A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 33. szám - A fővárosi rendőrség 1905. évi működése [2. r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog 33. számához. Budapest, 1906. augusztus 19. Köztörvényi ügyekben. A kölcsönügylet jogilag az által jön létre, hogy egyrészről az adós a visszatérítési kötelezettséget elvállalja, másrészről a hitelező a kölcsön tárgyát az adós részére megfelelően kiszolgáltatja. Éppen azért olyan esetben, ha az adós a visszatérítési kötelezettséget elvállalja ugyan de a hitelező a kölcsön tárgyát az adós részére megfelelően ki nem szolgáltatta, a kölcsönügylet jogilag létre sem jött Már pedig a jövendőben kötendő kölcsönügylet iránti megegyezésnek a kölcsönvevővel szemben a kölcsönügylet különleges természeténél fogva esetleg csak az lehet a jogi hatálya, hogy ha az ő jogilag számitásba vehető hibája miatt a megegyezéshez képest a kölcsönügylet utóbb létre nem jön, tőle a hitelező nem a megegyezés teljesítését, vagyis az illető kölcsönösszeg felvételét, hanem e helyett esetleg csak a kölcsönügyletnek utóbb létre nem jötte miatt megfelelő kárának megtérítését követelheti. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1906 május 22. 1905. G. 740. szám) Billitz Hugó dr. ügyvéd által képviselt «Délvidéki általános takarékpénztár részvénytársaság Szabadka> cég felperesnek, Mannháin Ármin dr. ügyvéd által képviselt Z. Ferenc alperes ellen kölcsönösszeg elfogadása és járulékai iránt a szabadkai kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és ugyanott 1905. Sp. V. 371/3. számú ítélettel befejezett ügyben következő ítéletet hozott: Alperes felülvizsgálati kérelmének helyei ad és a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával felperest kereseti kérelmének azzal a részével, hogy alperes az A. alatti okiratba foglalt kölcsönügylet teljesítésére és ehhez képest bizonyos elsőbbségi engedély átadása mellett felperestől 18,000 korona kölcsönösszegnek bizonyos levonások tűrése mellett felvételére, ellenkező esetre pedig felperes javára 1,299 K. 18 f. kárfizetésére köteleztessék, elutasítja. Indokok : Alperes a felebbezési bíróság ítéletének azt a részét támadja meg, amely szerint a bíróság őt az A. alatti okiratba foglalt kölcsönügylet teljesítésére és ehhez képest bizonyos elsőbbségi engedély átadása mellett felperestől 18,000 K. kölcsönösszegnek bizonyos levonások tűrése mellett felvételére, ellenkező esetre pedig felperes javára 1,299 K. 18 f. kár fizetésére és minden esetre az elsőbirósági és felebbezési eljárás költségének viselésére kötelezte. Felperes keresete, tárgyánál fogva nem olyan, hogy az értékre tekintet nélkül sommás eljárás alá egyáltalán nem tartoznék, avagy valamely ügybirósághoz akként volna utalva, hogy ettől eltérésnek helye nem lenne; éppen ezért alperes részéről a birói illetékesség hiánya miatt már csak a felülvizsgálati kérelmében felhozott pergátló kifogás a S. E. 275. §-a szerint tekintetbe nem vehető. Alperes felülvizsgálati kérelmében panaszként felhozza azt is, hogy közte és feperes között kölcsönszerződés létre nem jött és igy ő teljesítésre vagyis a kölcsönösszeg felvételére kötelezhető nem volt és hogy felperes az A. alatti okiratban neki szánt jogokat engedmény utján másra átruházván, felperes a megítélt 1,299 K. 18 f. kárra nézve kereshetőségi joggal sem bir. Ez a panasz lényegileg alapos. A felebbezési biróság ítéletében foglalt, illetőleg felhívott ügyállás szerint ugyanis felperes azt a kereseti kérelmét, hogy alperes az A. alatti okiratba foglalt kölcsönügylet teljesítésére és ehhez képest felperestől 18,000 K. kölcsönösszegnek bizonyos kapcsolatos igények teljesülése mellett felvételére, ellenkező esetre pedig felperes javára kártérítésre köteleztessék, arra alapította, hogy ő az alperes részére ennek kérelmére 18,000 K. kölcsönt engedélyezett, alperes erre vonatkozóan a minden lényeges feltételt magában foglaló A., alatti kötelezvényt ki is állította, annak alapján a zálogjog felperes javára alperes ingatlanára be is lett kebelezve és felperes alperest az illető kölcsönösszeggel meg is kínálta, azonban ennek elfogadását alperes megtagadta, illetőleg alperes vonakodása miatt az illető kölcsönösszeggel célba vett convertálás meghiúsult. Maga felperes által ekként előadott ügyállásból és a felebbezési biróság által ezzel egyezően megállapított tényállásból jogszerűen következik, hogy a 18,000 K.-ra nézve felperes és alperes között nem jött létre kölcsönügylet, hanem csak jövendőben kötendő kölcsönügylet iránti megegyezés ; mert a kölcsönügylet jogilag az által jön létre, hogy egyrészről az adós a visszatérítési kötelezettséget elvállalja, másrészről a hitelező a kölcsön tárgyát az adós részére megfelelően kiszolgáltatja, éppen ezért olyan esetben, ha az adós a visszatérítési kötelezettséget elvállalja ugyan, de a hitelező a kölcsön tárgyát az adós részére megfelelően ki nem szolgáltatta, a kölcsönügylet jogilag létre sem jött. Már pedig a jövendőben kötendő kölcsönügylet iránti megegyezésnek a kölcsönvevővel szemben a kölcsönügylet különleges természeténél fogva esetleg csak az lehet a jogi hatálya, hogy ha az ő jogilag számitásba vehető hibája miatt a megegyezéshez képest a kölcsönügylet utóbb létre nem jön, tőle a hitelező nem a megegyezés teljesítését, vagyis az illető kölcsönösszeg felvételét, hanem e helyett esetleg csak a kölcsönügyletnek utóbb létre nem jötte miatt, megfelelő kárának megtérítését követelheti: éppen ezért a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy alperest az A) alatti okiratba foglalt ügylet teljesítésére és ehhez képest felperestől 18,00(1 korona kölcsönösszegnek bizonyos kapcsolatos igények teljesülése mellett felvételére kötelezte. A kár mennyiségének megállapítása ténykérdés ugyan ; azonban a kár okául felhozott tény és az igényelt károsodás között fennálló okozati összefüggés megállapítása, tehát az, hogy valamely felet egy másik fél ellen valamely ténykörülmény okából megilleti-e és minő alapon a kárkövetelés, a jogkérdés keretébe tartozik és mint ilyen érdemileg felülvizsgálat tárgyává tehető. A felebbezési biróság ítéletében foglalt ügyállás szerint felperes a 18,000 korona kölcsönösszeg fel nem vétele esetére alperestől az 1,299 korona 11 fillér kárt azon az alapon követelte és a felebbezési biróság is a 18,000 korona kölcsönösszeg fel nem vétele esetére alperest felperes javára 1,299 korona 18 fillér kárfizetésére azon az alapon kötelezte, hogy az A) alatti okirat szerint 10 évig tőketörlesztés nem történt volna és felperes a pénzt 1/2 százalékkal olcsóbban kapja az engedményes intézettől, mint az alperesnek kölcsön adta, ez a 10 évi kamat veszteség pedig kitesz 759 korona 18 fillért, és hogy az A) alatti okiratban a kikötött idő előtti visszafizetés esetére alperes magát 3 százalék kártalanítási dijnak fizetésére kötelezte, ez pedig kitesz 540 koronát. A dolog természetéből következik, hogy ha ezeken az alapokon kárra, helyesen elvont haszonra irányuló jogos igény esetleg követelhető volna is, ilyen igényt felperes saját személyében csak akkor támaszthatna, ha az a helyzet állana fenn, hogy az illető kölcsönügylet létrejötte esetében hitelezőként még mindig jogilag felperes jelentkeznék, és igy az A) alatti okiratban a hitelező részére megjelölt jogoknak felperes volna még a tulajdonosa ; már pedig a felebbezési biróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperes az A) alatti okiratdan az ő, mint hitelező részére megjelölt jogokat a per megindítása előtt másra engedményezte, az engedmény telekkönyvileg is be lett kebelezve és felperes a jelen pert saját nevében indította meg; de különben is az alsóbirósági Ítéletekből és tárgyalási jegyzőkönyvekből vagy ezek mellékleteiből kitetszőleg felperes nem mutatta ki azt, hogy olyan alapon elvont haszon érvényesítése iránt, őt az engedményes meghatalmazta, ilyen meghatalmazás jogi hatályával pedig már tárgyánál fogva sem bir az engedményes aláírását nem is tartalmazó A) alatti okiratnak az a kitétele, amely szerint alperes kijelenti, hogy felperes a kötelezvénybeli követelését az illetőre engedményezheti, egyúttal alperes tudomásul veszi, hogy engedmény esetén mindaddig, mig az ellenkezőről őt az engedményes nem értesiti, a követelés, tehát nyilván a kölcsönkövetelés beszedésével és alperes kötelezettsége teljesítésének ellenőrzésével felperes van megbízva, éppen ezért a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy csupán az illető alapokon alperest felperes javára elvont haszon fizetésére kötelezte. Ezeknél fogva alperesnek e tekintetben felhozott egyéb és ekként tárgytalanná vált panasz mellőzésével és felebbezési biróság ítéletének e részben megváltoztatásával felperest kereseti kérelmének azzal a részével, hogy alperes az A) alatti okiratban foglalt kölcsönügylet teljesítésére és ehhez képest bizonyos elsőbbségi engedély átadása mellett felperestől 18,000 korona kölcsön összegnek bizonyos levonások tűrése mellett felvételére, ellenkező esetre pedig felperes javára 1,299 korona 18 fillér kár fizetésére köteleztessék, el kellett utasítani. Alperes nem támadta meg a felebbezési biróság ítéletének azt a részét, amely szerint a biróság őt a felperes javára a célba vett 4,000 korona váltóhitel elmaradása következtében 72 korona 75 fillér kiadásnak és a 19,000 korona kölcsönösszegek fel nem vétele esetére 134 korona 15 fillér kiadásnak megfizetésére kötelezte; a per végeredményéhez képest tehát e 206 korona 90 fillér tekintetében alperes vesztes, egyebekben pedig felperes szintén vesztes lett; mindamellett a S. E. 111., 168. és 204. §§. alapján felperest kellett az összes költségben elmarasztalni; mert a felebbezési biróság ítéletében foglalt tényállás szerint a per megindítása előtt felperes alperessel szemben kiadásai cimén 538 koronát igényelt, és alperes ezt az 538 koronát azzal helyezte birói letétbe, kogy az 538 korona felszámítás részben tulmagas, részben jogtalan és igy azt a felszámítás szerint megfizetni nem hajlandó, már pedig felperesnek 538 koronában felszámított kiadását a felebbezési biróság által jogerősen csak 206 korona 90