk van. Ezt a körülményt figyelmen kivül hagyja Kisch, midőn a meghatározó ítéletek kategóriáját állítja fel. Igy pl. nem constitutiv a holttányilvánitó ítélet a vélelmezett elhalálozási időpont tekintetében. Igy áll a dolog a meghatározó ítéleteknél is. Amennyiben meghatározzák az ugyan már fennálló kötelezettség terjedelmét, constitutivok, de ami magát a kötelezettséget illeti, nem constitutivok. Tehát helytelen Kisch állítása, hogy a meghatározó ítéleteknek nincsen jogalakító jelentőségük és ezzel elesik az a különbség is, melyet Kisch ezen és a constitutiv ítéletek köiött talál, illetőleg kiemel.115) A jogálllapot megváltozik, mert az ítélet meghatározza a kötelezettség terjedelmét és ezáltal a jogosított tél igényének érvényesítése lehetővé válik.110) Arról a helytelen álláspontról, hogy a constitutiv ítélet az egyedül hatályos tényállás, a jogváltozás bekövetkeztére,117) már fentebb nyilatkoztunk, álláspontunk szerint ez a különbség is, melyet Kisch főkülönbségnek tart elesik. Tehát a Kisch által úgynevezett meghatározó ítéletek (110—140 o.) sem képLznek külön csoportot, ezek is constitutiv ítéletek, meg van náluk a constitutiv ítéletek minden ismérve, nincs a kettő közt különbség, no de ezt még majd látni fogjuk a meghatározó ítéletek egyes eseteinek tárgyalásánál. Az ítélet itt is lényeges része a tényállásnak, amelyhez a jogváltozás fűződik, itt is teremtő ereje van az ítéletnek és nemcsak a felhozott tények joghatását declarálja. A jogalakulás csak az ítélettel áll be, az ítélet előtt a jogosított fél, bár joga van a jogváltoztatásra, azt előidézni nem képes, jogát nem érvényesítheti. Tehát pl. csak az ítélettel szállítható le a kikötött kötbér, ha aránytalanul magas.llá) Hogy a meghatározó ítéletnek Kisch által kiemelt kiegészítő jellege ezen és a constitutiv ítéletek között különbséget nem létesít, erről alantabb szólunk. Az sem különbség, hogy a constitutiv ítéletnek rendszerint negatív jelentősége van, míg a meghatározó ítélet valami positivre irányul, mert hisz a constitutiv ítélet is irányulhat erre.119) Az i'») 1,329. §., 1341—1,313. HÍ) Ellenkező állásponton van Kohler: Zeitschrift f. d. C. P. 29 k. 21. o. "a) 20. o na) V. ö. Kisch 87—91. »«) 97. o. 112. o. noj Kisch 212. o. »«] Kisch 112. o. n«) V ö. B. G. B. 343. és H. G. B. 34S. *») V. ö. 1,425, 1,547 §§, B. G. B.; 321 .§ G. P. O. 1,029§, 2. bek , C P. O sem lényeges különbség, hogy a meghatározó ítéleteknél a bírói mérlegelésnek szabad tere van, mert ez rendesen meg van a constitutiv ítéleteknél is s csak néhány esetben van a birói szabad mérlegelésnek korlát szabva.120) Arról a különbségről, hogy a constitutiv ítélet ex nunc, a meghatározó pedig ex tunc hat, már beszéltünk.Amint látjuk, a Kisch által kiemelt különbségek a meghatározó és a constitutiv ítéletek között nem oly lényegesek, hogy indokolttá tennék egy uj itélet-csoport felállítását. Maga Kisch is mondja, hogy a meghatározó és a constitutiv íunctio ugyanazon ítéletben találkozhatik.133) Mire szolgáljon hát a ketté választás? Az 1,612. §. 1 bekezdésén alapuló ítélet133) tisztán constitutiv, ezen ítéletnél is megvannak a constitutiv itélet összes ismérvei. A tartás biztosítási módjának megváltoztatása csakis itélet utján történhetik; a kötelezett önhatalmúlag meg nem változtathatja, a jogállapot csak Ítélettel változik meg. Kisch szerint ezen és a constitutiv itélet között a különbség abban rejlik, hogy a constitutiv itélet a legtöbb esetben tisztán negatív jelentőségű, csak egy jogvonatkozást szüntet meg, helyére azonban ujat nem tesz. Ezen álláspont helytelenségére már fentebb rámutattunk. Nincs tehát semmi okunk ezen ítéletet mint egy külön itéletnemet megkülönböztetni. Constitutiv ítéletek fordulnak elő mindenekelőtt hirdetj ményi eljárás esetén, pl. 927. §. B. G. B. 9"/7-98l. §. G P. O. A tulajdonos tulajdonjogától megfosztása hirdetményi eljárás utján. 1,970—1,974. B. G. B. 989. C. P. O.131) Hagyatékhitelezők felhívása. 13-18. B. G. B. 660-970. C. P. O. Holttányilvánitás. (Magyar perrend 523—525. §§, Magyar polg. tkv tervezete 16—18. §§ ; magyar perrendi javaslat 736—750. §§ ; osztrák B. G. B. 24. §., illetve 1883. febr. 13. törvény 8. §). Constitutiv ítéletet eredményeznek a következő keresetek 343. $ B. G. B.126) A kötbér itélet általi leszállítása, az adósnak erre itélet nélkül nincs joga.126) Kisch ezen ítéletet meghatározó ítéletnek tartja, bár maga is elismeri ezen ítéleteknél a constitutiv functiót, t. i., hogy hatálytalanítják a szerződés addigi hatásait a kötelezettség nagyságát illetőleg, de szerinte itt a birói tevékenység fontosabb része a teljesítés terjedelmének meghatározásában áll137) s ezért tekintendők ezen ítéletek meghatározó ítéleteknek. Határozottan önkényes és helytelen a birói tevékenység eme szétválasztása, a hatálytalanítás éppen a Kisch által úgynevezett meghatározói tevékenység által történik. Azért constitutivok ezen ítéletek, mert a kötbér csakis általuk szállítható le. Kohler ezen ítéleteket is megállapitóknak tartja.138) Azt állítja, hogy He/lwig felfogása teljesen helytelen, ezt azonban nem bizonyítja be, sőt inkább megerősíti ezen álláspont helyességét, amennyiben elismeri, hogy a biró saját belátása szerint dönthet a kötbér leszállítása, illetőleg nagysága tekintetében. Tehát Kohler^ is azt vallja, hogy csak itélet utján történhetik változtatás. Ő álláspontját arra alapítja, hogy kötbér uzsoraszerü nagysága jogilag tarthatatlan, ugy hogy a megegyezés joggal csak egy megfelelő csekélyebb össszegre áll fenn és pedig azért, mert a ius aequum más eredményekre vezet, mint a felek megegyezésének megfelelő ius strictum. Erre a következőket jegyezzük meg: A 334. §. méltányossági okokból lőn felállítva. (Folyt, köv.) ítélt dolog-e alperes-társakra nézve az elözö perben hozott birói itélet vagy kötött birói egyesség? Irta RÓTII JENŐ dr., tornai ügyved. A. és B. erdőtulajdonosok pert indítottak X. és Y. erdőtulajdonos és bérlő ellen, hogy a szomszédos erdőjutalék kihasználásánál az ő erdőjutalékukba is behatoltak és ez ellen sommás visszahelyezést és a kivágott fák miatt kértéritést követeltek. X. mint alperes erdőtulajdonos a helyszíni tárgyaláson meggyőződvén bérlője károsító cselekményéről, kötelezte magát felpereseknek a kárukat megfizetni és pert indított Y. bér130) V. ö. 1,564-1,563. 1,576. §§. B. G. B. »") Kisch 14—115. o. 1aa) 115. o. 1S3) A tartás pénzjáradék utján biztosítandó. A kötelezett azonban kérheti, hogy amennyiben ezt különös okok igazolják a tartást más módon biztosithassa. Osztrák B. G. B. 843-844. §§. •^í Magyar tervezet 1,049. §• 12°) H e 11 w i g : Lehrbuch 239. o. ; Anspruch 163, G a u p p-S t e i n I. k. 512 o. ; S e u f f e r t I. k. 347. o. ; L a n g h e i n e k e n 231. o. ; P 1 a n c k II. k. 123. o.; O e rt m a n n 86. o.; S c h o 11 m e y e r 343. § ; Dernburg II. k. I. r. 218. o.; Crome II. k. 215. o. «') 238. o. 138) Zeitschrift f. d. C. P. O. 13, 14. o.