A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 12. szám - Magyar evangélikus egyházjog

46 A JOG sével a C. alatti kötlevélben foglaltak értelmében megbíztak, a «Sch. és W.» berlini céggel, amely a fürdőberendezés készítésének elnyerése céljából egyik ajánlatttévő fél volt, arra a megállapodásra lépett, hogy a nevezett vállalkozó cég a vállalatnak elnyerése esetén (neki K. Ágostnak) jutalmat, provisiót fizetend. Tekintve mármost, hogy az a körülmény, hogy a «Sch. és W.» céggel a perujitó K. Ágost, az alperes részéről megbízott műépítész állal a maga előnyére létesített szóbanforgó megállapodás az alperes megbízott beleegyezésével és hozzájárulásával jött volna létre, felperesi részről nem bizonyittatott, de nem is vitattatott, sőt a felperesi részről a fentebb hivatkozott beismeréssel kapcsolatosan a végiratban szintén előterjesztett s alperes részéről tagadott annak a tényállásnak bizonyítása sem kiséreltetett meg, hogy a kérdésbeli megállapodási ól akkoriban az alpereseknek tudomásuk volt. Az előrebocsátott jogszabályokból látszik, hogy K. Ágost, aki megbízása körében a megbízói részéről belehelyezett bizalommal visszaélve, az őt a megbízás irányában kötelező hűség kívánalmának megsértésével járt el, a szerződéshez hű fél jogainak gyakorlatára nem lehet hivatott, azon az alapon, hogy az alperesek a C. alatti kötéslevél értelmében reáruházott megbízást az 1897. évi június hó 5-ik napján kelt U. alatt csatolt levéllel tőle megvonták, amiből következik, hogy ő a szerződés szerint részére biztosított javadalmazásnak megtérítését követelni nem jogosított, s ily igényt az ő jogán az engedményesek sem érvényesíthetnek. Eltekintve attól, hogy a kivett tanúvallomásokból kitűnik, hogy K. Ágoston az építészi megbízás keresztülvitele céljából szükséges azoknak a terveknek és tervrajzoknak egy részét, amelyeket a per során a bizonyítási eljárás foganatosítása alkalmával bemellékelt és amelyeket az alkalmazott szakértő értékelése alá bocsátott, már a megbízásnak visszavonását követő időben végeztette el, ezeknek a munkálatoknak díjazását, továbbá azoknak a munkálatoknak díjazását, melyek az egyes építkezési munkák kiírása körül merültek fel, de amely részletes tervezetek és tervrajzok, amint az az idevonatkozó nem vitás tényállásból kitűnik, az alperesek kezéhez kiszolgáltatva nem lettek, s ennek következtében általuk (az alperesek által) az építkezés tényleges keresztülvitelénél fel sem használtathattak : a volt megbízott K. Ágost és illetve ennek engedményese, pusztán a jelzett munkálatok végzésének ténye alapján nem követelheti az alperes volt megbízóktól, mivel ha ezek a munkálatok a végből, hogy K. Ágost a magára vállalt építészeti feladatoknak megfelelhessen, szükségesek is voltak és azt a célt kétségkívül szolgálták, az ezek jutalmazására szolgáló kikötött szerződéses javadalmazástól a munkálatokat végző és végeztető K. Ágost, nem a megbízó alpereseknek valamely szerződésszegést képező kérdés cselekménye következtében, hanem a miatt esik el, mivel az előrebocsátottak értelmében részéről elkövetett bizalommal való visszaélés folytán joga a szerződés betöltésének követelhetéséhez saját hibájából elenyészett. És e részben a peres kérdés mikénti eldöntésénél nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy midőn az alperesek K. Ágostontól a megbízást visszavonták, ebben az időben nevezettek birtak-e tudomással volt megbízottjuknak a megbízási viszony természetével össze nem férő s a bizalommal való visszaélést magában foglaló fennebb körülirt cseleményéről, mert a volt megbízó alperesek perbeli védelmüket erre a körülményre is alapítják, a szerződési jog érvényesítését célzó felperesi keresettel szemben az alpereseket az erre vonatkozó kifogásnak érvényesithetéséhez való jog akkor is kétségen kivül megilleti, ha akkor, amidőn a megbízás visszavonatott, volt megbízottjuknak szóban forgó visszaélése etőttük ismeretes még nem is lett volna. De nem nyújt alapot a szerződés értelmében kikötött jutalomdijnak csak részben való érvényesithetésére a meghallgatott szakértő által is megállapított az a körülmény sem, hogy az alperesek fürdő- és bérház-épülete a megbízásnak K. Ágostontól történt visszavonása után, utóbb egészben és nagyjában véve az imént nevezett által készített és az alperesek részére át is szolgáltatott tervek szellemében és azoknak megfelelőleg építtetett fel; mert az annál a körülménynél fogva, hogy a hatóság részéről maga az építkezés éppen a volt megbízott K. Ágost által a megbízó alperesektői nyert útmutatásoknak és általuk kifejezett kívánalmaknak megfelelőleg megszerkesztett benyújtási tervezetek alapján engedélyeztetett, csak természetes volt, s az e részben nem vitás peradatok szerint ezeknek az építésnél alperesek részéről felhasznált tervezeteknek, tervrajzoknak és a 3-/. alatti hozzávetőleges (approximativ) költségvetésnek 1000 koronában előre kialkudott díjazását az alperesek K. Ágostonnak tényleg meg is fizették. Az végre, hogy az építési tervekkel és tervrajzokkal együttesen elkészített és az előlegesen kialkudott 1000 koronával külön dijtzásban részesitt 3- alatti hozzávetőleges költségvetés és az e részben ugyancsak nem vitás perbeli tényállás szerint a bankkölcsön kieszközlésének céljára megszerkesztett szintén külön megrendelés és az alperesek által a létrejött megállapodás értelmében a már a perindítás előtt ki is fizetett 200 forinttal (400 koronával) [szintén külön díjazott E) alatti költségvetésen kivül K. A. részéről a valóságos költségeknek megfelelő egy más költségvetés is elkészíttetett volna és ilyen az alpereseknek át is adatott volna — a felperes által nemcsak nem bizonyított, de nem is vitattatott, s igy a szakértő részéről a költségvetés díjazása fejében javaslatba hozott összeg megitélhetésének is hiányzik minden alapja. Minthogy ezek szerint a leszállított kereseti kérelem semmi részben sem jogosult; mindkét alsóbirósági ítéletnek részben helybenhagyásával, részben megváltoztatásával felperes újított keresetével egészben el kellett utasítani. A perköltségnek kölcsönös megszüntetése abban a körülményben leli indokolását, hogy a 47,342/1905. szám alatt közbetett felebbezésükben alperesek a felpereseknek perköltségben leendő elmarasztalása iránt kérelmet már elő nem terjesztettek, hanem kifejezetten csakis a kereset elutasítását kérték. Az 1868: LIV. t.-c. 89. §-a értelmében bemutatandó ügyvédi meghatalmazásnak minden kétséget kizáróan arra a perre vonatkozóan kiállitottnak kell lenni, amely per ennek a megbízásnak az alapján megindittatik. Ha tehát a meghatalmazás a hagyatéki ügyben való eljárásra adatott és az okirat nem foglal magában megbízást arra nézve is, hogy a megbízott ügyvéd ennek a meghatalmazásnak az alapján az érintett hagyatéki ügyből folyó örökösödési pert is megindíthassa, akkor az ügyvéd a per vételére feljogosítottnak nem tekinthető. (A m. kir. Kúria 1907 jan. 8. 7,805/1905. sz. a. VI. pt.) Az a körülmény, hogy az egyenes adós csődbe került és a csőd megszüntetése után jelenleg felszámolás alatt van, nem szolgálhat okul arra, hogy a hitelező az egyenes adós mellőzésével közvetlenül a közönséges kezestől követelhessen fizetést. (A m. kir. Kúria 1906 márc. 15. I. g. 567/905. sz. a.) Az érvényes házassági frigyen alapuló hitvestársi öröklésre való igény csak akkor enyészik el, ha a házasság jogerejüleg felbontatott: és igy abban az esetben, ha a házastársak tényleg különválva éltek, de házasságuk bíróilag fel nem bonttatott, sem érvénytelennek nem nyilváníttatott, a hitvestársi öröklésnek helye van és sem az állandó különélés, sem az életben maradt házastársnak vétkessége a hitvestársi öröklést meg nem szünteti. Birói joggyakorlatunk értelmében a vétkes nő férjétől tartást nem követelhet; ennek jogi folyománya, hogy az ilyen nő férjének hagyatékára özvegyi jogon semminemű igényt nem támaszthat. (A m. kir. Kúria 1906 szept. 12. 4,750/905. sz. a.) Az állandóan követett birói gyakorlat értelmében jogszabályt képez, hogy a gyermek törvényes származását egyedül a férj van jogosítva megtámadni és ez a jog a férj örököseire csak abban az esetben száll át, ha a férj a gyermek létezéséről tudomással nem birt, avagy ha a szükséges törvényes lépések megtételében akadályozva volt; következőleg a férj ezt a személyéhez kötött jogát halálesetre szóló rendelkezéssel sem ruházhatja át másra. E jogszabály az örökösödési perekre is alkalmazandó. (A m. kir. Kúria 1906. jun. 29. 1,598/905. sz. a.) Nem tekinthető feltétlenül tiltott cselekménynek (turpis causa) az a megállapodás, mely szerint anyagi ellenérték ellenében a megtörtént bűnvádi feljelentésnek visszavonása és hivatalból üldözendő bűncselekmény miatt folyamatban levő büntető eljárás megszüntetése iránt közreműködés köteleztetik. (A m. kir. Kúria dec. 11. I. G. 437/1906. sz. a) A felebbezési költség a perköltséggel egy tekintet alá esvén, utóbbinak megszüntetése a felebbezési költségre is kihat. (A mkir. Kúria 19U6 dec. 13. 5.116 905. sz. a. I. p. t.) Az az eladó, aki az előzetes szerződésben a vételár meghatározott részének lefizetése ellenében a végleges adásvevési szerződés kiállítására magát kötelezte, az által, hogy ezen kötelezettségnek eleget nem tett s az eladott birtokrészlet tehermentes bejegyzését nem biztosította, a szerződés lényeges feltételét sértette meg. Ez a szerződésszegés a másik felet feljogosítja a jogügylet felbontására s a szerződésszegés következményeként a foglaló kétszeresének követelésére. (M. kir. Kúria 1900 dec. 11. 5,242/905. sz. a. I. p. t.) A kegyúri terhekhez az egyházjog szerint nemcsak a templom, plébánia és iskolaépület fentartása, hanem a. plébánosnak és kántortanítóknak javadalmazása is hozzátartozik. Ha tehát az ingatlan eladásakor kiköttetett, hogy a kegyurasággal járó jogok és terhek a vevőre át nem szállanak, hanem azok továbbra is a püspökséget illetik és terhelik, ezen intézkedés folytán a plébános és kántortanító javadalmazása nem sorozható a szerződés 3. pontjában említett s «az eladott uradalommal kapcsolatos minden közterhek)) közé, amelyeket a birtok átvételének idejétől a vevő köteles viselni. íA m. kir. Kúria 1906 dec. 19. 6,668,/906. sz. a. I. p. t.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyékben. Ha nem fogadja el a bizományos azt a levélbeli megbízást, hogy bizonyos részvényeket a levél kelte napján jegyzett tőzsdei árfolyamnak megfelelő árban eladjon, hanem oly vételi ajanlatot tesz, hogy ezekéi maga megveszi, de a levél beérkeztének napján levő árfolyam mellett, ze uj ajánlatnak tekintendő es azon esetben, ha a felek üzleti összeköttetésben nem állottak a megbízó nem köteles erre az ajánlatra azonnal nyilatkozni. Az azonnali nyilatkozás elmulasztása miatt a vételi ügylet nem tekinttetik létrejöttnek. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint kereskedelrm bíróság (1900 április hó 12. napján) K Lajos dr. ng)"Vftd kéP71SClt HaZaÍ Bank részvénytársaság (Budapest. Dorottya-utca 3.) felperesnek, Sz. Ferenc dr. budapesti