A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 14. szám - Passiv resistentia

Huszonhatodik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1907. április 7. Szerkesztőség: V„ Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ÍTILAP AZ ICAZSÁGOGT ÉRDEKEIKÉI KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYfÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják. Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MÓR dr, ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Negyed évre ... 4 korona Fél « ... 8 « Egész a ... 16 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Passiv resistencia. Irta egy biró. — A hetelező joga a hagyatéki eljárásban. Irta ifj. M a k a y Dezső dr. bpesti kir. aljegyző. — A konstitutív ítéletek tana. Irta Balog Elemér dr. — Az ingat­lan árverési vevő jogai. Irta Szilassy Pál, mezőtúri ügyvédi. — Az alsóház küzdelme a parliamentárizmusért. Irta R e i c h Péter Kornél, Budapest. — Belföld (A Magyar Jogászegylet ülése.) — Kül­föld (Külföldi irodalom. Irta Thót László dr., budapesti kir. ítélő­táblai tanácsjegyző.) — Vegyes. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és dönt­vények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Felhívás előfizetésre. Április elsején uj előfizetés nyilt a Jog-ra. Lapunk előfizetési ára : negyedévre 4 korona félévre 8 « egész évre 16 « Vidéki t. előfizetőinket kérjük, hogy az előfizetés meg­ujitasáról idejekorán méltóztassanak intézkedni. A Jog kiadóhivatala. Passiv resistentia. Az 1871. évi XXXI. t.-c. a kir. birák fizetését kielégitőleg rendezte s tekintettel volt ezen magasztos állás közjogi s alkot­mány-garanciális jellegére is. Az ezen törvény életbeléptetése óta lefolyt 35 évi idő­szak azonban csak rontott helyzetünkön. A köztudatban — ugy látszik — teljesen elmosódott az az örök igazság, hogy ejustitia est regnorum fundamentum)) ; sőt a legközelebb lefolyt darabontkorszaknak az a szomorú tanulsága sem hasz­nált semmit, hogy a birói függetlenség csak papiroson van s anyagi függetlenség nélkül csak irott mulaszt. A lefolyt 35 évi időszak alatt a független magyar birói kar a mindenkori kormányok talpnyaló szolgája, a stréberek melegágya, s a felületes, de sok munka jutalmazó intézete lett! Avagy mit szóljunk arról a birói karról, amelynek a leg­főbb vezetői az igazságügyminiszterrel időszaki tanácskozásokon fejeiket összedugva elvként kimondják, hogy a birónak. nincs annyi joga, mint a legutolsó napszámosnak : munkája jobb díjazását a törvény korlátain belül követelni! Mit szóljunk arról a birói karról, amely ez arculcsapásra szolgailag meghódolt s pisszeni sem mer! Még az osztrák birák impozáns mozgalma -— pedig Ausztriát, mint papiros-alkotmánnyal biró országot le szoktuk nézni — sem birta a magyar bírákat lethargiájukból s szolgai alázatos engedelmességükből felrázni! Nem az ezer éves alkotmányban van az erő, urak ! Hanem az emberek lel­kében s önök lelkéből épen ez az erő halt ki! A capite foe­tet piscis, s mivel 35 év alatt a vezetői állásokba legfőként a felfelé alázatos és szolgai, lefelé zsarnok stréberek jutottak, önök elsajátították ezek allurjeit, szolgaiságát, alázatosságát, stréber­ségét s megfeledkeztek szent birói hivatásukról, amely nem a fényes és csak a főnököket emelő statisztikai munkálkodásra, de arra kötelezi önöket, hogy lelkiismeretesen szolgáltatnak igazságot. Ilyen körülmények között nem is csodálom, ha önök anyagi helyzetük javítását nem intézményes törvényektől s nem a nyilt sisakkal végigküzdött, bátor harctól, hanem a fő­nökök kegyétől s hátsó ajtókon való bujkálással kihizelgett aknamunkától várják. És a mindenkori kormányoknak is igaza van, ha az önök munkáját csak a felső fokokon hajlandó díjazni; mert az alsó fokokon igazán nem érdemes jobb díjazásra, mint amit a sablonos gyári munka megérdemel. Hiszen legnagyobbrészt önök az okai, hogy a jogszolgáltatás egyöntetűsége tönkre ment, hogy a perlekedés hazánkban szerencsejáték s hogy a birói határozatok jórésze a felületességek conglomeratuma! De nem is lehet ez másként, amikor önöknek jórészét a kisebb és nagyobb hatalmasságok kegyének keresése, más részüket a statisztikai stréberkedés és nem az igazság kikutatásának szent eszméje vezeti. Mikor önök a felügyeleti hatóságoktól minden piszkot és arculütést szó nélkül eltűrnek és szent igazságul ismerik el azt, hogy az adminisztratív uton önök ellen elköve­tett igazságtalanságok ellen jogorvoslatot keresni — utolsó esetben a nyilvánosság utján is — szentségtörés és felonia! Önökkel szemben teljesen érthető és igazságos a kormányok és törvényhozás nemtörődömsége ; de érthetetlen és igazság­talan azokkal szemben, akik a birói hivatás magasztosságát teljesen felfogva, egész lelkükkel, legjobb erejükkel, összes munka­bírásukkal abban őrölték le életük s egészségük javát, hogy statisztikára és előmenetelre nem tekintve, a jogkereső közön­ség eléjük vitt ügyeit lelkiismeretes alapossággal megvizsgálva, a legjobb emberi tudás szerint igazságot szolgáltassanak és ne csak egy aktát és számot intézzenek el. Ne csodálkozzunk tehát, ha az ilyen birói kar háttérbe szo­rult s minden vonalon mellőzve lett s hogy mig a tűzhely mellett melegedő minisztériumi fogalmazói kar s az egy pár tantárgygyal egész életén át foglalkozó, évi 4 hónapi szadadságot élvező, szabadon mellékfoglalkozó, 30 év után teljes nyugdijat élvező középiskolai tanári kar minden fizetésjavitásnak a tejfölét leszedte s mig a kormány- és királyi biztosokát és elnököket szállító felsőbb birói kar jelentékeny javításban részesült, addig az alsóbb birói kar kapott egy felettes-hatósági érdemleges leintést, a hátára statisztikából font ostort és egy parancsot a mai kor stílszerű és egyedül üdvözítő nyelvén : «Maul haltén und vveiter dienen.» Elérkeztünk az utolsó órához ! Ha a magyar birói kar a végromlástól és teljes elzülléstől meg akar menekülni s füg­getlenségét ugy szellemi, mint anyagi tekintetben ki akarja küzdeni, tennie kell valamit! Ezt a valamit pedig nem látom egyébben, mint a passiv resistentiában, amely a birói foglalkozásra vonatkoztatva semmi rosszat nem jelent, hanem csak azt, hogy minden egyes ügyet, amely elénk kerül, alaposan, lelkiismeretesen, körültekintéssel, utánaolvasgatással, átgondolással lássunk el s ne gondoljunk azzal, hogy suhog felettünk az elnöki statisztikai ostor s hogy szaporodik a hátralék. Ennek az eljárásunknak — cum grano salis alkalmazva — feltétlenül meg lesz a kivánt hatása, egyfelől azáltal, hogy az elintézések színvonala emelkedik s ezáltal a jogszolgáltatás iránti bizalom a közönségben helyre áll, másfelől az, hogy a kormány és törvényhozás a hátralékok ijesztő mérvben való növekedéséből belátja, hogy egy elkeseredett, anyagi gon­dokkal terhelt birói karral az igazságszolgáltatás szent célját elérni nem lehet, hanem csakis egy minden tekintetben füg­getlen és jól dotált birói karral, amely a lacedemoni iiju mondását saját jó kedvéből akként fogja alkalmazni: ha kevés az időd, toldd meg egy órával s amely összes idejét s teljes tehetségét hivatalos ügyei lelkiismeretes elintézésére fogja fordítani. Egy biró. A hitelező joga a hagyatéki eljárásban. Irta ifj. MAKAY DEZSŐ dr., bpesti kir. aljegyző. A helyes alapokon felépült jogrendszernek nem utolsó feladata arról gondoskodni, hogy a hitelező nemcsak abban az egyszerű, mindennapi viszonyban, amikor szemtül-szemben állhat adósával, hanem bármily helyzetben, tehát olyankor is, amikor ellenfélként nem maga a kötelezett, hanem ennek eset­leg még nem is ismert jogutódjai jelentkeznek, — lehetőleg késedelem nélkül s biztosan hozzájuthasson jogos követeléséhez. Abban az esetben, amikor örökösödési eljárás van folya­matban, — akár hivatalból, akár kérelemre indíttatott az meg, — a hitelező helyzete eléggé kényelmes. Rendelkezésére állhat a hagyatéki leltár, melyről már a közjegyzői tárgyalás Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom