A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 40. szám - Az Egyesült-Államok judikaturájából - Német jogászgyűlés [2. r.]

288 pontjából — mert hiszen a fcnforgó esetben nincsenek társasági hitelezők — hanem kérdés marad alaki szempontból, vagyis abban a tekintetben, hogy a társasági vagyon átszállását a felszámolók documentálják-e, vagy a keresk. bíróság ? Ha abból iníulunk ki, hogy a bíróság az összes részvények egy kézben való egyesülésének okából nem oszlathatja fel a társaságot sem hivatalból, sem kifogás vagy kereset folytán: ugy okiratszerüen a társasági vagyon átszállását sem rögzítheti meg. így tehát ezt az actust a felszámolóknak kellene teljesíteniük. Igen, de kinek a megbízásából járnának el a felszámoló^ ? A keresk. biróság megbízásából nem : mert a keresk. bíróság a felszámolókat ugy, mint a keresk. törvény 108. §-a esetében teheti, ki nem rendelheti; és nem a részvények tulajdonosának megbízásából sem: mert a részv.-társaság feloszlása esetében felszámolói megbízást csak a részvényesek közgyűlése adhat, ilyen megbízás hiányában pedig a keresk. törvény 203. §-a szerint, felszámolókként csak az igazgatóság tagjai működhetnek, a fcnforgó esetben azonban sem igazgatóság, sem a felszámolók ellenőrzésére is hivatott felügyelő bizottság nincsen. Ki legyen hát a felszámolás lebonyolításáért felelős ? Ezekből a nehézségekből tehát arra a conclusióra kell jutni, hogy felszámolásnak nem csupán csőd és egyesülés esetében nincs, hanem akkor sem lehet helye, ha a részv.-társaság összes részvényeinek egy kézben való egyesülése folytán szűnik meg. A felszámolást pedig a részvények tulajdonosának kérelmére a keresk. biróság által kibocsátandó s a részvényesekhez és hitelezőkhöz igényeik vagy követeléseik bejelentése végett intézendő hirdetményi felhívással kellene pótolni. Nem kétlem, hogy Kransz kartárs ur, a fent emiitett tanulságos művének második kiadása alkalmából, még készségesebben fog felvetett esetemmel foglalkozni, ezúttal tanúsított érdeklődéseért pedig köszönetet mondok. Senex R. I. Irodalom. Tőzsde-Almanach az 1907. évre. A jogkereső közönség, kereskedelmi és gazdaköröknek szánt évkönyv jelent meg a fenti címen Nyári József tőzsdei titkár (Budapest, Tőzsdepalota) szerkesztésében. A könyv a naptári részen kivül négy főfejezetre oszlik s tartalmazza a tőzsde szervezetére vonatkozó, az áru- és értéküzlet, a tőzsdebiróságot érintő szabályokat; a fejezetek keretében megtaláljuk a tőzsdetanács, tőzsdei bizottságok, tőzsdetagok, alkuszok, meghatalmazottak s alkalmazottak névsorát, a tőzsdei hivatalok beosztását, az áru- és értéküzletre vonatkozó összes szabályokat, gondosan összeállított betűrendes mutatóval, a tőzsdebírósági eljárást szabályozó törvényes s egyéb intézkedéseket, valamint a biróság gyakorlatában előfordult határozatokat, lexikonszerű ügyes feldolgozásban. A hasznos, tartalmas és igazán hézagpótló munka terjedelme 330 sürü oldal, ára 7 korona, s a szerkesztőnél kapható. Értekezések az ipari jogvédelem köréből. Az «Iparjogi Szemle» ily cim alatt igen érdekes tanulmánysorozat kiadását kezdte meg a szabadalmi, védjegy, mintaoltalom és szerzői jog köréből. Az előttünk fekvő I—II. füzet Fazekas Oszkár dr. ügyvéd, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület _ titkárjának tollából a következő tanulmányokat tartalmazza: Államjogi szuverénitásunk az ipari jogvédelem terén, (1 — 64. 1.), amelynek az Ausztriával éppen folyó keresk. szerződési tárgyalások különös aktualitást kölcsönöznek. Ezt követik: Külföldi áruk — magyar mezben, amely az annyira ösmeretes visszaélések meggátlására szolgáló jogi eszközöket nagy apparátussal fejti ki. A név és védjegy visszonya a német jog szerint. A szabadalmi engedélyes vádinditványi joga. A tulipán-védjegyekről szóló tanulmány igen érdekesen tanúsítja, hogy a legerősebb társadalmi mozgalmaknak is csak akkor lehet maradandó sikere, ha biztos jogi alapon építünk. Az árjegyzékek és katalógusok törvényes oltalmáról, végül a szabadalmi hatósági szervezeti reformjáról (1—81. 1.) szóló értekezés rekeszti be a tanulságos füzetet, amely a müveit iparos és kereskedő számára is érthető nyelven törekszik az eszmei javak gazdasági és jogi jelentősége iránt az érzéket és érdeklődést felkelteni. A 145 lap terjedelmű füzet ára 1 K. 50 fill.; megrendelhető az «Iparjogi Szemle>< kiadóhivatalában. Szerda. Hetenkint megjelenő tudományos és művészeti folyóirat. Szerkeszti és kiadja Gundel Antal. Rovatvezetői között helyet foglal Ambrus Zoltán és Ignotus. Az első szám elejétől végig értékes dolgozatokat tartalmaz. Előfizetési ára negyedévre 6 korona. (Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. Reáltanoda-utca 19.) Vegyesek. A katonai büntető perrendtartás tervezete évtizedek óta — a bolygó zsidó módjára — vándorol. Egyre vándorol a közös hadügyminisztériumból hol a magyar, hol az osztrák honvédelmi és igazságügyi minisztériumokba és onnét vissza. Es sohasem akar a megvalósulás stádiumába jutni. Most is félhivatalos oldalról az a hir kél szárnyra, hogy hatalmas igazságügyérünk a hozzájárulás végett hozzá beküldött tervezetet kereken visszautasította. — Hogy miért? — arról már hallgat a krónika. Persze ezt a visszautasítást is Polónyi érdemének tudják be, aki evvel önérzetesen óvja meg a magyar érdeket, különösen a tárgyalási nyelv tekintetében (jóllehet — ugy látszik — most nem e körül forgott a véleményeltérés). Semmi kifogásunk sem lenne e kecses játékoknak a végtelenig való folytatása ellen, ha az experimentáiás nem in anima vili menne véghez. A szegény katonakötelezettek, az önérzetes közjogi viták mellett — egy barbár és rég idejét mult alaki és anyagi büntetőtörvény súlya alatt szenvednek és vajmi kevés fogékonysággal vannak a nemzeti álláspont érvényesítése iránt. A hadügyminisztériumnak pedig a dolog teljesen közömbös, — bánja is ő, marad minden a réginél. Hisz nem ő kezdeményezte az egész mozgalmat! A dolog tehát de facto ugy áll, hogy az egyik fél sem tágit és hogy ennek folytán nincs kilátásunk, belátható időben anyagi és alaki katonai büntetőtörvénykönyvhöz jutni! Segítve van-e ezáltal szegény véreinken, akik a mai rendszer alatt sinylenek, — e kérdés megoldására bizonyára még pályadijat sem keli kitűzni. Nem akarunk félreértetni. Nálunknál senki nem kívánja jobban a nemzeti álláspontnak és különösen a magyar nyelvnek a katonai büntetőjog minden terén való érvényesítését. De csak ugy, ha ez lehetséges és ha a fürdővel együtt a gyermek is ki nem lesz öntve. És a mai herce-hurcában az utóbbi esély fenyeget. Legyünk tehát kissé kevésbbé következetesek és iparkodjunk a modern jogot mielőbb a katonaság körében — még közjogi áldozatok árán is megvalósítani. Ezer mód és alkalom nyilik a magyar érdeknek a hadseregben való érvényesítésére. És könynyebb is lesz e küzdelem, ha a már létező perrendtartás egyes határozmányai ellen irányul, mint ha maga az egész törvény is forog szóban. Értsük meg, hogy a hadügyminiszter tud várfii, reánk nézve pedig a kérdés megoldása már égetővé, becsületbeli dologgá vált. Kevesebb konsequencia és több eredmény! És azért Polónyi jobban cselekednék, ha ebbeli ténykedését — a régi bevált minta szerint — itt is visszaszívná. r. I. A nagyváradi kir. kath. jogakadémia javított tanrendje az 1906—1907. tanév első felére. I. Kötelező tantárgyak. Az I. évfolyamban. Bevezetés a jog- és államtudományokba. Kiss Géza dr., ny. rk. t. 2 óra. Római magánjog. Bozóky Alajos dr., igazgató 8 óra. Magyar alkotmány- és jogtörténet. Ágoston Péter dr., r. t. 5 óra. Ethika. Károly Irén dr., mt. 4 óra. A II. évfolyamban. Nemzetgazdászat. Molnár Imre dr., r. t. 6 óra. Jogbólcsészet. Hoványi Gyula dr., r. t. 5 óra. Magyar magánjog. Ágoston Péter dr., r. t. 6 óra. A III. évfolyamban. Büntetőjog. Hoványi Gyula dr., r. t. 5 óra. Kereskedelmi és váltójog. Mártonffy Marcel dr., r. t. 6 óra. Polgári törvénykezési jog. Ugyanaz 5 óra. Osztrák magánjog. Ágoston Péter dr., r. t. 6 óra A IV. évfolyamban. Egyházi jog. Bozóky Alajos dr., igazgató 7 óra. Magyar pénzügyi jog. Molnár Imre dr., r. t. 5 óra. Politika. Kiss Géza dr., rk. tanár 5 óra. Magyar közigazgatási jog. Sigmond A. dr., rk. t. 5 óra. II. Speciálkollégiumok. Codex Theodosianus. Bozóky A. dr., igazgató 1 óra. *A Dig. 4b' könyve. Ugyanaz 1 óra. Ethika. Károly Irén dr., mt. 4 óra. *Műipar. Molnár Imre dr., r. t. 1 óra. Politikai repetitorium. Kiss Géza dr., rk. t. 2 óra. A politika irodalmának története. Ugyanaz 1 óra. Nemzetközi statisztika. Sigmond Andor dr., rk. t. 3 óra. Közigazgatási eljárás. Ugyanaz 2 óra. Törvényszéki orvostan. Baróthy Ákos dr., mt. 2 óra. Az eperjesi jogakadémia tanrendje az 1906—1907. tanév első felére, a) Kötelező tantárgyak. I. évfolyam. Bevezetés a jogés államtudományokba, heti 2 óra. Előadó tanár E. Nagy Olivér dr. Római jog, heti 8 óra. Előadó tanár: Horovitz Simon dr. Magyar alkotmány- és jogtörténet, különös tekintettel a nyugateurópai jogfejlődésre, heti 5 óra. Előadó tanár: Mikhr Károly dr II. évfolyam. Jogbölcselet, heti 6 óra. Előadó tanár: Ereky István dr. Magyar magánjog, heti 5 óra. Előadó tanár: Raffay Ferenc dr. Nemzetgazdaságtan, heti 5 óra. Előadó tanár: Flórián Károly dr. III., vagyis jogtud. évfolyam. Büntetőjog, heti 5 óra. Előadó tanár: Horovitz Simon dr. Peres és perenkivüli eljárás, heti 5 óra. Előadó tanár : Obetkó Dezső dr. Kereskedelmi és váltójog, heti 6 óra. Előadó tanár: Obetkó Dezső dr. Osztrák magánjog, heti 6 óra. Előadó tanár: Raffay Ferenc dr. IV., vagyis államtud. évfolyam. Politika, heti őt óra. Előadó tanár: E. Nagy Olivér dr. Magyar közigazgatási jog, heti 5 óra. Előadó tanár Ereky István dr. Egyházi jog, heti 5 óra. Előadó tanár: Mikler Károly dr. Magyar pénzügyi jog, heti 5 óra. Előadó tanár: Flórián Károly dr. b) Speciál-kollégiumok. *Művelődéstörténet, heti 4 óra. Előadó tanár: Szlávik Mátyás dr. Bölcselettörténet, heti 4 óra. Előadó tanár: Szlávik Mátyás dr. Közigazgatási seminarium, heti 2 óra. Előadó tanár: Flórián Károly dr. Telekkönyvi eljárás, heti 2 óra. Előadó tanár : Obetkó Dezső dr. A német birodalom alkotmánya, heti 2 óra. Előadó tanár : E. Nagy Olivér dr. A választói jog problémái, heti 3 óra. Előadó tanár: E. Nagy Olivér dr. Magánjogi seminarium, heti 1 óra. Előadó tanár: Raffay Ferenc dr. Közigazgatásjogi gyakorlatok a törvényhatósági és községi élet köréből, heti 2 óra. Előadó tanár: Máriássy Béla dr. Közigazgatásjogi seminarium, heti 1 óra. Előadó tanár: Ereky István dr. Angol nyelv, heti 2 óra. Előadó tanár: Obetkó Dezső dr. Francia nyelv, heti 2 óra. Előadó tanár: Obetkó Dezső dr. Olasz nyelv, heti2 óra.Előadó tanár: Obetkó Dezső dr. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V.. Kálmán-utca 16. V., Rudolf-ratcpart 8. PAJ_L*. XUZVinT 1 AMMAo NYOMDÁJA euDAPlSTE*.