A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 9. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban

72 A JOG jelenségeit is. A dolusnak vagyis a bűntett egyik szubjektív elemének, nem lehet más jelentése, minthogy az valamely bűnös energia tevékenysége által meghatározott oly különös lelkiállapot, amelynek az eredményeként a társadalmi zavarral járó lelki egyensúlyvesztés áll elő. Á dolus közönségesen állított fokainak és fajainak Longo-n&\ csak technikai vagy jogi értéke van, mert ő a dolust természetes értelemben veszi s így a bűnös energiának csupán a kisebb, vagy nagyobb intenzitását és tartósságát engedi meg: az egyensúlyvesztés és a társadalmi zavar hatását pedig — szerinte — tisztán relatív szempontból kell vizsgálnunk s ezen vizsgálódásnál a törvény állandó alapjaira kell helyezkednünk, mert csakis annak van objektív és tudományos értéke. Longo tehát a dolus lélektani alapját a bűnös energia tevékenységébe helyezi. Minthogy ezen energia nem egyéb, mint lelki proceszus, világos, hogy a dolus is a lelki tehetségnek az egyik nyilvánulása, vagyis lelki jelenség. Ez alaptétel, illetve meghatározás fontossága — szerintünk — a gyakorlatra nézve nagy horderejű s főként abban a kívánságban jut kifejezésre, hogy a bírónak a bűncselekmény elbírálásánál keresnie kell a dolus ismérveit is, illetve tanulmányoznia kell a tettes lelkiállapotát is. Thót László dr. Nyilt kérdések és feleletek. Az ipartörvény köréből. (Felelet.) E szaklap ez évi 7-ik számában a «Nyilt kérdések és feleletek> rovatában az ipartörvény köréből felveit kérdésre : oly szerződésből felmerülő kártérítési igények elbírálásánál, melyben több egyén jégtörése iránt vállalt ellenérték mellett kötelezettséget, iparhatósági eljárásnak kell-e megelőzni a rendes birói utat, vagy ily kártérítési igények közvetlenül a törvény rendes utján érvényesíthetők ? — nézetem röviden a következő: Az 1884. évi XVII. t.-c. 176. §-ának helyes értelme szerint, csak akkor van iparhatósági eljárásnak helye: 1. ha a munkaadó — iparos-gyáros és 2. ha a szerződő ügyfelek — iparos egyrészről, segéd vagy tanonc vagy munkás másrészről — között munkaszolgálati viszony keletkezett; * mert a felhívott ipartörvény, a rendészeti intézkedéseken kívül, magánjogi természetű igényeket csak akkor utal az iparhatóság, illetve az ipartestület békéltető bizottsága elé : ha szolgálati viszony áll fenn egyrészről valamely iparos (gyáros) mint munkaadó, másrészről azon személyek között, akik a hivatkozott törvény hatálya alá eső valamely iparág elvégzésére s akkörüli segédkezésére magukat kötelezik: tehát nem tartozik oda minden vitás ügy. A felvetett kérdésből a tényállás teljesen ki nem tűnvén, az esetre határozott vélemény nem nyilvánítható ; de sejteni lehet, hogy az eset olyan, mely ugyancsak az iparhatósági eljárás alá nem vonható. Rtdtkay Aladár, kir. járásbiró. Vegyesek Statisztika. A budapesti ügyvédi kamara tagjai számának változását az utolsó 10 évről az itt bemutatott táblázatok tüntetik fel. á) Budapesten lakó ügyvédek: Év Létszám Szaporulat, illetve SzázaléÉv Létszám csökkenés kokban 1897 1010 szaporulat 57 5-08°/o 1898 1089 « 49 4-07°/o 1899 1110 « 21 l-92o/o 19U0 1135 « 25 1 02o/o 1901 1172 « 37 3 030o 1902 1169 csökkenés 3 0-25" o 1903 1225 szaporulat 56 4 79o/o 1904 1283 « 58 4730/0 1905 1331 « 48 3-7io/0 19J6 1424 93 6-98" 0 b) Vidéken lakó ügyvédek Év Létszám Szaporulat, illetve SzázaléLétszám csökkenése kokban 18^7 83 szaporulat 1 1898 92 « 9 10°/o 1899 95 « 3 3-3° 0 1900 98 c 3 3"2o/„ 1901 96 csökkenés 2 2-0o,o 1902 105 szaporulat 9 9-ío'o 1903 110 « 5 4-540/0 1904 117 « 7 6'35" 0 1905 122 5 4-27" 0 1906 122 — — " 0 A kamara tagjainak száma tehát a lefolyt évben 93-ma. szaporodott és alapos kilátásunk van arra, hogy ez a szaporulat a legközelebbi jövőben még nagyobb mérveket fog ölteni, mert | a mult év folyamán az ügyvédjelöltek száma az 1905. évi állapotI tal szemben 104-gyel növekedett. Valóban itt az ideje annak, hogy | társadalom s törvényhozás vállvetve kövessen el mindent ezen egészségtelen tulprodukció meggátlására. (A budapesti ügyvédi kamara évi jelentéséből). Az ügyvédek emelkedését az országban 1887-től J 906-ig 1887 1888 1889 1890 1891 j 1892 1893 18941895 1896 j Ügyvédek száma 1 Emelkedés °'o 4377 43954463 181 68 o-4 ró 1 1 4487|4532|4551 241 451 19 0-ó| 1 0 4 4592|4601 ilj 9 0'9| 0 2 4560 4594 -391 34 08| 07 1897 1898 1899 19U0 1901 1902 19031904 1 05 Ügyvédek száma Emelkedés 4639 45 1 4717|47Í4 781 27 17 0 6 48064873 621 97 1'3| 14 4922 49 1 5"88 166 34 5300 212 4-1 212 4 Emelkedés 1887-től 1905-ig : 2%Ügyvédjelöltek létszáma. Az 1906. évben az ügyvédjelöltek száma Budapesten — mint az alábbi táblázat mutatja — ismét szaporodott, ugyanis: Év Létszám Szaporulat, illetve csökkenés Százalékokban 1897 675 szaporulat 41 6 04% 1898 674 csökkenés 1 — 1899 74 i szaporulat 68 10-09° 0 1900 817 « 75 10-17o/o 1901 886 « 69 8-44o/o 19C2 964 78 8 8O0/0 1903 10o3 « 99 10-26" 0 1904 872 csökkenés 191 17-96° 0 190) 968 szaporulat 96 1L( Oo/o 1906 1072 « 104 1047" 0 Az ügyvédjelöltek emelkedését az országban 1887-től 190ö-ig vagyis 19 éven át mutatja az alábbi táblás kimutatás: 1887 1888|l889[1890| 1^ 91 1892 1393 1894 1895 1896 Ügyvédjelöltek Emelkedés 0/0 1557 1448 -K 9 —7 14í9H8l|l446 6 3SI—35 0 07] 2-2 -2-3 1411 1853 -35—58 -2-5 -12 1376 23 17 I47ejl547 1001 71 7-3| 4 8 1897 lf>98 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 Ügyvédjelöltek Emelkedés % 1616 69 4-5 1728 112 6-9 I 1 1929 220812 Í67 2011 279 259 11-6| 14-61 11 8 2803 3183 336 380 13-6| 13-5 3308 125 3 9 35)6 218 H-5 Emelkedés 1887-től 1905-ig = 103°/0. A bpesti ügyvédi kamara ez idei tevékenységét, szembeállítva az 1905. évi tevékenységgel, az alábbi adatok tüntetik fel . > 1 "o :© 1905. évben -° 1906. évben c endö "> liradv Elinté össze i Beadv; 0 g 5''° 1906. 1 kenés folyó ügyhátralék volt 14 i folyó ügyhátralék volt 10 fegyelmi hátralék volt 7262 7276; folyó ügy érkezett 7097 7107 165 folyó ügy érkezett 156 — fegyelmi hátralék volt 20 — _ fegyelmi érkezett 3114 3270 fegyelmi érkezett 2645 2665 469 összesen érkezett 10376Í|i G546 i összesen érkezett 9742 9772 634 E szerint az 1905. évben folyó s fegyelmi ügy elintézésre várt összesen 10,546, 1906. évben pedig 9,772 beadvány, vagyis 1906. évben 634 beadványnyal kevesebb volt elintézendő. Ezen 9,772 beadványból. Elintéztetett ülésben ülésen kivül a titkár által évben folyó fegyelmi évben folyó fegyelmi 1905 2060 1713 1905 5206 1537 1906 2032 1469 1906 5072 1159 19u8 1906 évbe6 -28 -244 évben -134 —378 A Magyar Jogászegylet működése iránt körökből nyilvánul az érdeklődés. Ennek jele az utóbbi ülésen 40 (negyven) uj tag felvételét jel UJ tagok között 25 orsz. képviselő is van. mind szélesebb is, hogy a legentették be. Az