A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 50. szám - A nemi fajtalanság törvénykezési jelentősége [Könyvismertetés. 2. r.]

368 jön a vizsgák ideje. Jogi *sanatorhimok» segédkezése mel­lett, vagy azok nélkül esik tul az összes államvizsgáin, szigorla­tain és majdan a birói vagy az ügyvédi vizsgán, Tömérdek a tan­anyag, mely minden egyes szaktanártól egyenlő szigorralköveteltetik, — de rebus omnibus et quibusdam aliis kérdezik a jelöltet, — csak éppen a jogszolgáltatás körébe vágó orvosi kérdésekről nem esik sehol a szó. Következnek a gyakorlat évei. Az ügyvéd sokoldalú tevé­kenységet fejt ki, — tőle az alapos szaktudás orvosi kérdésekben egyelőre nem követeltetik. — Annál meglepőbb, hogy fontos kér­désekben még itt is vezérli az ügyvédet ugy a józan esze és a gyakorlati tapasztaltsága, mint az alkalomadtán a kérdés tanul­mányozására fordított vasszorgalma. Birói pályán a sokat hányt-vetett joggyakornokok, aljegy­zők és jegyzők végre beülnek a birói stallumba. A legritkább esetben hozzák magukkal az ehhez való készültséget, még ritkáb­ban az egyes szakkérdések körüli tájékozottságot. Ezektől jó Íté­letet hiába várunk, mert hiányzik a hozzávaló minden előfeltétel. A büntető jogszolgáltatás terén e hiány kétszeresen tapasz­talható. Itt már teljesen inog a fiatal bíró alatt a föld. Nagyok az igények már formai tekintetben is. még nagyobbak a különféle oly disciplinák tekintetében való tájékozottság iránti igények, melyeknek előzőleg még hitét sem hallotta. Görcsösen ragaszko­dik ennek folytán a holt betűhöz, a szakértői véleményhez és óvakodik minden önálló lépéstől, mert fél, hogy elveszti lábai alól a talajt. Segíteni e bajon csak egy módon lehet. Speciálkollégiumok nyitandók kész bírák, ügyészek, és védőügyvédek részére. A birák és ügyészek tanulmányaik idejére megfelelő stipendiummal szabad­ságoíandók, viszont kötelesek lennének tanulmányaik eredményé­ről valami módon, leghelyesebben külön vizsga mellett beszámolni. Az előadások mindazon tárgyakat karolnák fel, melyekre a bírónak ítélkezés céljából szüksége van és gyakorlati demonstra­tiókkal volnának kisérendők. Itt volnának részletesen ismerteten­dők azon uj elméletek is, melyek ujabban az elmekórtan és beszámithatóság terén egész forradalmat létesítettek és eddigi tudományos rendszereink legnagyobb részét halomra döntötték. Elég, ha minden ily kérdésekben ítélkező büntető tanács­ban csak egy ily szakavatott tag vesz részt. 0 már képes lesz a tárgyalást irányítani, a vád és védelem érveit és a szakértő véle­ményét mérlegelni és a mai tudomány színvonalán álló ítélet hozatalát lehetővé tenni. így képződnék lassan-lassan egy uj, fon­tolva haladó judicatura és ennek további folyományaképpen az ujabb, céltudatos és a tudomány jogos igényeit szemmel tartó törvényhozási intézkedések. Mindezt persze itten csak incideutaliter tárgyalhatjuk. A kér­dés azonban behatóbb tárgyalásra is érdemes és nagyon örül­nénk, ha Salgó dr. is ehhez hozzászólana. Véleménye döntő suly­lyal fog bírni ugy reánk mint olvasóinkra nézve. r. I. Vegyesek. A kassai kir. Ítélőtábla szaktanácsainak beosztása b bün­tető ügyekben a felebbviteli fötárgyalások, valamint tanácsülések napjainah meghatározása 1907. évre. Polgári ügyek szakosztálya. I. tanács. Közpolgári, bánya, úrbéri (1896: XXV. t.-c), váltó-, keresk- és csődügyek. Elnök : Berczelly Jenő kir. ítélőtáblai elnök. Birák: Bethlenfalvy Antal,* Radvá/vii Antal, Juhász Andor dr., Both Miklós, Altdorffer István (bányaügyek), Görgey Sándor dr., Koskovics János.* Tanácsjegyzők : Bereznay János albiró, Krayzell Miklós aljegyző. II. Tanács. Közpolgári ügyek. Felülvizsgálati ta­nács (1893 : XVIII. t.-c). Elnök : Péchy Aurél kir. Ítélőtáblai tanács­elnök. Birák : Tang Emil (a felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese), Bethlenfalvy Antal, Kaczvinszky Géza, Raisz Béla, Hedry I.őrincz (főkép felülvizsgálati ügyek), Radványi Antal (felülvizsgá­lati ügyek), Emödy Béla, Juhász Andor dr.* (felülvizsg. keresk. ügyek), Altdorffer István, Görgey Sándor dr. * Róskcnics János. Tanácsjegyzők : Illés László albiró (a jegyzői iroda vezetője), Irányi Géza albiró (a jegyzői iroda vezetőjének helyettese). Büntetőügyek szakosztálya. Elnök: Arnold Sándor kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Simon Géza, Váry Gyula, Madzsar Károly dr., Spóner Gyula dr., Emödy Béla,* Roskovics János,* Bessenyei Béla dr. Tanácsjegy­zők: Gyika Emil dr., albiró (könyvtárnok), Pilászy Emil aljegyző. Jegyzet: a *-gaI megjelölt birák az illető szaktanácsban kisegítők­ként működnek (ált. birói ügyv. szab. 337. §-a). Felülvizsgálati ügyekben a kir. ítélőtábla a tárgyalásokat rendszerint kedden fogja tartani. Büntető ügyekben a kir. ítélőtábla a felebbviteli fő­tárgyalásokat és a tanácsüléseket hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön és ha ezek a napok (vagy közülök valamelyik) tör­vénykezési szünnapra esnék, a következő hétköznapokon illetve hétköznapon fogja tartani. A győri kir. ítélőtábla szaktanácsainak beosztása az 1907. évre. I. Polgári, úrbéri tanács. 1. Felülvizsgálati tanács. Elnök: lloriáth Jenő táblai elnök. Felülvizsgálati tanács elnökhelyettese: Rhorer Miklós dr. tanácselnök. Birák: Kun Sándor, Hokkes József dr., Rácz Lajos. Szavazók : Kiss Gábor, Jalsovitzky Lajos. Tanács­jegyző : Hencz Ferenc albiró. Akadályoztatása esetén a II. tanácsba beosztott tanácsjegyzők. II. Polgári, váltó-, kereskedelmi és csőd­ügyi tanács. II. Felülvizsgálati tanács. Elnök : Rhorer Miklós tanács­elnök. Felülvizsgálati tanács elnökhelyettese: Kiss Gábor táblai bíró. Birák: Schmid Gevza, Kiss Gábor, Jalsorntzky Lyos A agy Géza, Hamza József, Pr'oszt János. Tanácsjegyzök: Alfoldy Dezső dr albiró. Gállá István jegyző. Büntstő tanács. Elnök - Hodossy Lajos dr. tanácselnök. Birák: Piukovich János, Kati' Géza Gero Antal dr., Feichtinger Ernő dr. Szavazó birák: Nagy Gézi, Hokkes lózsef dr. Tanácsjegyzök: Kerényi Alajos dr. a.\bnó, Schanntn Alajos dr. aljegyző. Telekkönyvi vizsgabizottság. Elnök: Rhorer Miklós dr tanácselnök. Elnökhelyettes-. Schmid Geyza táblai bíró. Rendes tagok: Kiss Gábor, Jalsovitzky Lajos. Póttagok: Hokkes lózsef dr., Proszt |ános. Dijnoki ügyekben eljáró bizottság. Elnök: 'Rhorer Miklós dr. tanácselnök. Rendes tagok : Schmid Geyza, Gero Antal dr. Póttagok : Piukovich János, Kail Géza. A felülvizsgálati jegyzői iroda vezetője Plihál Dezső segédhivatali igazgató, helyet­tese Alfoldy Dezső dr. tanácsjegyző-albiró. A polgári tanácsok minden héten rendszerint kedden kezdik, s folytatólag tartják üléseiket. A sommás felülvizsgálati tanácsülések napjai szerda és csütörtök, a büntető felebbviteli főtárgyaiások és büntető tanács­ülések napjai pedig : kedd, szerda és csütörtök. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1907. évre. Telekkönyvi vizsgáló bizottság. Elnök : Dohai Albert kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Helyettese : Szabó Dénes kir. ítélőtáblai biró. Rendes tagok: Illyés Lőrinc dr., Kelemen András. Póttagok : Borskor Antal és Keczer Gyula kir. ítélőtáblai birák. Jegyzők : 7öl­valx Benedek dr., Klie Antal, Kusztrich János albirák. Polgári ügyek szakosztálya. I. Polgári tanács. (Központi ügyek, egyszer­smind szaktanács a váltó-, kereskedelmi- és csődügyekben és felülvizsgálati tanács.) Elnök: Ternovszky Béla, a kir. ítélőtábla elnöke. Felülvizsgálati ügyekben állandó helyettese : Dohai Albert tanácselnök. Birák : Posoni Gábor dr., Schuszter Rudolf dr., Kele­men András, Keczer Gyula. Tanácsjegyzők: Klie Antal albiró, felül­vizsgálati ügyekben a jegyzői iroda vezetője. A jegyzői iroda helyettes vezetője : Kusztrich János albiró. II. Polgári tanács. (Egyszersmind úrbéri, az 1896: XXV. t.-c. szerinti ügyekben szaktanács.) Elnök: Dohai Albert tanácselnök. Helyettese: Szabó Dénes táblabíró. Birák: Szabó Dénes, Illyés Lőrinc dr., Bocskor Antal, Simó Balázs dr., Gridi Pap Imre dr. Kisegítő birák : Jakab Rudolf, Nagy Elek. Tanácsjegyzök: Tolvaly Benedek dr. albiró, Klie Antal albiró. Kusztrich János albiró. Büntető ügyek szakosztálya. III. Büntető tanács. Elnök: Dohai Albert tanácselnök. Helyettese: Szabó Dénes táblabíró. Birák: Hatfaludy István, Jakab Rudolf, Nagy Elek, Illyés Lőrinc dr., Simó Balázs dr. Kisegítő bírák: Bocs­kor Antal, Gridi Papp Imre dr. Tanácsjegyzök : Tolvaly Benedek dr. albiró, Klie Antal albiró, Kusztrich János albiró. A dijnokok ügyei­nek megvizsgálására alakított bizottság. Rendes tagok. Elnök : Dohai Albert tanácselnök. Helyettese : Szabó Dénes táblabíró, Posoni Gábor dr. táblabíró, egyúttal előadó, Schuszter Rudolf dr. tábla­bíró. Póttagok: Illyés Lőrinc dr., Nagy Elek, Simó Balázs dr. kir. ítélőtáblai birák. jegyzők: Klie Antal, Kusztrich János albirák. A büntető felebbviteli főtárgyalásokat a kir. Ítélőtábla mindegyik hét kedd, szerda, csütörtök és péntek napjain, s ha ezek törvény­kezési szünnapokra esnének, a megelőző hétfőn, a büntetőügyi tanácsüléseket pedig mindegyik hét kedd, szerda és csütörtök napjain (amennyiben ezekre főtárgyalás, vagy törvénykezési szün­nap nem esik) esetleg még pénteken fogja tartani. Keleti Ferenc dr. szolnoki ügyvéd, munkatársunk közli velünk, hogy «Az államszolgálat jogi természete, a rendszeres államszolgálati pragmatika elvei, különös tekintettel hazánk viszo­nyaira és a nevezetesebb európai államoknak e tárgyra vonat­kozó intézkedései* cimíí, a Magyar Tudományos Akadémia által 100 arany dijjal jutalmazott pályamunkájából még körülbelül 190 példánynyal rendelkezik. Ara példányonként 6 koiona. A munkásbiztositás. A képviselőház pénzügyi bizottsága f. hó 11-én tárgyalta a munkásbiztositásról szóló törvényjavaslatot. Előadó Földes Béla volt, de jelen volt az ülésen a munkásü^yi bizottság előadója Szatmári Mór is. Földes Béla a pénzügyi bizott­ság előadója széles alapokon ismertette a törvényjavaslatot. Hang­súlyozta, hogy a törvényjavaslat kimondja a biztosítási kényszer­elvet nemcsak a betegségekre, de a balesetekre is. A nemzetközi szocialisták nem óhajtják ezt a törvényjavaslatot, nem óhajtották más országban sem, mégis megcsinálták Szatmári Mór rámutat arra, hogy a munkásügyi bizottság több jelentős módositásf telt a javaslaton. Ha az intézményt kiegészíti az aggkorra és rokkant­ság esetére való biztosítás, azután a munkásvédelem: akkor a szociálpolitikai reformoknak a munkásvilágra vonatkozó része teljes lesz. Végül ajánlja a javaslat módosított szövegének elfoga­dását. Lengyel Zoltán kéri, hogy az államvasutak vétessenek ki a javaslatból és hogy a beszámítási álláspont vétessék figyelembe a magánjogi kártérítési igény tartassák fenn. Nagy Ferenc nem helyesli Lengyel álláspontját, hogy a magánjogi kártérítés birói utra utaltassék. A baleset elleni .kártérítési jog a javaslatban körül van bástyázva. Szterényi államtitkár kijelenti, hogy a nyugdíjjogosult­sággal bíró magyar államvasuti alkalmazottakra az 1874 évi t c 18. S-a változatlanul fennál. Ezt a törvényt különben sem óhajtja hatályon kívül helyezni. A javaslatot általánosságban elfogadták

Next

/
Oldalképek
Tartalom