A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 13. szám - A kimerített bűntett

52 A JOG önállóan a "28. §. alapján, hanem a fennebb idézett összes rendelkezések egybevetésével kell annak történnie. Ez egybevetés eredménye az, hogy a lakosok jogait szabályozó 20. és 21. §-ok alkotják meg a választójog forrását, még pedig akképp, hogy e szakaszok a választójogot csakis a fiumei községi illetőségű egyéneknek adják meg; de ezeknek sem korlátlanul, hanem —a 21. §. c) pontjának kifejezett rendelkezése szerint —a cselekvő választóképesség tekintetében a 28. — a választhatóság tekintetében pedig a 3U. §-ok által megszabott korlátok között. Ekképp a 28. §. nem forrása a cselekvő választójognak, hanem inkább e szakasz ama korlátok megszabása, amelyeken belül a 21. §. c) pontja szerint jogosultakat a cselekvő választójog megilleti ; vagyis a 28. §. ama minősítésnek általában való megál.apitása, amely minősítés fennforgása esetén a fiumei községi illetőségű egyéneknek cselekvő választójoga van, amely általános minősítés alól a következő '29. §. ismét egyes kivételes eseteket állapit meg, mikor a választójog ideiglenesen vagy végleg hiányzik. Ezek szerint, a fiumei községi cselekvő választóképességnek első és elengedhetetlen kelléke a fiumei községi illetőség; és igy azok, kik nem ottani községi illetőségűek, választók nem lehetnek, habár a 28. §-ban megkívánt minősítésük megvan is. A Statútumnak a választójogra vonatkozó eme rendelkezései mellett — amelyekből, a fentebbiek szerint, már magukból is megállapítható, hogy a választóképességnek első kelléke a fiumei községi illetőség — a Statútumnak a választási lajstromokról és a választók egybehivásáról szóló 35., 36. és 38. §-ai is mutatják, hogy a Statútum csakis a fiumei illetőségű egyéneket tekinti olyanoknak, kiknek cselekvő választójoga lehet. Ugyanis a Statútum a most felhívott szakaszokban, midőn a választok összeírásáról, felszólamlási jogáról és összehívásáról szól, mindenütt Fiume város- és kerületének választási joggal biró tagjait emliti; már pedig — a már idézett 5. §-ban foglalt meghatározás szerint — a község tagjai csak azok, akik fiumei illetőségűek. Mindezek következtében a fenforgó elvi jelentőségű vitás jogkérdést a jelen határozat rendelkezésével kellett eldönteni. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályának 1907. évi március hó 20-án tartott osztályüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályának J907. évi március hó 20-án tartott osztályülésében. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. . ül §. 4,345/1905. I. A kolozsvári kir. Ítélőtábla végzett: Az elsőbiróság végzése F. P.-ra vonatkozó részében helybenhagyatik. F. P.-néra vonatkozó részében érintetlenül marad. indokok: Az 1904. július 6-án foganatosított végrehajtásnál közel 1,000 korona értékű ingó vagyon volt foglalás alá véve. Ez nem nyújt fedezetet a 4,000 kor. tőkekövetelésre és járulékaira. Ezen az alapon kérte a végrehajtó a folytatólagos végrehajtás elrendelését. Minthogy pedig a dési kir. tszéknek 8,994/902. sz. végzése szerint, amelylyel az alapvégrehajtást elrendelte, az ingóságokra elrendelt végrehajtás foganatosítása végett csupán a nagyilondai kir. járásbíróság van megkeresve, az 1881 : LX. t.-c. 117. §. a) pontja alapján kért folytatólagos végrehajtás elrendelésére ugyanezen §. értelmében nem az alapvégrehajtást elrendelő dési kir. i'szék, hanem a végrehajtás foganatosítása végett megkeresett nagyilondai járásbíróság illetékes ; mert az a körülmény, hogy az alapvégrehajtást elrendelő végzésben ingatlanokra is van elrendelve végrehajtás, s ennek foganatosítása végett még egy bíróság sincs megkeresve, nem állapítja meg a folytatólagos végrehajtás elrendelésére a tsz ék illetékességét, minthogy a 117. §. intézkedései minden vonatkozásban csak az ingó végrehajtásra alkalmazandók: amiből folyik az is, hogy a végrehajtást szenvedő nem felfolyamodás, hanem csak végrehajtás megszüntetése iránti kereset utján érvényesítheti a felfolyamodásában felhozott azt a körülményt, hogy a végrehajtató követelése az ingatlan árverésen befolyt vételárral már fedezetet nyert. 119. §. 1. Kir. járásbíróság: A kielégítési sorrendet a kézi zálog volt birtokosa igénye figyelembevétele nélkül megállapította s a betéti könyvben lévő összeget a végrehajtatok javára kiutalta. Kir. itelótabla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatta s a L takarékpénztárt M. Gy. végrehajtást szenvedett és E F M F N F vécrehaj tatókkal szemben perre utasította annak a "bizonyítása végett, hogy a dési kir. törvényszéknek . . szám alatt bevett s a dési m. kir. adóhivatalnál . . . szam alatt birói letétül kezelt és a dési L. hitelintézet által kiadott 1,515 kor tőkéről szóló betéti könyvecske, az abban elhelyezett pénz és időközi kamatai az L. takarék- és hitelintézetnek a tárgyalás alkalmával beadott, 1902. július 1-én Lippán kelts 1902. október 1-én lejárt 1,480 koronáról szóló M. Gy. kibocsátó es M. F. elfogadó által kiadott váltókövetelés biztosítása végett, mely követelés 1893. jan. 1-én a L. tak.-pénztárnál leszámított 1,000 kor. váltókövetelésből származott, adatott az L. takarékpénztárnak kézi zálogul s igy a kézi zálogból folyó joga korábbi, mint a végrehajtatok birói végrehajtás utján szerzett zálogjoga s ehhez képpest joga van magát a kézi zálogból kielégíteni, minek folytán arra utasittatik, hogy a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a pert az illetékes bíróságnál annyival inkább indítsa meg s további 8 nap alatt a perindítást az eljáró bírósághoz jelentse be, mert különben az elsőbirósági végzés értelmében fognak a betéti könyvben lévő összeg és időközi kamata kiutaltatni, mert: a L. takarékpénztár, amidőn 1898. évben a Sz. takarékpénztári betéti könyvecskét letétbe helyezte, a letéti kérvényében kijelentette, hogy ha G. J.-vel szemben a betéti könyv tulajdonjoga iránt elutasittatnék, a betéti könyvecskére vonatkozó zálogjogot fenntartja, s mert a sorrendi tárgyaláson e könyvecskére vonatkozó kézi zálogjogához ragaszkodik, kijelentvén, hogy az az 1,000 kor., amelyet M. Gy. tőle 1893-ban felvett, ma is mint tartozás fennáll a kamatkövetelésekkel együtt s annak fedezésére kérte a könyvecskét kiutalni. Tekintve továbbá, hogy a L. takarékpénztár a tárgyaláson a kérdéseit váltót s a vonatkozó váltóóvást bemutatta s állította, hogy a becsatolt váltó az 1903. év január l én leszámítolt 1000 kor. váltóból származik s állítása igazolására tanukra is hivatkozott, jelen ügy keretében pedig azt, hogy neki tényleg emez 1000 koronás váltókövetelése erejéig a letéti könyvecskére van-e kézi zálogjoga, elbírálni nem lehet, őt a végrehajtást szenvedett és a végrehajtók ellen a megjelölt megszorítással (vhjt. törv. 119. §. utolsó tétel joghasonlatossága) perre kellett utasítani. A kir. Kúria: A másodbiróság végzésének felfolyamodással megtámadott része indokokból helybenhagyatik.'* (A dési kir. jbiróság 1903. V. 260/23., a kolozsvári kir. ítélőtábla 3,797/905. I., a m. kir. Kúria 9,859/904. sz. végzése.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A soproni tszéknél Weisz Bernát helybeli cég ellen, bej. máj. 16, fsz. jun. 3, csb. Thirriug Béla, tg. Lág!er Alfréd dr. — A nagyváradi tszéknél Sápi István mezőtelegdi lakos ellen, bej. ápr. 6, fsz. ápr. 23, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Adler Samu dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Róth Sándor helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 23, fsz. máj. 15, csb. Harsányi Gyula, tg. Tóth Alajos dr. — A budapesti kir. tszéknél Honig N. Ignác helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 25, fsz. máj. 22, csb. Mezey László, tg. Metzler Gusztáv dr. Pályázatok : A kassai jbiróságnál albirói áll. ápr. 6 (67) — A csikszeredai tszéknél aljegyzői áll. ápr. 6 (67). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Pécs M. J. dr. Deák—Ivánovics érk. 638/907., p. sz. a. ea. Gyárfás, n. e. — Fogarass V. O. dr. Vrabie-Brosiu érk. 9,377/906., sz. a. ea. Kolos, u. e. - Csákóvá T. Gy. dr. Muszkopf—Muszkopf (10 581/905. ea. Scherff), márc. 26 hh. — Makó K. P. dr. Baróczi-Papós érk. 775/906., sz. a. ea. Szász, márc. 20 rmv. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. 10 éves közjegyzői gyakorlattal, német és szerb nyelvjogositványnval biró helyettes, alföldi vagy délmagyarországi város ban alkalmazást keres. Reindl Csuncsits Ernő, Munkács. Egy évi gyakorlattal rendelkezőTa német és román nyelvet is biro ügyvédjelölt bármikori belépésre irodát keres Feltételek megállapodás szerint. Cim: Bedő Béla, Sárkány (Fogaras m ) Ügyvédi iroda tót vidéken, 6,000 korona évi tiszta jövedelemmel eladó vagy hasonlóért elcserélhető. Cim a kiadóhivatálban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stü\er Mór dr V^Kálmán-utca 16. y„ Rudolf-rakpart 3.