A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 50. szám - A nemi fajtalanság törvénykezési jelentősége [Könyvismertetés. 2. r.]

A JOG 367 hozzáférhetővé kell tenni az ügyvédeknek, az ilyen természetű foglalkozás nem inkompatibilis az ügyvédséggel. Felolvasó ezután az ügyvédek felelősségéről beszél és a fegyelmi vétségeknél számos példát hoz fel az osztrák-német gyakorlatból és a magyar judikaturából, melyben kimutatja hogy mindenütt fegyelmi alá fogták az ügyvédnek magánéletét,'ha az külső cselekményeiben a kar tekintélyét és becsületét sértette Helyteleníti, hogy sem a Nagy Dezső és sem J'ollák Illés tervezetében, melyek taxatíve sorolják fel a fegyelmi eseteket nincsen felvéve az a pont, hogy tegyelmi vétséget képez az ha az ügyvéd a magyar állam hivatalos nyelve, a magyar állameszme ellen tüntet. Már a Del'Adtmi-féle tervezetben ilyen pont fel volt véve. Már abban az időben is szükségesnek látták annak telvételét, de még szükségesebb az most. Felolvasó ennek illusztrálására a Kúria három évi gyakorlatát mulatja be, számos ítéletet elősorolva, melyben a legszigorúbb büntetéssel sújtották azokat az ügyvédeket, kik a magyar állameszme ellen tüntettek. így bemutatott egy a legutóbbi napokban keletkezelt kúriai ítéletet, melyben súlyos pénzbüntetéssel Ítéltek el ügyvédeket, akik az ügyvédi kamara választmánya és közgyűlésének határozata dacára, dmtábláikon csupán román szövegű felírást használtak. A magyar kir. Kúria kimondja, hogy a törvény alapján működő ügyvédi kamarák ügyviteli nyelve a magyar. Knnélfogva azon ügyvédek, akikből az ügyvédi kamara áll, a kamaránál kötelező magyar nyelvet nem mellőzhetik a magyar ügyvédi kamara területén. így szól a kúriai ítélet indokolása: az a cimtábla, melyet irodahelyiségének megjelölésére az ügyvéd nyilvánosan kitesz és fenntart, minthogy az által az ügyvéd a magyar ügyvédi kamara tagjai közé tartozó voltát és ezzel az ügyvédkedés gyakorlatára való kiváltságos jogosultságát tudatja, titkolt dolgot vagy valótlant mutat ha hiányzik róla a magyar ügyvédet jelző tartalom. Felolvasó, utalva a Kúria állandó gyakorlatára, azzal végzi felolvasását: akkor, mikor mi egy uj ügyvédi rendtartásnak rakjuk le az alapját, akkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy magyar ügyvédek vagyunk és mikor mi a haza iránti szeretetben mindig az elsők között szerepelünk, akkor nekünk kötelességünk oly irányú intézkedést bevonni a törvénybe, mely fegyelmi vétsé» miatt vonja felelősségre azt az ügyvédet, aki a magyar állam hivatalos nyelve ellen tüntet. A Magyar Jogászegylet közgyűlése. A Magyar Jogászegylet f. hó 9-én délelőtt 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését az ügyvédi kamara dísztermében Vavrik Béla dr. kúriai tanácselnök elnökletével. A közgyűlésen jelen voltak: Imling Konrád államtitkár. Székely Ferenc koronaügyész. Fodor Ármin, Beck Hugó, Márkus DezsŐ kúriai birák, Balogh Jenő dr., Neumann Ármin dr.. Katona Mór dr., Kovács Gyula dr. egyetemi tanárok, Zsitvay Leó törvényszéki elnök, Kenedi Géza dr., Varga Ferenc koronaügyészhelyettes és számos ügyvéd. Vavrik Béla dr. elnöki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg az egylet buzgó alelnökének, Fayer László dr. egyetemi tanárnak elhunytáról, akit Csemegi, az egylet megalkotója után, méltán lehet az egylet fentartójának nevezni. Az egylet igazgató-tanácsának határozata folytán az egylet Fayer László dr. emlékét egy külön díszülésen fogja megünnepelni, amikor Balogh Jenő dr. egyetemi tanár tart majd emlékbeszédet a kiváló jogtudor fölött. Az egylet megfesteti Fayer László dr. arcképét is s nevére később alapítványt fog tenni. A közgyűlés egyhangú helyesléssel fogadta az elnök kijelentéseit. Ezután Baumgarten Nándor dr. egyleti titkár terjesztette elő az igazgató-választmány jelentését az egylet elmúlt évi működéséről. Majd az alapszabályokat akként módosították, hogy az egylet vezetőségét nem egy évre, hanem három évre választják meg ezután, s hogy a négy alelnöki állást egygyel szaporítják. Vámossy Károly pénztárosi jelentése után a választásokat ejtették meg. melyeknek eredménye a következő : Elnök : Vavrik Béla dr. kúriai tanácselnök. Alelnökök : Beck Hugó dr. kúriai bíró, Vécsey Tamás dr. egyetemi tanár, Környey Ede dr. ügvvéd, Nagy Dezső dr. ügyvéd, orsz. képviselő, Székely Ferenc dr.'koronaügyész. Titkárok: Szladits Károly dr. kir. törvénvszéki biró, Illés lózsef dr. kir. törvényszéki bíró, egyetemi magántanár, Baumgarten Nándor dr. ügyvér], egyetemi magántanár, Len.yel Aurél dr. törvényszéki aljegyző. Ugyesz: Kened, Géza dr. ügyvéd. Pénztárnok: Vámossy Károly dr. ügyvéd. Konyvtárnok: Meszlény Artúr dr. kir. albiró. Budapesti'választmányi tagok: Almást Antal dr. kir. albuo Bálás Elemér dr. kir. ügyész, Balog Arnold dr ügyved, Balogh Jenő' dr. egyetemi tanár, Barna Ignác dr. k,r. tábla, Uu> Hau„,férttn Izidor dr. koronaügyész-helyettes, Chonn 1-erenc dr főrendiházi tag, Concha Győző dr. egyetemi tanár, Dárday Sándo^. az állam, számvevőszék alelnöke, Décsey Zsigmond kuna. tanácselnök, DofochaU Alfréd dr. törvényszék, biró, egyetem, rk. tanár, Fcdnr Ármin dr. kir. táblai biró, Früdmann Bernft ^offlrM, Gaár Vilmos dr. törvényszék, biró, Grosychmui tanár, Grubcr Lajos dr. kir. ügyész, Hal Gusztin dr 1W*>ga^tási biró, Hérics-Tóth János kúriai tanácselnök f^.^ ügvvéd, Horváth Ferenc dr. a budapesti k.r törvényszék elnöke, Edvi Illés Károly dr. ügyvéd, nvugalm. kir. ugyesz, Imh* Konrád dr. államtitkár, Katona Mór dr. egyetem. dr. egyetemi tanár, Lévy Béla dr. ügyvéd, Magyar, Géza d, egyetemi rk. tanár, Márkus Dezső dr. kir. táblai biró, Nagy Ferenc dr. egyetemi tanár, tNagy Ödön ny. keresk. és váltó-törvényszéki elnök, Neumann Ármin dr. ügyvéd, egyetemi rk. tanár, Obersehall Adolf v. b. t. t., a kir. Kúria elnöke, Pap József dr. a b idapesti ügyvédi kamara titkára, egyetemi rk. tanár, Plosz Sándor dr. v. b. t. t., egyetemi tanár, Polner Ödön dr. kir. táblai biró, egyetemi rk. tanár, Reichard Zsigmond dr. kir. táblai biró, fiickl Gyula min tanácsos, Schií'arz Gusztáv dr. egyetemi tanár. Szivák Imre dr. a budapesti ügyvédi kamara elnöke. Tarnai János dr. kúriai biró, I'őry Gusztáv dr. államtitkár, Vargha Ferenc koronaügyész-helyettes, Vámbéry Rusztem dr. kir. ügyész, egyet, magántanár, IVlassics Gyula dr. v. b. t. t., a kir. közigazgatási bíróság elnöke, ll'olf Vilmos dr. ügy véd, Zsitvay Leó a budapesti büntető-törvényszék elnöke. Vidéki választmányi tagok: Angyal Pál dr. pécsi jogtanár, Finkey Ferenc dr. sárospataki jogtanár, Jancsó György dr. kolozsvári egyetemi tanár, Jászi Viktor dr. debreceni jogtanár, Halmágyi Sándor nyug. kir. táblai biró, Horváth Jenő győri kir. táblai elnök, Kendeffy Domokos a besztercei törvényszék elnöke, Kolosváry Bálint dr. kolozsvári egyetemi tanár, Nagy Ernő dr. kolozsvári egyet, tanár, Nyulászi János dr. kassai ügyvéd, Rózsa Izsó dr. a szegedi ügyvédi kamara elnöke, Révész Ernő dr. szabadkai ügyvéd, Stipl Károly dr. a kecskeméti törvényszék elnöke, Várady Zsigmond dr. nagyváradi ügyvéd, Vutkovicli Sándor dr. pozsonvi jogtanár. Irodalom. /\ A nemi fajtalanság törvénykezési jelentősége. X (Vege-)*! Es ezért a btk. intézkedései teljesen érthetetlenek. Miért legyen csupán egy neme a sexualis perversitásnak: a férfiak homosexualitása és különösen a paederastia büntetendő, — holott minden egyéb, akár homo- akár háterosexualis alakzat, amennyiben ez a propagatio megakadályozására irányul, ezen legfelsőbb állami érdek ellen vét és azért vétkes kötelességszegést involvál. Nem foroghat fenn különbség abban, hogy mily módon elégiti ki a férfi vagy a nő sexualis szükségleteit, mert végső logikai következményében ez oda vezetne, hogy büntetendő volna minden oly kielégítése a nemi szükségletnek, mely nem a fajfenntartás célját követi. Kétséget nem szenved tehát, hogy a btk. a nemi perversitás tekintetében irrationalis, fölötte hézagos, őszinteség nélküli és gyakorlatilag céltalan. Meg kell tagadnunk magunktól azt az élvezetet, hogy szerzőt szakszerű, éleseszü és nagytudományu további részletes fejtegetéseiben kövessük. Ismertetésünk máris tulbőre terjedt. Azért csak még a tanulmány befejezését ígtatjuk ide. Ha elfogulatlan szemmel vizsgáljuk a művelődés történetét, akkor — szerző szerint — nem állitható, hogy az ujabb kor visszony ai a nemi perversitás, különösen a homosexuaiitás terén különös intézkedésekre adnának alkalmat. Teljesen indokolatlan a laudatores temporis acti részéről emelt panasz az erkölcsöknek az utolsó évtizedekben folyton fokozódó romlásáról. Az idevágó anyagnak alapos ismerői jól tudják, hogy korunk e pontban nem rosszabbodott. Mind-e panaszok dacára a sexualis perversitás és különösen a homosexuaiitás manapság nem nyilvánosan elismert, vagy csak jóakaró szemmel is kisért intézmény, mint amilyen a sokat magasztalt klassikus ókorban, vagy Európa szellemi újjászületésének annyi rajongással említett renaissance-korszakában, vagy az ártatlanságot színlelő későbbi bárány játékok (Schaeferspiele) idejében volt. Ma c perversitás mégis csak egy titokban nyilvánuló, egyéni izléselfajulásnak a nyilvánulása. Titokban nyilvánul, nem a büntetéssel való fenyegetés, hanem a tetemesen fokozódott általános illemérzés okából. Es a haladó művelődés erősebb gátat fog vetni ezen pervers üzelmeknek, mint azt a legjobb szándékú törvénvszakaszok tehetnék. * * * Távol áll tőlünk a tudós szerző éleselméjü fejtegetéseit bírálat tárgyává tenni. Szakismereteink elégtelen volta e bírálatot már eleve is kizárja. De annál illetékesebbeknek érezzük magunkat a bíróságok dolgában elmondottakra reflektálni és ott, ahol szerző mint orvos megáll, — a végkövetkeztetéseket levonni. Tény az, hogy bíráink az elmegyógytudományok terén épu<*y, mint a többi, orvosi tudományt feltételező szakkérdések terén, - teljesen készületlenek és tudatlanok. ítéleteik tehát az ötletszerűség jellegével birnak és se nem alaposak, sem pedig megnyugtatók. De a hiba nem biráinkban, hanem jogi tanrendszerünkben és bírósági szervezetünkben rejlik. Az egyetemen a «törvényszéki orvostan * csak afféle óratöltelék, melyre semmi suly nem fektettetik, melyből a joghallgató indexébe a «szorgalmas, jó előmenelelü. jelzés még akkor is bele kerül, ha a hallgató egyetlen egy előadást sem látogatott. De a csekély számú, e tárgynak szentelt órában még sora sem kerülhet az elmegyógyászatnak, amely nagyobbmérvü előzetes orvosi tanulmányok előfeltételéhez van kötve. A fiatal jogász tehát elhagyja az egyetemet, annélkül, hogv csak sejtelme is volna, hogy egy elmekortan cimü tudomány is létezik.