A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 13. szám - A constitutiv ítéletek tana

100 A JOG nyét. A két esetben tehát csak határidő kezdőpontja tér el és e miatt a kettőt nem kell elválasztani. A constitutiv ítélet hozatala iránt beadott kereset feltételezi ennek szükségessége mellett még azt is, hogy a jogváltoztatásra való jog keletkezésének oka az alperes személyében rejtőzzék,10) habár részéről vétkesség fennforgása nem is kívántatik meg.11) Az obiektive megállapított érdek, amit az ítéletre való igény feltételez, kell, hogy az obiektiv jog részéről in abstracto elismertessék; de azon körülményeknek, melyek a concret érdeket megállapítják, a kereset beadásának idején nem kell fennforogni; elég, ha a szóbeli tárgyalás végén fenntorognak. Ez ítéleti igényeknél nincs egységes formája a perbeli jogalapnak.13) Az igény megszűnik, ha egyik előfeltétele akár utólagosan is elesik. A legfontosabb esete ennek, ha az érdek bármily okból elesik, legyen az egyezség vagy itélet.is) A constitutiv ítélet megszüntet vagy megalapít egy jogviszonyt ; mindkét esetben a jogváltozást csak a bíró létesítheti. A constitutiv itélet egyrészt megállapítja a jogot a jogváltoztatásra, másrészt kimondja a jogváltozást, de alperes szolgáltatási kötelezettségét nem állapítja meg. A constitutiv itélet esetén az itélet maga is szükséges a joghatás előidézésére. A joggyakorlás az alperes perbeli nyilatkozatától függ; a jog realisálása csak bírói itélet utján történ hetik.16) A kereset arra irányul, hogy a bíróság mondja ki a jogváltozást, de a jogváltozás csak a jogerős itélet utján valósul meg.10) És éppen ez jellemzi a constitutiv ítéleteket és nem az a körülmény, hogy az ítéletre való igény közjogi természetű, az állammal szemben fennálló jog, mert minden ítéletre való igény épugy olyan természetű, mint a constitutiv ítéletre való igény, akár a megállapító, akár a marasztaló ítéletekre való igényt nézzük. Alperes csak az itélet után van kötelezve az itélet által célzott, illetve megállapított cselekvényekre ; ezelőtt felperesnek nincs joga követelni, alperesnek nem kötelessége teljesíteni. A declarativ Ítéleteknél a jogváltozás peren kívüli nyilatkozattal is előidézhető, a joggyakorlás a peren kivül is érvé<°) H e 11 w i g 396. o. ") B. G. B. 1,;99. §. 12) V. ö. Langheineken 222. o. <») V. ö. B. G. B. 1,567 §. 2. és 3. bek.; C. P. O. 203. §.; B. G. B. 1,324. §. 2. bek.; 1,325. §. 2 bek.; 1,32^. §. 2. bek.; 1,337. §. 1. bek. 1—2. mondat 13:-i7. §. ,2—3. bekezdés 13 .0. §. 2. bek. ") V. ö. C. P. O. 764. §. 1. bek. ; B. G. B. 1338, 1342. §. 1. bek.; 1350. §. 2. bek ; 1596. §. 1. bek. 1. mondat 1597. §. 1. bek. L a n gheineken 2 6. oldal. 15) H e 1 1 w i g : Tankönyv 394. oldal. >6) H e 11 w i g : Anspruch 467 — 468. 48. jegyzet. szabadságot kényszer fojtja el, ott a külső sem állhat fönn. Mondjuk ki tehát u. m., hogy a maga körében minden vallás szabadon mozoghat, s nemcsak egyesekre, de az egyházi községre is; mondjuk ki, hogy alkotmányos szabad országban a vallásnak, a véleményeknek is szabadnak kell lenniök, szükséges az ügyet törvény által eldönteni, mert ez egyedül a lelkiismeretet illeti. ... Az iskolákra nézve akkor lesz szabadság, ha azok rendezése körül nem az egyes egyházak, hanem az összes álladalom forog szem előtt. A vallási oktatás fölött őrködjék az egyház, a világi tudományoké fölött maga a status. Es ha a nemzet a tökéletesség azon fokára jutand, hogy minden vallás egyenlő legyen, akkor nem lesz többé katholikus vagy protestáns, hanem egyedül magyar nemzeti iskola ....» Ezen elvek sugároznak ki már az 1867-ben ujjá alakult magyar állam első éveiben, midőn az akkor kultuszminiszter azt hangoztatta, hogy «. . . . A vallások tökéletes egyenjoguságá nak életbeléptetése szükséges következménye azon elveknek, melyeken 1818 óta egész alkotmányunk alapszik... .» (Br. Eötvös József: 1868. VI/24.). . . Majd pedig, hogy . . «oly országban, melynek polgárai különböző vallásfelekezetekhez tartoznak, az egyetértés a különböző felekezetek függetlensége és viszonossága mellett tarthatók fenn» .... «ujabb időben minden egyház átlátta, hogy a vallási érzelmeknek és a vallásosságnak fentartását semmi sem biztosithatja ugy, mint a szabad egyház a szabad államban, ugy a vallásosság, melylyel az egyesek saját egyházaikhoz ragaszkodnak, csak akkor nyújt valóságos támaszt az államnak, ha a haza polgárai saját egyházaik körében éppen oly szabadoknak érzik magukat, mint az államban és e két szabadságban nem az egymással való ellentétet, hanem a közös szabadság biztosítását látják». .. {Eötvös József báró: 1868. VI/24.) nyesithető. Az itélet ilyenkor egy már perenkivül létrejött jogállapotra talál.17) A jogváltoztatásra való jog nyomán még nem jár szükségkép a kereseti jog constitutiv itélet hozatala iránt, mert ha a jogváltozás a jogosított egyszerű nyilatkozatával elérhető, a kereset csak a már bekövetkezett jogváltozás megállapítására, illetőleg egyszerűen elmarasztalásra irányulhat. Ezen válnak ketté a constitutiv Ítéletek és a C. P. O. 894. §-ban felsoroltak. Ez utóbbi csoportban foglaltak nem constitutiv ítéletek.1") Ezen ítéletek a kötelezett akarat nyilatkozatának következményeit nemcsak megállapítják, - amely részben Kipp-t\ megegyezem, — hanem kimondják a kötelezettnek szolgáltatásban való elmarasztalását, tehát a joghatást az elmarasztaláshoz kötik, enélkül ez nem állhat be, amint Kipp és követői állítják. Különösen jelentős ez a kérdés a nemzetközi perjogban, ahol gyakorlati fontosságot nyer különösen azon esetben, midőn külföldi itélet belföldi jogviszonyra vagy belföldi itélet külföldi jogviszonyra vonatkozik. Helyesen különböztette meg Hellwig a C. P. O. 894. §. ítéleténél a jogerőre jutást a végrehajthatóságtól.19) Csak ezáltal érthető meg, hogy a külföldi itélet jogerejének elismerése dacára csak akkor hajtható végre, ha ezen minőségét egy végrehajtási itélet is kimondotta.20) így érthető meg továbbá, hogy a német biró akkor sem tagadhatja meg a szolgáltatásban való elmarasztalást, ha az itélet a nyilatkozatot nem pótolná is ;21) az itélet megtagadására kétségkívül nincs jogosítva.22) Ugyanez áll a választott bírósági ítéletek tekintetében is. Ezeknél is szükséges a végrehajtási itélet.23) A constitutiv ítéleteknél a jogváltozás eszközlése az állam parancsadó hatalma utján történik. A végrehajtási ítéleteknek nem kell szolgáltatáshoz való igényre korlátozva lenni ; a 328. §. ill. 722. §. alkalmazásánál nincs különbség a pusztán megállapító és a constitutiv itélet között.24) ") V. ö. Kisen 45. o. 18) V. ö. Hellwig tankönyve 232. o különösen : Anspruch 445—459. o.. hol igen meggyőzően kimutatja az ellenvélemény helytelenségét és tarthatatlanságát. K i s c h (59. o.) H e 11 w i g g e 1 nagyjában megegyezik : Kohler Zeitschrift für C. P. 29. kötet 21. o. 26. j. Ellenkező állásponton van Kipp 14. o. és őt követik Zitelmann II k. 282. o. Langheineken 252. o. G a u p p-S t e i n T. k. 513. o. S e u f f e r t 3i8. o. 18) Anspruch 456—457. o. 3°) V. ö. 328., 722. C. P. O. 21) Hellwig: Anspruch 457. o. ") C. P. O. 600 §. í. bek. és E. G. zu B. G. B. 27. art. í3) V. ö. Hellwig: Anspruch 457. o. 52. j. Ki p p 89. o. Langheineken 259. o. 8. j. 34) V. ö. Hellwig: Tankönyv 130. o. Ellenkező állásponton: Langheineken 175. o. G m e 1 i n : Vollstreckbarkeit 62. o. Hogy e három századra visszanyúló fölfogás és gyakorlat mennyire megegyezik a nyugoti államok modern bölcselői felfogásával, utalhatok a többek közt TocqUéyille-té, ki ezt a tételt állítja föl : «A vallás a polgári szabadságban az emberi tehetségek nemes gyakorlatát, — a politikai világban a teremtőtől az ész törekvéseinek szánt mezőt látja. Szabad és hatalmas lévén saját körében ; megelégelvén a számára hagyott helyet, tudja, hogy birodalma annál jobban meg van alapítva, minthogy csupán maga erejével országot s segítség nélkül uralkodik a sziveken. A szabadság a vallásban harcainak s diadalainak bajtársát, „gyermeksége bölcsőjét s jogainak isteni forrását szemléli. 0 a vallást ugy tekinti, mint az erkölcsök menedékét; az erkölcsöket, mint a törvények biztositékát és zálogát saját állandóságának.» (A democratia Amerikában. I. k. 69. s k. 1.) Nem kevéssé érdekes G:ázot véleménye, mely szerint: «hogy a vallások hivatásokat valóban betöltsék, szükséges, hogy magukat maga a szabadság által elfogadtassák, szükséges, hogy az ember alá vesse magát, de önkéntesen és szabadon és hogy alárendeltségének kebelében is fentartsa szabadságát. Ez azon kettős rejtvény, melyek megfejtésére vannak a vallások hivatva. ... A követelést a hitre erőltetni, ha ugyan e két szót együvé tehetni vagy a hitet anyagilag büntetni, az eretnekség üldözése, vagyis az emberi gondolat szabadságának megvetése, ez volt azon nagy tévedés, mely az egyházban jóval az VII. század előtt becsempészte magát és mely az egyháznak legtöbbe került» ... Ezeket tudva és figyelembe véve lesznek tárgyalhatók ama vallásügyi törvények tételei, melyeket a magyar állam törvényhozása 1608 óta változott viszonyok és körülmények közepett alkotott meg.