A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1907 / 14. szám - Passiv resistentia
Huszonhatodik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1907. április 7. Szerkesztőség: V„ Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ÍTILAP AZ ICAZSÁGOGT ÉRDEKEIKÉI KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYfÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják. Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MÓR dr, ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 4 korona Fél « ... 8 « Egész a ... 16 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Passiv resistencia. Irta egy biró. — A hetelező joga a hagyatéki eljárásban. Irta ifj. M a k a y Dezső dr. bpesti kir. aljegyző. — A konstitutív ítéletek tana. Irta Balog Elemér dr. — Az ingatlan árverési vevő jogai. Irta Szilassy Pál, mezőtúri ügyvédi. — Az alsóház küzdelme a parliamentárizmusért. Irta R e i c h Péter Kornél, Budapest. — Belföld (A Magyar Jogászegylet ülése.) — Külföld (Külföldi irodalom. Irta Thót László dr., budapesti kir. ítélőtáblai tanácsjegyző.) — Vegyes. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Felhívás előfizetésre. Április elsején uj előfizetés nyilt a Jog-ra. Lapunk előfizetési ára : negyedévre 4 korona félévre 8 « egész évre 16 « Vidéki t. előfizetőinket kérjük, hogy az előfizetés megujitasáról idejekorán méltóztassanak intézkedni. A Jog kiadóhivatala. Passiv resistentia. Az 1871. évi XXXI. t.-c. a kir. birák fizetését kielégitőleg rendezte s tekintettel volt ezen magasztos állás közjogi s alkotmány-garanciális jellegére is. Az ezen törvény életbeléptetése óta lefolyt 35 évi időszak azonban csak rontott helyzetünkön. A köztudatban — ugy látszik — teljesen elmosódott az az örök igazság, hogy ejustitia est regnorum fundamentum)) ; sőt a legközelebb lefolyt darabontkorszaknak az a szomorú tanulsága sem használt semmit, hogy a birói függetlenség csak papiroson van s anyagi függetlenség nélkül csak irott mulaszt. A lefolyt 35 évi időszak alatt a független magyar birói kar a mindenkori kormányok talpnyaló szolgája, a stréberek melegágya, s a felületes, de sok munka jutalmazó intézete lett! Avagy mit szóljunk arról a birói karról, amelynek a legfőbb vezetői az igazságügyminiszterrel időszaki tanácskozásokon fejeiket összedugva elvként kimondják, hogy a birónak. nincs annyi joga, mint a legutolsó napszámosnak : munkája jobb díjazását a törvény korlátain belül követelni! Mit szóljunk arról a birói karról, amely ez arculcsapásra szolgailag meghódolt s pisszeni sem mer! Még az osztrák birák impozáns mozgalma -— pedig Ausztriát, mint papiros-alkotmánnyal biró országot le szoktuk nézni — sem birta a magyar bírákat lethargiájukból s szolgai alázatos engedelmességükből felrázni! Nem az ezer éves alkotmányban van az erő, urak ! Hanem az emberek lelkében s önök lelkéből épen ez az erő halt ki! A capite foetet piscis, s mivel 35 év alatt a vezetői állásokba legfőként a felfelé alázatos és szolgai, lefelé zsarnok stréberek jutottak, önök elsajátították ezek allurjeit, szolgaiságát, alázatosságát, stréberségét s megfeledkeztek szent birói hivatásukról, amely nem a fényes és csak a főnököket emelő statisztikai munkálkodásra, de arra kötelezi önöket, hogy lelkiismeretesen szolgáltatnak igazságot. Ilyen körülmények között nem is csodálom, ha önök anyagi helyzetük javítását nem intézményes törvényektől s nem a nyilt sisakkal végigküzdött, bátor harctól, hanem a főnökök kegyétől s hátsó ajtókon való bujkálással kihizelgett aknamunkától várják. És a mindenkori kormányoknak is igaza van, ha az önök munkáját csak a felső fokokon hajlandó díjazni; mert az alsó fokokon igazán nem érdemes jobb díjazásra, mint amit a sablonos gyári munka megérdemel. Hiszen legnagyobbrészt önök az okai, hogy a jogszolgáltatás egyöntetűsége tönkre ment, hogy a perlekedés hazánkban szerencsejáték s hogy a birói határozatok jórésze a felületességek conglomeratuma! De nem is lehet ez másként, amikor önöknek jórészét a kisebb és nagyobb hatalmasságok kegyének keresése, más részüket a statisztikai stréberkedés és nem az igazság kikutatásának szent eszméje vezeti. Mikor önök a felügyeleti hatóságoktól minden piszkot és arculütést szó nélkül eltűrnek és szent igazságul ismerik el azt, hogy az adminisztratív uton önök ellen elkövetett igazságtalanságok ellen jogorvoslatot keresni — utolsó esetben a nyilvánosság utján is — szentségtörés és felonia! Önökkel szemben teljesen érthető és igazságos a kormányok és törvényhozás nemtörődömsége ; de érthetetlen és igazságtalan azokkal szemben, akik a birói hivatás magasztosságát teljesen felfogva, egész lelkükkel, legjobb erejükkel, összes munkabírásukkal abban őrölték le életük s egészségük javát, hogy statisztikára és előmenetelre nem tekintve, a jogkereső közönség eléjük vitt ügyeit lelkiismeretes alapossággal megvizsgálva, a legjobb emberi tudás szerint igazságot szolgáltassanak és ne csak egy aktát és számot intézzenek el. Ne csodálkozzunk tehát, ha az ilyen birói kar háttérbe szorult s minden vonalon mellőzve lett s hogy mig a tűzhely mellett melegedő minisztériumi fogalmazói kar s az egy pár tantárgygyal egész életén át foglalkozó, évi 4 hónapi szadadságot élvező, szabadon mellékfoglalkozó, 30 év után teljes nyugdijat élvező középiskolai tanári kar minden fizetésjavitásnak a tejfölét leszedte s mig a kormány- és királyi biztosokát és elnököket szállító felsőbb birói kar jelentékeny javításban részesült, addig az alsóbb birói kar kapott egy felettes-hatósági érdemleges leintést, a hátára statisztikából font ostort és egy parancsot a mai kor stílszerű és egyedül üdvözítő nyelvén : «Maul haltén und vveiter dienen.» Elérkeztünk az utolsó órához ! Ha a magyar birói kar a végromlástól és teljes elzülléstől meg akar menekülni s függetlenségét ugy szellemi, mint anyagi tekintetben ki akarja küzdeni, tennie kell valamit! Ezt a valamit pedig nem látom egyébben, mint a passiv resistentiában, amely a birói foglalkozásra vonatkoztatva semmi rosszat nem jelent, hanem csak azt, hogy minden egyes ügyet, amely elénk kerül, alaposan, lelkiismeretesen, körültekintéssel, utánaolvasgatással, átgondolással lássunk el s ne gondoljunk azzal, hogy suhog felettünk az elnöki statisztikai ostor s hogy szaporodik a hátralék. Ennek az eljárásunknak — cum grano salis alkalmazva — feltétlenül meg lesz a kivánt hatása, egyfelől azáltal, hogy az elintézések színvonala emelkedik s ezáltal a jogszolgáltatás iránti bizalom a közönségben helyre áll, másfelől az, hogy a kormány és törvényhozás a hátralékok ijesztő mérvben való növekedéséből belátja, hogy egy elkeseredett, anyagi gondokkal terhelt birói karral az igazságszolgáltatás szent célját elérni nem lehet, hanem csakis egy minden tekintetben független és jól dotált birói karral, amely a lacedemoni iiju mondását saját jó kedvéből akként fogja alkalmazni: ha kevés az időd, toldd meg egy órával s amely összes idejét s teljes tehetségét hivatalos ügyei lelkiismeretes elintézésére fogja fordítani. Egy biró. A hitelező joga a hagyatéki eljárásban. Irta ifj. MAKAY DEZSŐ dr., bpesti kir. aljegyző. A helyes alapokon felépült jogrendszernek nem utolsó feladata arról gondoskodni, hogy a hitelező nemcsak abban az egyszerű, mindennapi viszonyban, amikor szemtül-szemben állhat adósával, hanem bármily helyzetben, tehát olyankor is, amikor ellenfélként nem maga a kötelezett, hanem ennek esetleg még nem is ismert jogutódjai jelentkeznek, — lehetőleg késedelem nélkül s biztosan hozzájuthasson jogos követeléséhez. Abban az esetben, amikor örökösödési eljárás van folyamatban, — akár hivatalból, akár kérelemre indíttatott az meg, — a hitelező helyzete eléggé kényelmes. Rendelkezésére állhat a hagyatéki leltár, melyről már a közjegyzői tárgyalás Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.