A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 9. szám - Mentelmi jog s a bűnvádi nyomozás

Huszonhatodik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1907. március ÉjL Szerkesztőség: w Előfizetési árak A JOG V., Rudolf-rakpart 3. 6~. _ | | ] f ^ Helyben. Magy vidékre bér mentve küldve: Kiadóhivatal: (ezelőtt MAÜYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Negyed -.re ... korona V., Rudolf-rakpart 3. sz. EET1ÜP iZ m^ ÍMffiMl MHÍE 1 MACYAK Ml, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS ÍÖZJOTI M WI8MÍ E* z "6 IG ] Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok viss/a nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek ügyvédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: Mentelmi jog s a bűnvádi nyomozás. Irta G á 1 Lajos, bazini kir. albiró. — A magyar polgári törvénykönyv 629—632. §-ai. Irta Klein Ede dr., szepsi ügyvéd. — Az örökösödési eljárás köréből. Irta M aj tán Arnold dr., nagyszombati kir. aljegyző. — Néhány szó az országgyűlési tag felelőtlenségéről. Irta Fornheim Ernő. Az angol alsóház küzdelme a parlamentarizmusért. Irta Reich Péter Kornél, budapesti tszéki joggyakornok. — Belföld (A budapesti ügyvédi kamara évi jelentéséből. — A Magyar Jogászegylet ülése. — Günther a sajtószabadságról. — A büntetőnovella. — Enqucte a cheque-törvényjavaslatról. — A telekkönyvi reform). — Külföld (A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban. Irta T h ó t László dr.) — Nyilt kérdések és feleletek (Az ipartörvény köréből. Irta Ruttkay Aladár, szepesszombati járásbiró). — Vegyes. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Mentelmi jog s a bűnvádi nyomozás. (Válasz MAKAY DEZSŐ kir. közigazgatási bírónak.) Irta GÁL LAJOS bazini kir. aljárásbiró. A fenti cim alatt Makay Dezső közigazgatási biró ur uA Jog-a 1907. évi február 24-én megjelent számában egy cikket irt, amelyre nézve lenne néhány észrevételem. A t. cikkíró ur szerint «A nem üldozhetés célja nyilvánvalóan nem más, mint a zaklatástól való megóvatás ; de másrészt meg kétségtelen, hogy az egész mentelmi jog genesise, létoka az akadályozhatatlanság biztosítása. Amikor tehát ez a cél és a meddig ezek a feltételek bolygatva, vagy veszélyeztetve nincsenek, mentelmi jog megsértéséről szó nem lehet.» Majd arra a következtetésre jut a cikkíró; hogy «a feljelentés alapján megindított nyomozás által pedig a képviselői inviolabilitás veszélyeztetve a legtávolabbról sincsen.» A cikkíró a mentelmi jogot a bűnvádi perrendtartás szempontjából vizsgálván, ez alkalommal tehát én is csak eme térvény alapjára helyezkedve fogom megtenni észrevételeimet. A mentelmi jogot tudvalevőleg a B. P. 32. §-a védi meg, amennyiben kimondja, hogy azt a perrendtartás nem érinti. Ezen alaki törvény egyik commentátora az idézett törvényszakasz keretében mindenekelőtt ugy értelmezi a képviselői sérthetetlenséget, hogy: «Bünvádi eljárást a tettenérés esetét kivéve a képviselő ellen csak az illető ház előleges engedelme, vagyis a mentelmi jog felfüggesztése után lehet csak megindítani.» Az a kérdés, vájjon a kérdés tárgyát képező esetben meginditatott-e az illető képviselő ellen a nyomozás a mentelmi jog felfüggesztése előtt. Igen, vagy nem .1 Felelet: igen! mert hiszen a nyomozást teljesitő biró eskü alatt hallgatott ki egy tanuf. A nyomozás megindítását a cikkíró sem tagadja, hanem olyképen akarja — a mentelmi jog sérelme nélkül — elfogadhatóvá tenni, hogy: «Ebben a latitudeban a hatósági cselekmények szabadon megindulhatnak, tehát a nyomozás is megindítható, mivel a cikkíró nézete szerint a nyomozás : «azoknak az adatoknak a kipuhatolása és megállapítása, melyek a vád emelése kérdésében a vádló tájékoztatására szükségesek.)) Elfogadom. Ez tényleg igy van. Erről a B. P. 83. §-a tényleg igy rendelkezik. De nem az itt a kérdés, hanem első sorban az, vájjon az előljáró bírónak a fenforgó esetben a mentelmi jog felfüggesztése nélkül szabad volt-e, lehetett-e még a B. P. 83. ij-ában körülirt nyomozást is megindítani: Nem volt szabad, mert : (itt megint a B. P. kommentárjából idézek) «A sérthetetlenség tekintetében a következő kérdések merülhetnek fel: ai kikre és mely időtől meddig terjed ki a sérthetetlenség ? b) mily hatósági cselekményeket lehet, illetőleg nem lehet foganatosítani a sérthetetlenség fennállása alatt ? Lapunk mai száma c) mi által szűnik meg a sérthetetlenség?)) A törvény magyarázó a fenti kérdésekre röviden annyit felel, hogy: «A sérthetetlenség jogi hatálya az, hogy fennállásának tartama alatt a törvényhozás tagja ellen folyó bűnvádi eljárásban ellenük hatósági intézkedést foganatosítani nem lehet.» Kétségtelen az is, hogy mivel az eljárás még nem folyt, hatósági intézkedéssel azt megindítani sem lehetett. Avagy a tanuhallgatás, a nyomozás, a helyszíni kiszállás nem hatósági intézkedés-e ? Igaz, hogy a törvénymagyarázó némileg közeledik a cikkíró felfogásához eme szavaiban : «A mentelmi jog nem zárja ki a bűnvádi eljárás sikeréhez szükséges nyomozó és vizsgálati cselekményeket)), de hozzáteszi ! ((Amennyiben ezek a törvényhozás tagjának megidézése, kihallgatása nélkül eszközölhetők.)) Meg is mondja a törvénymagyarázó, hogy milyen intézkedéseket tart ilyeneknek, jelesül a feljelentés elfogadását, tanuk és szakértők kihallgatását és a bűnjelek megszerzését. Ez a kijelentés ugyan ellentétben van azzal a princípiummal, amit konklúzióként a kommentár a B. P. 32. §-ból levont, hogy t. i. a mentelmi jog felfüggesztése nélkül a nyomozást meg nem szabad indítani, de azért bizonyos sürgős esetekben talán magam is megengedhetőnek tartanám. Azonban a kérdéses esetben nem! Mert eskü alatt lett kihallgatva a lakásán egy tanú, akinek a kihallgatásához a terhelt képviselő és védője is okvetlen megidézendő lett volna, amint én ezt «Az Ujság» február 9-iki számában már részletesen kifejtettem. Az eljárt birói tehát olyan cselekményt teljesített, amit a törvény tilt. Teljesítette ezt aképviselő és védője megidéztetése nélkül, amit a törvény tilt. Teljesítette akkor, amidon a képviselő mentelmi joga még nem volt felfüggesztve, — amit a törvény tilt, s igy szerintem igenis megsértette a képviselő mentelmi jogát. Hasonló eset még nem is volt Magyarországon. Noha némelyek analógiát vonnak a Miletics Sz. képviselő esetéből. De ez egészen más természetű dolog volt. Sőt a Miletics esetében is kimondotta a mentelmi bizottság, hogy: «A mentelmi jog az országgyűlés szünete alatt is fennáll, de nem zárható ki annak lehetősége, hogy midőn az országgyűlés szünete alatt oly körülmények forognak fenn, melyek valamely bűntett üldözését a jegrend nagyobb megzavarása nélkül elhalasztani nem engedik : a kormány saját felelősségére a mentelmi jogban fekvő akadályt el ne háríthassa, míg e részben az illető Ház határozatát kikérni lehet». Tehát még ebben az esetben is (amely pedig, amint tudjuk, súlyos és sürgős volt) a bíróság csakis a kormány engedélye mellett tekintett el a mentelmi jogban biztosított sérthetetlenségtől és a mentelmi bizottság még a kormány engedélyét is szükségesnek látta utólag sanctionálni. Oly féltékenyen őrzött alkotmányjog a képviselői sérthetetlenség. A cikkíró ur egyébként maga is kénytelen beösmerni, hogy : «A Ház engedélye nélkül csak azok az eljárási cselekedetek tekinthetők tilosaknak, melyek a képviselő jelenlétét követelikn, hát fogadjuk el ezt is érvnek. Kérdem : Nem volt-e szükséges a képviselő jelenléte az eskü alatt lakásán foganatosított tanuhallgatásnál: Nen követeli-e ezt a B. P. 138., 139., 125. és 127. §-a ? még akkor is, ha sajtóvétségről van szó. Még akkor is, ha a «gyanúsított)) érdekében gond fordítandó ama bizonyítékok megszerzésére, amelyeknek megsemmisítésétől tartani kell ? Még akkor is, ha a cikkíró ur — igazán feleslegesen — a B. P. 100. és 101. §-át emliti is föl érveinek támogatására? A cikkíró ur szintén idézi a B. P. 125. §-át, amely tÖy tanú kihallgatásához)) a terhelt és védője megidézését követeli De — következtetése szerint — mivel a terhelt képviselő még csakugyan nem volt megidézhető (a mentelmi jog miatt persze s mivel neki még védője nem lehetett ekkor (? !) hát a —cikk12 oldalra terjed. ím