A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 8. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban - Magyar Jogi Lexikon

A JOG több ágára terjed ki, min azok (igy pl. ez a munka először öleli föl az igazságügyi igazgatás minden egyes részletét, beleértve az igazságügyi helységnévtárt is). Külön érdeme a lexikonnak, hogy Horvát-Szlavonországok jogviszonyait a legnagyobb részletességgel tárgyalja horvát jogtudósok eredeti cikkeiben ; hasonlóképpen nálunk először ismerteti Bosznia és Hercegovina jogviszonyait, Szálay László, a közös pénzügyminisztérium tanácsosa tollából. A dolgozótársak névsorában a hazai tanári, a birói, az ügyvédi és közjegyzői kar legjobb neveit látjuk, igy Wlassics Gyula, Dárdáy Sándor, •Imikig KoDrád, Vai>rik Béla, löry Gusztáv, Beck Hugó, Fodor /\rmin, Térfi Gyula, Balogh Jenő, Vécsey Tamás, Schwarz Gusztáv, Katona Mór, Magyary Géza, Kiss Mór, Lukács Adolf, Farkas Lajos, Knlosváry Sándor, Nagy Ernő, Moravcsik Emil, Babarczi-Sc/iwartzer, Doleschall, Fhikey, Ágoston, Angyal, Balogh Arthur, Jászi Viktor stb. Ezek mellett azonban a külföld nagyságai közül is számosan irtak a jogi lexikonba, igy pl.: Bar Lajos göttingeni, Brusa Emil és Lombroso Cesare turini, Endemann Vilmos volt bonni, Prins Adolf brüsszeli egyetemi tanárok, Schischmánov Milán, a szófiai semmitőszák elnöke, stb. Kikerülhetetlen, ama legnagyobb szerkesztői gondosság mellett is, amelyet e lexikon minden egyes lápja külön-külön tanusit, hogy egy-egy cikk nem talált benne helyet, — ilyen kisebb hézagoktól az ilyen óriás munka, amely 12,000-néI több önálló címszót ölel fel (a VI. kötetben egymagában 2272 önálló cimszó van feldolgozva), soha sem lehet mentes. Igazságügyi törvényhozásunk utolsó éveinek szomorú meddősége e lexikonnak annyiban vált előnyére, hogy a korábbi kötegek anyagából is alig avult el a legkisebb rész; ez utolsó kötetben pedig a szerkesztő lelkiismeretes buzgósággal ivről-ivre feldolgozta az utolsó percig nyilvánosságra jutott uj adatokat, elannyira, hogy az utolsó ivekben már az 1907-ik évi állami költségvetés számaival találkozunk, a villamos erő címszavánál pedig már fel van említve az iparfejlesztésről szóló és 1907. jan. 1-én hatályba lépett 1907: III. t.-cikknek megfelelő rendelkezése. A megfelelő címszavak kapcsán pedig mindenütt feldolgozvák készülő két nagy jogalkotásunk : a polg. perrendtartás és a polg. törvénykönyv javaslatai, ugy, hogy ezeknek törvény erejére emelkedése sem fogja csökkenteni e lexikonnak ezekből a szempontokból használhatóságát. Ismételjük: kiadó, szerkesztő és dolgozótársak (kik közt a szerkesztő is szerepel igen sok cikkével) megbecsülhetetlen értékű önálló munkával ajándékozták meg jogi irodalmunkat és mindannyian joggal büszkék lehetnek fáradhatatlan szorgalmuk eredményére. Márkus- Dezső dr. pedig, aki ezzel a munkával ujabb bizonyságát adta egyszerűen mesés munkabírásának és sokokialu tudásának (ez a kötet körülbelül a századik Márhts-köt&t), elévülhetetlen hálára kötelezte le magának az egész magyar jogászságot, amelyet már eddigelé is annyi hasznos és oly példátlan elterjedésnek örvendő munkával ajándékozott meg. A lexikon 6 kötetének ára diszes kötésben 120 korona, amely összeg kényelmes havi részletekben is törleszthető. A mű ugy a kiadó Pallas irodalmi és nyomdai részv.-társaság kiadóhivatalánál (Budapest, V., Honvéd-u. 10.) mint az összes hazai könyvkereskedések utján megszerezhető. A polgári perjog tankönyve (Magyar polgári törvénykezési rendtartás). Irta Falcsik Dezső dr., pozsonyi kir. akadémiai jogtanár. Budapest. Politzer-íé\e könyvkiadóvállalat. 1907. Ára 8 K. A mű, mely a fenti cím alatt a napokban hagyta el a sajtót, érvényben lévő peres eljárásunk egészére kiterjedő rendszeres tankönyv. Nem törvénymagyarázat formájában, hanem tudományos felosztás szerint csoportosítva s a perjog elméleti kérdéseivel kapcsolatban ismerteti meg tételes perjogunk anyagát; | szóval feldolgozva nyújtja azt, amit eddig csak mint nyers anyagot bocsátottak közre a közkézen forgó kisebb-nagyobb kommentárok, szövegegybeállitások, sőt a tankönyvül megirt, de szintén a kommentáralakot követő -Herczegh-íé\& kézikönyv is. S mint ma érvényben lévő peres eljárásunk első rendszeres feldolgozása s egyben a perjogi elmélet rendszeres összfoglalata, méltán figyelmet érdemel. A szerző a mű megírásánál a jogi oktatás szükségletére volt elsősorban figyelemmel; a szigorlatozók, államvizsgálatot tevők és joghallgatók kezébe kívánt tankönyvet adni, kik eddig igényeiknek meg nem felelő kommentárokra s vázlatos kompendiumokra voltak utalva. Az előttünk fekvő kötet a perjogi alapfogalmak tüzetes kifejtésén kívül a birói szervezetet s a rendes és sommás eljárást nyújtja világos és szabatos előadásban. S kiemelendőnek tartjuk, hogy a szerző a sommás eljárást nem a rendes eljárással párhuzamban, hanem külön összefüggőleg tárgyalja s igy teljes képét nyújtja a jövendő perrendünk előfutóját képező mai szóbeli eljárásunknak. A kivételes eljárásról szóló befejező részt, mely a községi bíráskodást, a váltó- és a kereskedelmi eljárást, a házassági perekben való eljárást stb. fogja tárgyalni, a szerző külön füzetben igéri közrebocsátani. A Büntetőjogi Döntvénytár cimü gyűjteményből, melyet a "Jogtudományi Közlöny- szerkesztősége ad ki, s amely az anyagi büntetőjog s a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatokat foglalja magában, most jelent meg a VII. kötet. Több mint 24 íven 266 jogesetet tartalmaz, s a fontosabb esetek kapcsán utal a praecedensekre is. A kötet használ- 1 hatóságát fokozza a rendszeres és betűrendes tartalommutató. A bűnügyi judikaturában dolgozó szakembereknek nélkülözhetetlen segédkönyv ára fűzve 4 K. Megjelent a Franklin-TársuIat-nál. Megrendelhető a Lampel R.-féle könyvkereskedésben és minden könyvkereskedésben. Döntvénytár. A Jogtudományi Közlöny szerkesztőségének Döntvénytár cimü értékes nyüjteményéből, mely a felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatait foglalja magában, útbaigazító jegyzetekkel, most jelent meg a negyedik folyam VI. (az egész gyűjtemény 101.) kötete, mely több mint 22 íven a magán-, kereskedelmi, váltójogi stb. judikaturát tartalmazza. A gazdag anyagú gyűjtemény a Franklin-Társulat-nál jelent meg, s egy kötet ára 4 K. Az 1906. évi törvénycikkek. A millenniumi Törvénytár (Corpus Juris) folytatását képező törvénygyűjteményben, melyet tudvalevőleg Márkus DezsŐ dr., a kir. Kúriához beosztott kir. ítélőtáblai bíró szerkeszt és a Franklin-Társulat ad ki, most jelentek meg az 1906. évi törvénycikkek, jelezvén, hogy a parlament munkássága ismét a rendes mederbe tért. Szövege épp oly pontos s kiállítása épp oly diszes, mint a Corpus Juris előző 30 kötetéé. Függeléke, az előző évek bevált példájára időrendben egybefoglalja mindazokat a módosításokat és kiegészítéseket, amelyeket 1907. elejéig az 100Ü—1906. évi törvénycikkeken az egyes kötetek kinyomatása óta keletkezett ujabb törvények ejtettek meg, valamint az időközben e törvénycikkekre nézve kiadott rendeleteket is. A kötet ára fűzve 5 K., félbőrkötésben 7 kor. Megrendelhető a Lampel R.-féle könyvkereskedésben s minden könyvkereskedésben. Vegyesek. Az ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara március 3-án, vasárnap délelőtt tiz órakor a kamara helyiségében tartja rendes évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. A kamara választmányának az 1906. évi^ működésről szóló jelentése. 2. A választmány jelentése Ladányi Ármin dr. ügyében. 3. Asztalos János ügyvéd felebbezése az 2,116/906. számú választmányi végzés ellen. 4. Az évi számadások felülvizsgálása és rendelkezés a pénztári maradvány felett. 5. A kölségelőirányzat megállapítása. A m. királyi közigazgatási biróság ügyforgalma és tevékenysége 1906-ban. Beérkezett: 677-tel több (7,679) közigazgatási, 5,551-gyel kevesebb (22,399) pénzügyi, összesen 4,874-gyel kevesebb (30,078) ügy. mint 1905-ben. Elintéztetett: 656-tal több (6,475) közigazgatási, 2,902-vel kevesebb (18,489) pénzügyi, összesen 2,246-tal kevesebb (24,964) ügy. Hátralékban maradt- 21-gyel több (1,204) közigazgatási, 2,649-cei kevesebb (3,910) pénzügyi, összesen 2,628-cal kevesebb (5,114) ügy, mint 1905-ben. Szegényjogon alapuló végrehajtás foganatositási költségei az iroda-átalányból előlegezendők. 4,346/P. 1902. sz. A szegedi kir. ítélőtábla Sz. Pálnénak H. Péter ellen folyamatba tett végrehajtási ügyében a bácsalmási kir. járásbíróság által az 1902. évi július hó 27. napján 1902. V. 220/5. sz. a. hozott végzést Sz. P.-né végrehajtató részéről 1902. évi aug. hó 8. napján 1902. V. 220/6. sz. a. közbetett felfolyamodás folytán az 1902. évi aug. hó 28. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott. Áz elsőbirósági végzés megváltoztattatik, a végrehajtás foganatosításával felmerült és az eljárt bírósági végrehajtót illető 8 K. 80 fill. fuvarköltség az iroda-átalányból előlegezendőnek kimondatik és a kir. járásbíróság ennek megfelelő további eljárásra utasittatik, mert az ált. birói ügyviteli szabály 261§-a, valamint az 1881. évi 3,406 I. M. E. rendelet 6. §-a szerint a szegényjogon perlekedő fél a szükséges költségeknek, tehát a végrehajtás foganatosításával felmerült költségnek is az irodaátalányból való előlegezését igényelheti, illetőleg ez a kiküldött bírósági végrehajtó részére, ha ez iránt kívánságát kifejezte, az iroda-átalányból előlegezendő; az ily előjegyzésnek előfeltételei pedig a jelen esetben fennforognak. A becsüs-dijról. A temesvári kir. ítélőtábla P. Lipót dr.-nak D. Száva elleni, az antalfalvi kir. járásbíróság által 1905. évi november hó 9. napján 1905. V. 486/3. szám alatt kelt végzéssel elintézett végrehajtás iránti ügyét G. Béia eljárt birói végrehajtó részéről 1905. évi december hó 5. napján 1905. V. 486/3. sz. a. beadott felfolyamodása folytán az 1906. évi január hó 30. napján tartott nyilvános ülésén vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzésének nem neheztelt részét nem érinti, neheztelt azt a részét pedig, melyszerint a becsüs részére díj meg ntm állapíttatott, megváltoztatja s e címen végrehajtást szenvedő terhére 1 koronát szintén megállapít; mert a pancsovai kir. törvényszéknek 7,671/1905. sz. a. kelt végzésével a végrehajtás ingókra is elrendeltetett, — mert továbbá az 1881. LX. t.-c. 71. §. első bekezdéséhez képpest a lefoglalt ingóságok értéke foglalással egyidejűleg becsű utján állapittatik meg, s a becslés a végrehajtó által hivatalból kinevezett becsüs által teljesíttetik, ezek szerint pedig a végrehajtás foganatosításához meghívott becsüsnek díj még akkor is jár, ha a végrehajtás előre nem látott felülfoglalással eszközöltetik. (97/1906. sz.) PULU RÉeZVÉN* TÁflSMÁO NYOMDÁJA BUDAPEST