A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 33. szám - A fővárosi rendőrség 1905. évi működése [2. r.]

232 A JOG tanúsított rosszhiszemű eljárásánál fogva a kir. jbiróságban azt az alapos vélelmet gerjesztette, hogy felperes öt összes kö\etelésére kielégítette, azonban felhasználva felperesnek teljesen értelmetlen elmebeli állapotát, azt, hogy a felperes részéről nyújtott szolgáltatások által hitelezési joga elenyészett, fondorlatosan elhalgatta felperes előtt*. Hogy mi ez a «vele született magasabb fokú értelmiség* azt igazán nem tudjuk, de jó lesz megjegyezni, hogy ez is egy ok arra, hogy valakinek a vallomása kifogá.^oltassék. De folytassuk. ^Felperes volt esküre bocsátandó azért, mert vallomása alperes nyilatkozatainál valószínűbbnek mutatkozott és mert mindenféle ravaszságot nélkülöző természetes és leg< rübb észjárása meggyőződést keltő hangján félreismerhetlenül érezhető volt>. Tehát a hanghordozás is egyik ok volt arra, hogy itt a bizonyitani nem tudó felperes pert nyerjen. De mit szóljunk ahhoz, hogy az, akinek három sorral feljebb az elmebeli állapota értelmetlen, annak az észjárása egyszerre természetes és egyszerű lesz s legszebb végül azonban az, hogy a szegény alperesnek terhére azt is betudja, amint fentebb idéztük, hogy felperes előtt fondorlatosan elhallgatta, hogy az ő (alperes) hitelezési joga megszűnt — mintha ily közlési kötelesség is létezne — és ítéletében mégis nem szünteti meg a végrehajtást, hanem 185 kor. 74 fill.-re korlátozza. Egy másik ügyben (sommás visszahelyezés) egy ily veleszületett értelmiséggel biró úriember szintén mint alperes összekerült egy gör. kath. pap felperessel. Felperes nem tudott bizonyitani semmit, absolute semmit. A bíróság elrendelte a felek eskü alatti kihallgatását és felperest eskette meg. Megokolta a felperes «magasabb társadalmi állásával»; Sapienti sat. Még szerencse, hogy a mármarosi törvényszék az ilyeneket nem veszi be. De mi történik azon számtalan ügyben, ahol nincsen appelláta ! ? De térjünk át felszólalásunk tulajdonképeni tárgyára: t. i., hogy mire képes a határrendőrség kőrösmezői kirendeltsége. Egy körösmezői korcsmárosnál, hogy szavaival éljünk, «razziát> tart. Talál ott 5 külföldi embert, aki alszik és ennek alapján minthogy ezen 5 ember állítólag már 24 órán tul ott volt szálláson, annélkül, hogy be volt jelentve, megindítja a korcsmáros ellen a kihágási eljárást az 1903. évi V. t.-c. 2. §-ába ütköző kihágás vétsége cimén. Jó, ez rendben volna Most következik azonban ? rendellenességek (csak azért szólunk ily enyhén, mert szótárunk nincsen az erősebb kifejezésekre berendezve) egész sorozata. A rendőrkapitány ur, egyszerre egy szobában ott talált, állítólag egy időben július 24-én oda érkezett 5 emberből, 5 kihágást csinál, 5 jegyzőkönyvet vesz fel és 5-ször itél azaz elitéi. Ez is még hagyján, legfölebb evvel csak uj joggyakorlat statuáltatik és ezentúl a tolvajok minden ellopott tárgyért és minden feltört zárért külön-külön fognak elitéltetni és az összbüntetés fogalmát is sutba fogjuk dobni. De ez a szegény vele született értelmiséggel biró korcsmáros, ki különben 63 éves, nős és büntetlen előéleti , védekezni is próbált, hivatkozva minden egyes esetben az ott talált emberekre, továbbá üzletvezetőjére és annak nejére mint tanukra, annak igazolására, hogy a nála talált emberek csak az este jöttek hozzá, kérte a kihallgatásukat, esetleg a szembesítést, még a helyszínén voltak akkor. Ez nem használt semmit, az ilyesmi egy rendőrkapitánynak «smarn». Az üzletvezető és neje kihallgatása iránti kérelmet avval ütötte el, hogy ezek érdekelt felek. Hivatkozott a szegény ember arra is, hogy a nála talált emberek külföldiek voltak, akik aznap általuk emelt sátorban (vásár volt) áruikat árulták. Ha tehát engedélyt kaptak az árusításra, már be voltak jelentve és így nem gondolhatta, hogy ujabb bejelentés szükséges. A bejelentés ugyanis csak azért szükséges, hogy a bevándorlás ellenőriztessék. Ez sem használt. Meghozatott az itélet. Minden egyes esetben 20 korona a pénzbírság. Tehát 100 koronát kell fizetnie azért, mert 5 vásáros embernek megengedte, még pedig díjtalanul, hogy a kemény lócákra feküdhessenek éjjelre. Most jön azonban csak a java, az, amiért az egész cikk íródott. A kapitány enyhitő körülményt nem talált, de indító okot az ítéletnek szigorúbb mérvben való kiszabására képezett marasztaltnak intelligenciája (lásd a rahói járásbiró ítéletét), általa mindig hangoztatott törvénytudás (sic !) és az, hogy ezt iparszerüleg, iparengedély nélkül üzi». Ezen kihágás cimén először lesz büntetve és ténykedése már iparszerü ! Bizony igazuk van azoknak, akik ott Mármarosban azt kiáltják: «Igazság, hol késel az éjjeli homályban ! — ner. Vegyesek, A pozsonyi kir. jogakadémia évkönyve az 1905—1906. iskolaévről a szokott gazdag tartalommal újból előttünk fekszik. Közöljük belőle a következő nevezetesebb adatokat. A tanári kar a régi, csak Ortvay Tivadar apát, a történelem tanára lépett — 30 éves tanári pálya után — nyugalomba. Az alapvizsgálati bizottágok tagjai a tanári karból neveztettek ki; a jogtudományi és államtudományi államvizsgálati bizottságok tagjai sorában azonban, ezeken kivül, számos kültag is szerepel, kiknek sorában a pozsonyi polgármestert, főügyészi helyettest, alispánt, 2 táblai birót, a posta- és távirdaigazgatót, 2 ügyvédet és 1 p. ü. igazgatósági segédtitkárt is látunk. Hallgató volt az első évfolyamban 104, a 11-ban .'JT, a '11-ban 84, a IV-ben 65. Absolutoriumot nyert 7 félév után 11, S után 38 joghallgató. Az egész tanpénz alól felmentetett az I. félévben 11, a 11-ban 9, a fél tanpénz alól az I. félévben 18, a II-ban 17 hallgató. Vizsgálatra jelentkezett 298, ebből képesittetett 192, nem kénesittetett 106, ösztöndijat élvezett 16 hallgató (1: 10,000 K a Úhillányi-ié\e családi alapból, 1: 1,400, 1 : 800, 2 : 700, 1 : 596, 1 : 500, 1: 400, 2: 240, 1 : 200, 1 : 161, 1 : 151, 2: 100, 3 : 25 darab arany). A beirottak közül volt: I. f. é. 306 magyar, 4 osztrák, II. f. é. 292 magyar, 2 osztrák: vallásra nézve 191 (184) r. kath., 12 gör. keleti, 51 (52) ág. hitv., 12 (10) ref., 44 (36) izr. A könyvtár áll 22,793 kötetből 114,398 K. 56 f. értékben. Kikölcsönöztetett 352 esetben 503 kötet (elég kevés !). A könyvállomány 18 szakkatalógusban foglaltatik. Pályadijat nyertek Kondor Árpád, Hoffmann S. Vilmos, Schleifer Elemér és Dóka Lőrinc joghallgatók. A jogászsegélyző egyesület (a választmányi tagok száma itt is aránytalanul nagy: 28) bevétele és kiadása volt 4,684 K. 23 f. Az egylet vagyona: 52,010 K., mely az akadémia igazgatóságának őrizete alatt áll. A rendes tagok száma 183. Férjes nő cége. A Kűria — a budapesti tábla megtagadó határozatával szemben — megengedte D. Jánosnénak «D. A.» cég alatt való bejegyzését, mert a törvény nem rendeli, hogy férjes nő a vezetéknevét csak feleségi minőségének kitüntetése mellett használhassa cégül, a vezetéknév mellett az egész melléknév használatát a törvény szintén nem irja elő; a jelen esetben pedig, minthogy a férj mellékneve: János, a D. A. cég használata nem adhat okot arra a tévedésre, mintha a folyamodó férje volna a cég birtokosa. (1906. ápr. 5. 369. v. sz. a.) A közadós által neje részére teljesített fizetés megtámadása. A közadós neje azzal védekezett, hogy azzal a 4,000 koronával, melyet a közadóstól a csődnyitást megelőző két éven belül felvett, a tőle régebben kapott kölcsönt fizette vissza a közadós. A kölcsönügyletet, melyről közjegyzői okirat fel nem vétetett, a közadós könyveivel kivánla bizonyitani. A másodbiróság szerint arra nézve, hogy a 4,000 koronát a közadós neje nem ajándékul kapta, a bizonyítás őt terheli; minthogy pedig a közadós férj által a könyvekbe történt bevezetés e részben bizonyítékul el nem fogadható, tábla ajándéknak minősítette és mint ilyent hatálytalanította, a csődtörvény 28. §-ának 3. pontja alapján, a közadós részéről történt fizetést. A Kúria kimondta, hogy a tömeggondnokot terhelte volna annak bizonyítása, hogy a 4,000 korona ajándékot képezett; minthogy azonban az állítólagos kölcsönügylet — közjegyzői okirat hiányában — érvénytelen volt és igy a közadósnak átadott 4,000 korona olyannak tekintendő, mely mint az alperes tulajdona a közadós kezelése alatt maradt, az az eset pedig, hogy a közadós törvény alapján, vagy a két év előtt keletkezett szerződési kötelezettség alapján tartozott volna fizetni, itt fenn nem forog: Kúria ez okból hatálytalanította a fizetést, ugyancsak a csődtörvény 28. i?-ának 3. p. alapján. (1906. febr. 6. 772/905. sz. a.) Az egri érseki jogliceum tanrendje az 1906—1907. tanév első felére. A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon : 1. Bevezetés a jog- és államtudományokba; het. 2 óra; tanár: Kiss István dr. 2. Római magánjog; het. 8 óra; tanár; Rátvay Géza dr. 3. Magyar alkotmány és jogtörténet; het. 5 óra; tanár: Udvardy László dr. 4. Művelődéstörténet; het. 4 óra; tanár: Maczki Valér dr. A II. évi tanfolyamon: 1. Jogbölcselet; het. 6 óra; tanár: Ludányi Béla dr. 2. Nemzetgazgasagtan; het. 5 óra; tanár: Huttkay Lipót dr. 3. Magyar magánjog; het. 5 óra ; tanár: Csutorás László dr. A III. évi tanfolyam: 1. Magyar büntetőjog; het. 6 óra; tanár Ludányi Béla dr. 2. Polgári törvénykezési rendtartás ; het. 6 óra ; tanár: Bozóky Géza dr. 3. Magyar kereskedelmi jog; het. 6 óra; tanár: Bozóky Géza dr. 4. Osztrák magánjog; het. 6 óra; tanár: Csutorás László, dr. A IV. évi tanfolyam: 1. Alkotmányi s kormányzati politika; het. 5 óra ; tanár: Kiss István dr. 2. Magyar közigazgatási jog; het. 5 óra ; tanár: Dambrovszky Imre dr. 3. Egyházjog; het. 7 óra; tanár: Udvardy László dr. 4. Magyar pénzügyi jog; het. 5 óra; tanár : Huttkay Lipót dr. B) Rendkívüli tantárgyak. 1. Közegészségtan; het. 2 óra; tanár: Turtsányi Gyula dr. 2. Római perjog; het. 2 óra; tanár: Rátvay Géza dr. 3. Alkotmányunk 1848 és 1867-ben; het. 3 óra; tanár: Kiss István dr. 4. Történeti szemle az európai népek jogforrásai felett; het. 1 óra ; tanár : Udvardy László dr. 5. Telekkönyvi jog; het. 1 óra; tanár : Bozóky Géza dr. 6. Magyarország statisztikája tekintettel Ausztriára; het. 5 óra ; tanár: Dambrovszky Imre dr. Alapos gyakorlattal biró jogtudor ügyvédjelölt egy nagyobb forgalmú vidéki ügyvédi irodába irodavezetőnek kerestetik. Fizetés havi kétszáz korona, és a szokásos mellékjövedelem. Bővebb felvilágosítást ád a budapesti magyar bank. (Teréz-körut 22). Két évi vidéki gyakorlattal biró ügyvédjelölt, dr. iuris azonnali belépés mellett ügyvédi irodában alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban. MUAa M«Z/t*Cf TÁ.HtXtiO NYC«TO*J» 0UDAPMTE*. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. __ V., Rudolf rakpart 3. -.A