A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 7. szám - Revisió vagy novella - Nemzetközi egyezménytervezet az illetékesség tárgyában tengeri hajók összeütközése esetén

26 A csont kérőknek legalább azt a nyilatkozatát vegye ki, hogy a tkvileg nevükön álló ingatlanok tényleg az ö tulajdonuk-e, és kogy azokat ők birják-e vagy padig' ha más birjé, mi cimen van az a harmadik személy birtokában. Az állandóan követett törvénykezési joggyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy ha csak általánosan jelentetett ki a szerződésben, hogy a feltételek megszegése esetén a haszonbérlet megszüntethető, ez csakis á szerződés lényeges feltételeit érintő szerződésellenes cselekményekre, vagy mulasztásokra értendő, egyéb esetekben pedig csak teljesítés követelhető, egy és ugyanaz a jogalap két külön per tárgyát nem képezheti, hanem csak egy perben dönthető el. (A m. kir. Kúria feliilvizsg. tanácsa ti 05. évi december hó 19. 1. G: 607/polg. 190.?. sz.) Olyan kötelező bizonyítási szabály nincs, mely szerint a bíróság, ha az ügyfelek valamelyike kérelmezte is, az ügyfél esküjével való bizonyítást alkalmazni tartozzék, minthogy az eskü alatti kihallgatás a bizonyitásnak egyik megengedett módját képezi, ha azt valamelyik tél megajánlotta. A S. E. 64. és 95. S-ának kötelező rendelkezése szerint a bíróság jogi méltatás alá köteles venni azt, hogy a megajánlott bizonyítás alkalmazásának van-e helye és ha ezt. mellőzendőnek találta, az erre vonatkozó okok az ítéletben tüzetesen elöadandók A felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelemben felhozott és az anyagi jogszabály megsértésére vonatkozó panaszok vizsgálatába nem bocsátkozhatik. mivel valamely anyagi jogszabály megsértése esetleg a felebbezési bíróság ítéletének a megváltoztatásara vezetne, a megváltoztatás pedig erre irányuló kérelem hiányában helyet nem foghat. (A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 190b. évi jan. hó 5 I. G. 374-.polg. 1905. sz.) Ha a jelzálogos hitelező követelése lejár, s ez azt az ingatlan tulajdonosa ellen birói uton érvényesíti, aki a beperesitett tartozásra vonatkozó jelzálogjog tehermentesítése iránt kötelezettséget vállalt, annak az ebből folyó szavatosságnál fogva teljesítési kötelessége beáll; következéskép az alperesek által a jelzálogos hitelező részére törlesztett összegre nézve felperes ellen támasztható követelésük lejártnak lévén tekintendő: a lejárat hiánya miatt felperes a beszámítás ellen alapos kifogást nem tehet. (A m. kii. Kúria felúlvizsg. tanácsa 1905. évi december hó 29. I. G. 352/1905. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A csődjog szempontjából a fizetések megszüntetése és a fizetésképtelenség nem azonos fogalom és a jogcselekmények megtámadása szempontjából a fizetésképtelenség mi jogi jelentőséggel sem bir, hanem a fizetések megszüntetése birhat jogi jelentőséggel. Az, hogy a kereskedőre nézve a fizetések megszüntetésésének állapota beállott, kétségtelenül jogkérdés; ellenben erre nézve ténykérdés keretébe tartozik ama ténykörülmények valósugának vagy valótlanságának megállapítása, amelyek a fizetések megszüntetésére a perben felhozattak; úgyszintén a ténykérdés keretébe tartozik annak megállapítása is, hogy a megtámadott hitelező azokról a ténykörülményekről egyáltalában és különösen valamely időben tudomással birt-e? Az állandóan követett birói gyakorlat szerint abból, hogy ha egy kereskedő ellen rövid időközökben végrehajtások foganatosíttatnak és az illető kereskedő az ilyen végrehajtásoknak foganatosítását fizetés helyett eltűri, a fizetések megszüntetése jogszerűen következtethető. A m, kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1906. évi január hó 16-átn G. 385/1905. sz.) Petrovics János dr. ügyvéd mint S. Ferenc ellen nyitott csődben kinevezett csődtömeggondnok felperesnek, Freund Zsigmond dr. ügyvéd által képviselt V. Gusztáv alperes ellen, jogcselekmények hatálytalanítása iránt a bácsalmási kir. járásbíróság előtt folyamatba tett perében következő Ítéletet hozott: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes a felebbezési biróság Ítéletének azt a részét, amely szerint alperes a neki a közadós részéről fizetett 517 korona 60 fillérnek és kamatának visszafizetésére nem köteleztetett és az összes költségben el nem marasztaltatott, anyagi és eljárási jogszabály megsértése miatt támadja meg; azonban ez iránt felperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bir megállapítható alappal. A felebbezés ugyanis szóbeli tárgyalás utján intéztetett el és a felebbezési biróság Ítéletéből vagy a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvből és ennek mellékleteiből mint ez iránt a S. F. 197. §. szerint egyedül tekintetbe vehető adatokból nem tűnik ki, hogy felperes az alperes felebbezésére adott előkészítő iratának tartalmát a felebbezési tárgyaláson szóval előadta volna ; a felebbezési biróság tehát az ebben az előkészítő iratban foglalt ténybeli állításokat és bizonyítékokat indokolás nélkül figyelmen kívül hagyhatta. Felperes felülvizsgálati kérelmében következetesen és kizárólag nem a fizetések megszüntetéséről, hanem a fizetésképtelenségről beszél; holott a csődjog szempontjából a fizetések megszüntetése és a fizetésképtelenség nem azonos fogalom, és a jogcselekmények megtámadása szempontjából a fizetésképtelenség mi jogi jelentőséggel sem b'r, hanem a fizetések megszüntetése birhat jogi jelentőséggel. A felebbezési biróság valónak fogadta el azt, hogy a közJOG adós kereskedő volt; ellenben az alsóbirósági Ítéletekből vagy tárgyalási jegyzőkönyvekből és ezek mellékleteiből mint ez iránt a S. E. 197. §. szerint egyedül tekintetbe vehető adatokból nem tűnik ki, hogy felperes felhozta volna azt, hogy a jelenleg megtámadott fizetés az alperesnek a közadóssa! szemben nem volt valódi és már a fizetés idejében lejárt követelése, és hogy a fizetés ideiében a közadós ellen a csődnyitási kérvény már be volt adva; ilyen körülmények között tehát a jelenleg megtámadott fizetés hatálytalanítására a csődtörvény 27. §-nak nem 3., hanem 2. pontja és ennek is az a rendelkezése irányadó, hogy megtámadhatók a közadósnak a fizetések megszüntetése után keletkezett azok a jogcselekményei, melyek által a másik fél kielégítést nyer, feltéve, hogy ennek a kielégítés elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; következésképen a felperest terhelte a bizonyítás kötelezettsége az iránt is, hogy alperesnek a megtámadott fizetés elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása csakugyan volt. Az, hogy a kereskedőre nézve a fizetések megszüntetésének állapota beállott, kétségtelenül jogkérdés ; ellenben erre nézve lénykérdés keretébe tartozik ama kénykörülmények valóságának vagy valótlanságának megállapítása, amelyek fizetések megszüntetésére a perben felhozattak; úgyszintén a ténykérdés keretébe tartozik annak megállapítása is, hogy a megtámadott hitelező azokról a ténykörülményekről egyáltalában és különösen valamely időben tudomással birt-e f A felebbezési biróság ítéletében foglalt és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint alperesnek a közadós ellen több váltókövetelése volt, ezeket közados a lejáratkor nem fizette, felperes a váltókat peresítette, ezek egy részére kielégítési végrehajtást is kért és ez el is rendeltetett. Többi részére, és pedig éppen azokra, melyekre a megtámadott fizetés történt, a veszélyt a saját javára történt kielégítési végrehajtás elrendelésével igazolván, biztosítási végrehajtást kért és ez el is rendeltetett, azután teljesítette a közados a megtámadott fizetést és alperes javára a biztosítási végrehajtás csak e megtámadott fizetés után napok múlva foganatosíttatott, ellenban a kielégítési végrehajtás egyáltalában nem is foganatosíttatott. Azonban a most ismertetett tényekből jogszerűen még nem lehet következtetni arra, hogy a közadós a megtámadott fizetés teljesítésekor a fizetéseket már megszüntette. Igaz ugyan, hogy az állandóan követett birói gyakorlat szerint abból, hogy ha egy kereskedő ellen rövid időközökben végrehajtások foganatosíttatnak és az illető kereskedő az ilyen végrehajtásoknak foganatosítását fizetés helyett eltűri, a fizetések megszüntetése jogszerűen következtethető; továbbá igaz ugyan, hogy a felebbezési biróság Ítéletében foglalt ügyállás szerint felperes felhozta és a vonatkozó végrehajtási iratok megszerzéséve! kívánta bizonyítani azt, hogy a megtámadott fizetés megtörténte előtt rövid időköziikben közadós ellen mások javára végrehajtások foganatosíttattak ; azonban a felebbezési biróság ítéletében foglalt és a tárgyalási jegyzőkönyvek vagy ezek mellékletei tartalmával meg nem cáfolt ügyállás szerint alperes tagadásával szemben felperes nem is állította azt és mi bizonyítékot sem hozott fel arra, de a felebbezési biróság nem is fogadta el valónak azt, hogy alperes a megtámadott fizetés elfogadásakor azoknak a végrehajtásoknak foganatosításáról tudomással bírt; ilyen körülmények között tehát tekintettel arra, hogy a fenn kifejtettek szerint a megtámadott fizetés hatálytalanithatásának egyik előfeltétele : alperesnek a fizetések megszüntetéséről már akkor fennforgott tudomása hiányzik, a felebbezési biróság azáltal, hogy az illető végrehajtási iratokat meg nem szerezte, lényegileg az ügy érdemére befolyással bíró eljárási szabályt meg nem sértett. Ezeknél fogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a megtámadott fizetést nem hatálytalanította és ez alapon az alperest a visszafizetésre nem kötelezte. Felperes teljesen pervesztes lett és a tárgyalási jegyzőkönyvekből kitetszőleg alperes pergátló kifogása felperesre nézve külön költséget nem okozott; éppen ezért megfelel a S. E. 109. és 168. §-ban foglalt jogszabálynak a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, amely szerint a felperes által képviselt csődtömeget az összes költségben elmarasztalta. Végül ugyanez a csődtömeg a S. E. 204. §. alapján a felül vizgálati eljárás költségében azért marasztaltatott el, mert felperes felülvizsgálati kérelme az ő érdekében adatott be és sikertelen maradt. Az a körülmény, hogy a kereset a tarsascégnek kizárólagos képviseletére nem jogositott cégtag kezeihez is joghatályosan kézbesithetö, nem vonja maga után azt, hogy a csak ezen cégtag által kiállított meghatalmazással fellépő ügyvéd a kötött egyezségben a tözsdebiróság illetékességét a másik cégtagra is kihatólag kiköthesse. A budapesti kir. tábla (1905. évi május 3. 1,366/905. sz. a.) a felfolyamodásnak helyt ad, az eljáró választott bíróságnak saját illetékességét megállapító végzését megváltoztatja s az elsőbiróságot a keresetre nézve másodrendű alperes irányában illetéktelennek mondja ki. Indokok: A felperes által jelen pert megelőzőleg a H. ésK. cég alperes ellen 1,703/904. sz. a. indított kereset H. Zs. cég-