A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 11. szám - Az ügyvéd és a bíróságok

Huszonhatodik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 11. szám. Budapest, 1907. március 17. A JOG Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 4 korona Fél « ... 8 « .„ IC € Kiadóhivatala (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. BET1UP iZ ÉRDEKEINEK KÉPZELETÉRE. 1 MAGYAR ECTTÍDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI U ÚOtíá KAR KÖZLÖNYE. £ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik cs kiadjál? „ Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MÓR dr. /vj^ \ \ Az előfizetési pénzek Megrendelések, felszólalások a ^| Iegcélszerübben bérmentesen kiadóhivatalhoz intézendők. TVI « • i . \ . \ -•' / X Postautalványnyal Megjelen minden vasarnap.\ i küldendők. TARTALOM: Az ügyvéd és a bíróságok. I. Irta Weiss Ignác dr., brassói ügyvéd. — A katonai büntető anyagi és eljárási jog reformja, különösen a hatáskör szempontjából. Irta Módly László dr., Pécs.' — Két bíróság működése. Irta Egy ü g y v é cl. — Az angol alsóház küzdelme a parlamentarizmusért. Irta R e i c h Péter Kornél, Budapest. — Belföld (Az országos ügyvédgyülés állandó választmányának ülése.) — Külföld (Hadbírói jogakadémia Oroszországban. Irta Gábor Gyula dr., budapesti ügyvéd, m. kir. tartalékos honvéd • százados-hadbíró. — Külföldi irodalom. Irta T hót László dr., budapesti kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző.) — Irodalom (Magyar jogi monográfiák.) — Vegyes. TÁRCA: A régi magyar jogügyletek történetéből. Irta Zsoldos Benő, zombori tszéki aljegyző. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Az ügyvéd és a bíróságok. Irta WEISS IGNÁC dr., brassói ügyvéd. Két közlemény. r. Az államban ma már, az ügyvédségen kivül, alig van társadalmi osztály, mely anyagi helyzetének javítása érdekében valamelyes mozgalmat meg ne indított volna. Még az állami hivatalnokok is megkisérlették fizetésük javítását — egyesülés utján, — eszközölni. Minden mozgalmat, mely oda irányul, hogy a társadalom egyes osztályának túlzott terhe enyhittessék és hogy anyagi jólléte és megélhetése biztosíttassák, helyeslek, mert minden túlzott megterhelés jogosulatlan és mert a szükségletek emelkedésével és a napról napra emelkedő drágasággal szemben csak az összetartással párosult fellépés és követelés segíthet. Egyetlen egy osztálya van társadalmunknak, mely anyagi érdekeért eddig sikra nem szállt, és ez az ügyvédi kar. Hogy mi tartotta vissza? Az, hogy az ügyvédi kar ellen már évtizedek óta bizonyos megmagyarázhatatlan ellenszenv nyilvánul a törvényhozó testület, a bíróságok és ennek következtében a társadalom nagyobb rétegeiben is, és mert az ügyvédek keresetük, munkadíjak megállapítása tekintetében, a velük rendesen ellentétes állásban levő bíráknak és bíróságoknak a legigazságtalanabbul kiszolgáltatva lévén, minden egyes ügyvéd, — keresete tekintetében, — minden nap, minden bíróval megküzdeni kénytelen keservesen megkeresett garasai megállapítása érdekében. Xem akarom itt vizsgálat tárgyává tenni, hogy a fentemlitett ellenszenvet mi idézte elő és tartja fenn, — mikor vagy mert oly sok ügyvéd van a törvényhozó testületben — és azt sem akarom itt kutatni, hogy az ügyvédi dijak megállapításánál miért oly szűkmarkúak a birák, mintha sajátjukból kellene az ügyvédeket fizetni, elegendőnek tartom ezúttal csak arra reá mutatni, hogy habár számos ügyvéd — szivükön hordva a birák sorsát — űzetésjavitásukat éveken át sürgette lén magam az utóbbi időben még azért is felszólaltam, hogy az állam a birák adósságait rendezze), hogy habár a birák jól tudják, hogy az életszükségletek, maga a lakás, az élelem, ruha, szóval minden évtizedek óta sokkal drágább lett, nemcsak reájuk, de az ügyvédekre nézve is és habár majdnem minden egyes perben láthatták, hogy majdnem minden egyes ügyvéd minden perben kevesek a neki megállapított költséget, nem akadt sem b':ró, sem bíróság, aki és amely csak meg is kísérelte volna az ügyvédek dijait magasabb összegben megállapítani, mint megállapította ezelőtt 20-30 évvel, nemcsak, de a legfelsőbb bíróságok az ügyvédi dijakat még a réginél is kevesebb összegekben igyekeznek megállapítani, ezáltal az alsobiróságokra is saját szájuk ize szerint hatván. Az ember azt hihetné, hogy a bíróságok ezen eljárásukkal tán az ügyvédektől akarják a perlekedő közönséget elszoktatni, mert hiszen a törvényhozás is minél kisebb térre Lapunk mai száma kívánja az ügyvédeket szorítani; avagy azt hihetné az ember, hogy a birák szabadulni akarnak az ügyvédi, — a szakértői közbenjöveteltől, hogy hiányos Ítélkezésüknek ne legyen közvetlen megbirálója, avagy azt is hihetné az ember, hogy a biró nem tudja megbírálni az ügyvédi munka értékét, és ezen utóbbi feltevést talán igazolhatná az is, hogy mig a felsőbb bíróságok egy 1 — 2 íves felebbezésért 10 —20 koronát állapítanak meg, legjobb esetben a Kúria választási ügyekben 1—2 tárgyalásért ezreket folyósít. Nem kutatom, hogy ezen feltevések közül melyiknek van alapja, de konstatálhatom, hogy a korona-érték behozatala óta a bíróságok ugyanazon ügyvédi munkáért ugyanannyi koronát állapítanak meg, mint amennyi forintot állapítottak meg azelőtt, konstatálhatom, hogy mig az ügyvédi munka alapossága ma is van legalább olyan jó, mint volt azelőtt, hogy mig a birói kar tudását kibővíteni és a perekben érvényesíteni igyekszik, addig a törvénykezés és jogszolgáltatás terén ma már megint oly hallatlan bizonytalanság uralkodik, hogy nálunk ma már csak törvénykezésről és nem igazságszolgáltatásról, lehet szó. «Megints mondom azért, mert már volt idő, midőn nálunk a jogbizonytalanság oly mérvű volt, hogy semmitő-széket kellett felállítani, hogy a törvénykezésben és jogszolgáltatásban némi egyöntetűség létesíttessék. Midőn az uj sommás törvény életbe léptetendő volt, a táblák decentralizáltalak és németországi tanulmányok alapján lehetővé tétetett, hogy a járásbíróságok, a törvényszékek, a táblák is — a Kúrián kivül, — döntvényeket hozzanak, már akkor reá mutattam arra, hogy ezen som. törvénynél fogva, hozzávéve a nálunk ki nem irtható protekcionális rendszert és azt, hogy ezen protekciógyakorlás következtében kfellő tudással és tapasztalattal nem rendelkező fiatal emberek neveztetnek ki bírákká, okvetlenül és pedig rövid idő alatt be fog következni megint az a jogbizonytalanság, mely már egyszer egy semmitőszék felállítását szükségessé tette. Hiszen ha csak a kúriai ítéleteket tekintjük is, melyek a döntvénytárakban megörökíttetnek, már eléggé meggyőződhetünk arról, hogy ezen egy fórum is egy és ugyanazon esetre nézve különféle ítéleteket hoz és ezen döntvények már ma oly chaost képeznek, hogy nincsen az a tudós, ki azokon eligazodni képes lenne és ki megmondhatná, hogy nálunk ma melyik per nyerhető vagy veszíthető el biztosan. Ezen bizonytalanság nagyban függ össze azzal, hogy a bíróságok az ügyvédi munkát nem tudják méltányolni és nem tudják megbecsülni. Mert amint bármely munkás silány dijért silány munkát igyekszik szolgáltatni, ugy az ügyvéd is, ha éveken át tapasztalja, hogy például alaposan és kellő szakértelemmel kidolgozott periratáért vagy felebbezéseért alig pár forint állapittatik meg, — de ennyi állapittatik meg gyarlóbb beadányért is. — nem fogja többé azt a szorgalmat és alaposságot kifejteni, mint az előtt. Es mi lesz ennek a következményei Az, hogy a birák és bíróságok is kevésbbé alapos és kevesebb szakértelemmel kidolgozott beadványokat kapnak, hogy ennek következtében nem állván előttük alaposan kifejtett s törvényidézetek által megerősített tényállás és az ujabban tőlük megkövetelt gyors munka elzárván őket attól, hogy az ügyet alaposan tanulmányozzák, felületes ítéleteket hoznak, a jogbiztonságot veszélyeztetik, a perlekedőkből kiirtják a bíróságok igazságosságába vetni kellető hitet és bizalmat, oly jogbizonytalanságot teremtenek, mely ha általánossá lesz, — amint ezt általánossá kell, hogy tegye az a sok utolsó fórum, — óriási lépésekkel kell, hogy előbbre vigye azt a szociális forradalmat, mely készülőben van és mely elsősorban a jogszolgáltatás terén a jogbizonytalanságot megteremtők ellen fog és kell hogy irányuljon, inert minden valamire való államnak alapja az igazságszolgáltatás kell hogy legyen. 12 oldalra terjed