A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 18. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 8. [r.]

142 A JOG lője ellen az általa fizetett kártérítési összeg visszafizetése iránt. A perben vállalkozott annak bizonyítására, hogy alperes tudatosan anyagi haszonszerzés végett hatolt be a szomszédos erdőbe, s az ott kivágott fákat felhasználva, azokkal ellenérték nélkül gazdagodott. A kassai kir. törvényszék mint polgári felebbezési bíróság 1907 . márc. 15-én hozott 1906. D. 247. számú Ítéletével felperes bizonyítási kérelmét mellőzve, a keresetet azon indokokból utasította el. mert felperes az előző perben a szomszédos erdőtulajdonosoknak birói egyesség utján kötelezvén magát a kár megfizetésére, a vitás igény birói egyességgel eldöntetett és erre való tekintettel a pert meg nem újíthatja. Azon kérdés elbírálásánál, hogy ítélt dolog (res iudicata) esete forog-e fenn, döntő mozzanat az, vajon az előzőleg hozott ítélet tárgya ugy a birói eldöntés tárgyát képezett követelési igény, mint annak jogalapja tekintetében azonos e azon követelési igénynyel, amit a «követelő fél érvényesíteni kivánw (B. T. 1898. febr. 4. G. 127/97. szám), mert «itélt dolog kifogása sikerrel abban az esetben érvényesíthető, ha ugyanazok közt a felek közt ugyanaz a jog tétetik per tárgyává, amely egy korábbi perben ítélettel már jogerejüleg eldöntetett» (kir. Kúria 1902. dec. 19. I. G. 380., 1900. november 9. G. 403., 1894. szeptember 18. 725. szám. — Grill-féle döntvénytár VII. köt. 319. 1.) Az erdőtulajdonos a bérlője által okozott károkért a törvénynél fogva felelős lévén, az előző perben vita tárgyává sem volt tehető, hogy a bérlő által okozott károsítás a bérlő vagy az erdőtulajdonos mulasztására vagy szándékos cselekedetére vezethető-e vissza; mert a károsultakkal szemben mindkét esetben mindketten felelősek. S minthogy itélt dologról csak ott lehet szó, ahol az itéltben «valamelyik peres fél jogaira befolyással bíró olyan kijelentés foglaltatik, mely a perben vitássá lett jogviszonyt határozat erejével eldönti». (kir. Kúria 1906. június 1. 860/4. 1905. P. T. LIII. k. 171. 1.). kétségtelen, hogy a kassai kir. törvényszék polgári felebbezési tanácsa egy rosszul értelmezett jogelv kedveért az anyagi igazságot áldozta fel, amikor felperest elzárta annak bizonyításától, hogy alperes a károsítást szándékosan okozta és emiatt felperesnek a kifizetett károkért megtérítéssel tartozik, különben a kivágott fákkal jogtalanul is gazdagodnék. A Kúria tehermentesítését célzó törvényjavaslat 4. §. szerint az 1,000 koronát meg nem haladó vagyonjogi perekben a kir. törvényszéknek mint másodbiróságnak határozata ellen felebbvitelnek nincs helye, s a jövőre nézve immár a sommás perek még jelentősebb részében igy a törvényszék fogja kimondani az utolsó szót. S e cikkemmel annak akarok utat mutatni, hogy a kir. törvényszék elé keraíö íelebbezhetetlen ügyek a jogászközónség ellenőrző bírálata által óvassanak meg a felületes elbánástól. Az angol alsóház küzdelme a parlamentarizmusért. Irta REICH PÉTER KORNÉ1, bpesti kir. törvényszéki alapítványi joggyakornok. (Folytatás.) A <Test act» szerint az angol birodalomban semmiféle közhivatalt, a szárazföldi és hajós seregnél tisztséget nem viselhet, aki a királynak mint az angol egyház fejének az esküt le nem teszi, az urvacsorát nem az angol egyház szertartása szerint veszi. Ezenfelül egy külön acta még a parliamentből is kizárja a pápistákat. Az eskü < a suprematiai eskü« nevezetű volt. A király ennek jóváhagyásait nem merte megtagadni. Ezután az alsóház felhívta a királyt, hogy a Hollandiával folytatott háborútól álljon el, s megtagadta az e célra szolgáló subsidium megszavazását. Az alsóházban olyan jelenetek játszódtak le ezután, mint az ](>41-iki Grand remonstrance iránti indítványkor, ugyanis a király és nyomorult emberekből álló kormánya miatt elkeseredett alsóházi tagok elhagyva helyeiket, egymást taszigálva, a terem közepére rohannak, egyik szembeköpi a másikat,--) a kardokat hüvelyeikből kirántották. Ordították : <Division, divisior.> fz) hogy megtudják az ay antiqua no szavazók számát. Jóformán életveszélyes és páratlan düh uralkodott a képviselőtestületen. II. Károly tagadta meg Seymour Edward speakerré történt megválasztatásának helybenhagyását, amely eddig *) Előző köz'emény a 15. számban. **) Palgrave Reginald: i. m. 15. old. 83) Division : az angol alsóházban azt jelenti, hogy az igennel vagy nemmel szavazók a terem oldalainál levő hosszú igennel vagy nemmel s zavazók folyosójára tódulnak. teljesen ismeretlen volt, különösen itt azért, mert Seymourt az alsóház közfelkiáltással egyhangúlag választotta meg s így az alsóház által megválasztott speaker, mint nem speaker hagyta el a lordok házának korlátját. Hiába irt fel az alsóház ekkor háromszor is, hiába tiltakoztak ellene, — a válasz az volt, hogy ne vesztegessék az időt, mert a király csak jogával élt. Az alsóház boszusan engedett. 1679 januárjában a király feloszlatta 18 ev után a parliamentjét. Ettől kezdve mind határozottabban nyert tért a patiiament joga a királyé ellenében. Az alsóház a suprematiai esküt megszorítja, hogy azt pápista kibúvóval se tehesse le, egy államtitkárt fogságba vettet, mivel oly gentleman ekhez intézett kinevezési okiratot irt alá, kik nem voltak jó protestánsok. Sőt a zavaros időkben, amikor az a mende-monda terjedt el, hogy a királyt meg akarják gyilkolni, a «honvédség* parancsnokságát is ki akarta venni a király kezéből. Nem szabad az alsóházat e hatalmi túltengés miatt elitélni, mert hogy a legloyalisabb parliament tizennyolc évi kormányzás után ilyenné lett, a rossz tanácsadók befolyásának következménye lett s féltek attól, hogy ismét kikerül egy Cromwell Olivér, aki aztán diktálja az uj alkotmányt. Éppen az angol alsóház tudta legjobban, hogy mit köszönhet a restaurátiónak, hogy mennyire kell vigyáznia hatalmára. A politikai helyzet ilyetén állásán a király a népre hivatkozván, feloszlatja a pariiamentet, mint fennebb érintettem. Pedig a népre való hivatkozás helytelen volt, mert hisz a nép volt a legingerültebb és az igazat megvallva, közelebb volt közvetlenül érintve az alsóháznál. Az uj választásoknál a kormány igyekezett a többséget a maga elvei szerint megnyerni, az akkor megjelent röpiratok élesen bírálják a kormány intézkedéseit a választók dédelgetéseire, azok beszállásolására vonatkozólag s hogy mily sok uj szavazó polgár támadt a szabad birtokok feldarabolása utján. De ennek dacára a Westminsterben a hangulat izgatott volt. A megvesztegetett birák kegyetlen és kíméletlen hajszát űztek ártatlan emberekkel, kiket a király illeni összeesküvés hamis vádja és hamis tanuk vallomás alapján vonszoltak vérpadra. A király a zür-zavarban 1' emple Vilmoshoz fordul, aki azt javasolta, hogy állíttassák fel egy testület, mely a király és a parliament között áll s aki óvja a király jogkörét a parliament túlterjeszkedése ellen. Terve szerint harminc tagja volna s neve a titkos kabinet (Pricy Council). A király kinevezi a tagjait, de a népies elem kevéssé van benne képviselve s inkább a koronához szit, mint a parliamenthez. Az alsóház végső erőfeszítésében, hogy a királyt alkotmányos útra térítse, az örökösödési rendet is megbolygatni kívánja. II. Károly a pariiamentet elnapolja, hogy addig, mig újra összeül, valami egyességre lépjen velők. 1679. május 26-ika az angol politikai történet egyik legnevezetesebb napja. Ezen a napon hagyja jóvá a király a <Habeas corpus act»-ot. A magna charta a személyes szabadság biztosítására szolgált, de mint minden tön ény, ha az életben érvényesülni nem tud teljesen, ugy ez is hiányos volt a büntető rendtartás hiánya miatt. A Habeas corpus act teljes cime: «An act for better securing the liberty of the subject, and for prevention of in prisonments beyond the sea». II. Károly 30-ik esztendejében, — 1679. Ebben a Habeas corpus Writ fontossága tűnik ki, mely azt rendeli, hogy a fogoly rendes birája elé állittassék és hogy a börtönőr az elfogatás után azonnal jelentse, hogy az elfogatás megtörtént. A Habeas corpus nem mond ki elvet és nem definiál jogot, de gyakorlati szempontból többet ér, mint a személyi szabadságot biztosító akárhány alkotmányszakasz."4) Kisebb bűncselekmény esetén (vétség, misdemeanor) joga van e szerint mindenkinek a szabadiábra-helyezést kérni biztosíték ellenében (the right to be admitted to bail).85) Ez a törvény is angol alaptörvénynyé vált s bárhogy hibáztassuk II. Károly egyéniségét és politikáját, az angol nemzet köszönettel tartozik neki, hogy a parliamentnek ezáltal joga nyílott jogait kiterjeszteni és megvédeni. Az elnapolás után csakhamar bekövetkezik a parliament uj feloszlatása, mert a király csak azért hagyja jóvá a népszerű Habeas corpus act-ot, mert indítványt terjesztettek elő az alsóházban az örökösödési rend megváltoztatása végett. Teljes egy esztendeig nem ült össze megint a parliament. II. Károlynak előre kellett volna látnia, hogy az ilyen államcsínyek felélesztik T. Jakab «nyugtalankodó» és I. Károly «lázongó» parliamentjeit s azt, hogy nagyon reászorult az alsóház jóindulatára.*0) A házak szónokai a kizáratási kérdésekkel foglalkoznak, a közszellemet ez a kérdés foglalja el. Ekkor alakul ki a whig és tory elnevezés, melyeknek a XVIII. században oly nevezetes szerep jutott. Ugyanis Skóciában a «convenant» üldözöttéi dühbe jővén az elnyomás miatt, fegyvert fogtak a király ellen. Ezeket a hitbuzgó nyugatalföldi földmiveseket közönségesen «\vhig»-eknek nevezték.8?) Ezután a skót presbyterianusokra ragadt a «\vhig» név.8s) Ugyanezen időben az irföldi mocsarak menhelyül szolgáltak a pápista számüzötteknek, akik sokban hasonlítanak a «fehér legények.-hez (whyteboys). Ezeket tory-nak hívták s ez az elnevezés s4) Dicey : I. m. 188., 195. 85) L. Stephen : Digest of the Law of Criminal Procedure art. 276. not. 1. és art. 136. "«) Bagehot: Engl. const. Fortinghtly Rewiew VII. k. 83. 1. 8:) Macaulay: i. m. I. 267. 8Í>) Whig a neve Skóciában a megromlott aludt tejnek.