A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 48. szám - A Berczelly-féle 1880. évi ügyvédi rendtartási javaslat [2. r.]

A JOG meg nem állapított költségeinek megtelelő összeget birói letétbe helyezni. Köteles azonban megbízóját vagy ennek jogutódját erről nyomban értesíteni. Letét esetén köteles az ügyvéd a munkadija és költségei iránti pert, — amennyiben az peres ügyből származik, — a per bírósaga előtt, egyébként pedig azon járásbíróság előtt 8 nap alatt megindítani, amelynek teriilet én lakik. Ezen perindításnak elmulasztása esetében a megbízó jogutódja, vagy a csődtömeg a letett összeg kifizetését követelhetik. Az ügyvéd a behajtott értékekre is érvényesítheti visszatartási, illetve Letéti jogát, — de azon korlátozással, hogy ezeket megítélt követelése kielégítése céljából: közjegyző utján tőzsdeszerüleg vagy más módon értékesíteni tartozik. Az ügyvéd a 77. §. szerint peres ügyben mindkét felet egyidőben nem képviselheti (tehát perenkivüli ügyben ez meg van engedve). Egyáltalában köteles mindenben a becsület és az illem szabályainak megfelelni és az ügyvédi állás tekintélyét megóvni. A 98. §. szerint köteles minden elvállalt ügyét könyveibe bevezetni. Bűnügyekben a hivatalból kirendelt védőügyvéd bíróilag megállapítandó munkadijat nyer. A hivatalbóli képviselet visszautasítható : rokonság, sógorság, gyám és gondnokság esetében, vagy ha az ellenféllel szerződési visszonyban áll, — bérszerződést kivéve. Visszautasítható továbbá, ha az ügyvéd a tényállásból látja, hogy az ügy sikeresen nem vezethető. Erről köteles a kamarának 8 nap alatt jelentést tenni, különbeni 5 forint bírság terhe mellett. A kamara e jelentés alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket. Ha alaposnak találja a sikertelenség érvét, ugy erről a megkereső bíróság és a fél értesíttetnek ; ha azonban a pernek záros időn belül való folyamatba nem tétele vagyonjogi hátrányokkal kapcsolatos volna, ugy a képviselettel megbízott ügyvéd köteles e pert megindítani, ellenkező esetben őt terhelik a mulasztásnak anyagi következményei. A bíróságilag kirendelt ügygondnok költségeit és diját azon féltől nyeri, akinek kérésére kirendeltetett, de pernyertesség esetén azokat az ellenféltől is követelheti. A 81. §. biztosítja az ügyvédnek a teljes írás- és szólásszabadságot. De tartozik a bíróságok és hatóságok iránt a teljes tisztelettel és az ellenféllel és képviselőjével szemben sem lépheti tul az illem és tisztelet határát. Az ezen szabály ellen vétők 10 — 200 forint birsággal sújtatnak, mely ellen, hacsak e birság nem a Kúria vagy legfőbb hatóság által kivettetett, — egyfokú felebbezésnek van helye. Komolyabb természetű sértés esetén ezenfelül büntető vagy fegyelmi eljárásnak is van helye. A VI. fejezet az ügyvédi dijakat tárgyalja. A 83. §. megengedi a munkadíjnak szabad megegyezés utján való megállapítását, ennek érvényesítéséhez azonban perrendszerü bizonyíték (?) szükséges. — Harmadik személyek végrehajtási letiltásával szemben az ügyvédet dijai és költségei erejéig az elsőbbségi jog illeti meg. — a letiltás csak a felesleg tekintetében hatályos. Epp ugy az ügyvédnek, ügyfele elleni követelésére, maga az ügyvéd ellen vezetett végrehajtás esetében csak azon összeg foglalható le, mely az ügyvédnek adott előlegek után még tényleg fennáll. A 84. §. kötelezi az igazságügyminisztert, hogy a törvény életbelépte után 3 év múlva — a kamara meghallgatásával — a törvényhozásnak az ügyvédi dijak megállapítását tárgyazó törvényjavaslatot nyújtson be. (Azóta 27 év mult el és ott vagyunk, ahol az a bizonyos mádi polgártárs.) A 85. §. feljogosítja a felet — a kikötött munkadíjnak birói kézhez való letétele mellett, — ezen munkadíj mérséklését per utján azon esetre követelni, ha az 1875. évi XXXIV. t.-c. 55. §-ában előrelátott eseteken kivül, feltűnő ellentét forog fenn a teljesítés és a kikötött munkadíj közt. Ha a teljesítés Peres ügyben ment véghez, ugy a per bírósága, más esetben azon hatóság (?!) lesz illetékes a mérséklésre, amely az ügyben eljárt. (!) Csak azon esetre, ha a hatóság ily hatáskörrel nem bir, indítandó a per a fél (?!) személyes bírósága előtt, — a letételtől számított 8 nap alatt. Hason eljárás az ügyvédre nézve is irányadó oly ügyekben, amelyekben dijai iránt meg nem egyezett. O is köteles a luitóságokhoz (!) folyamodni azok megállapítása iránt. A 86. szerint: ha a fél az igazolt munkadijat nem kifogásolja, de az ügyvédet ki nem elégíti, az esetben az ügyvéd igényét azon járásbíróság előtt érvényesítheti, melynek területén lakik. Csőd esetéhen az ügyvéd általvitt perekből felmerült munkadijak elsőbbsége, - eltérőlegaz Ürdts 60. S-ától — csak lévre korlátoztatik A VII. fejezet az ügyvédi meghatalmazásról szól. A 88. §. szerint minden meghatalmazásnak részletezettnek kell lennie, írástudóknál 2 tanú általi előttemezésnek, írástudatlanoknál és vakoKnál legale testimonium által való kiállítás szükséges. A VIII. fejezet az ügyvédlajstromból való kitörléseket tárgyalja, nagyobbára az Üvrt. 34-37. §§-ainak megfelelően. L'j a í)2. §. 7. pontjának azon intézkedése, mely szerint törölve lesz a kamara azon tagja, aki dijait mint ügyvéd 3 éven, mint ügyvédjelölt és ügyvédgyakornok 1 éven át meg nem fizeti, és azok tőlük végrehajtás utjá i be nem hajthatók. A IX. fejezet tárgyalja az ügyvédség megszűntét az Ürdts 37. §-ának megfelelően. A X. fejezet (96—98. §§.) a zugirászatról szól, mely kihágásnak minősíttetik és e szerint büntettetik. Zugiró mindenki, aki az ügyvédség vagy közjegyzőség gyakorlására nem bir jogosultsággal; a törvény vagy az ezzel egyenlő hatályú rendeletek által erre fel nem hatalmaztatott és mások részére — kikötött, igért, vagy elfogadott pénzbeli vagy egyéb díjazásért — bíróságok vagy hatóságokhoz írásbeli beadványokat szerkeszt, jogügyletekről okmányokat készít ; vagy annélkül, hogy mint ügyvédjelölt vagy gyakornok vagy közjegyzőjelölt a kamara lajstromába bevezetve lenne és erre főnöke által felhatalmazott volna, — bíróságoknál és más hatóságoknál ügyeket díj ellenében sürget. Ép ugy a közjegyző is, aki beadváványokat szerkeszt, melyekre törvényes jogosultsággal nem bir. A zugiró 20—500 frt birsággal, bünpalástolója 10—300 frt birsággal sújtatnak, mely birság behajthatatlanság esetén megfelelő elzárásra — napját 10 frttal számítva — átváltoztattatik. A jogerős ítélet a hivatalos lapban lesz közzétéve. Ha a zugiró vagy bünpalástoló állami, törvényhatósági vagy községi tisztviselő, közjegyző, ügyvéd, ügyvédjelölt vagy ügyvédgyakornok — ugy ezek ezenfelül fegyelmi uton is megbüntetendők. A 97. §. szerint a zugiró ügyfelével, a bünpalástoló a zugiróval szemben nem követelheti per utján az igért vagy kikötött munkadijat; ellenben a már adott előlegek és dijak a fél által visszakövetelhetők. ítélet hozatalára azon járásbíróság illetékes, melynek területén a zugiró vagy bünpalástoló lakik, esetleg a lakás ki nem puhatolhatása esetére a fórum delicti commissi. Közli: r. I. (Folyt, következik). t A m. kir. Kúria tehermentesítése tárgyában az igazságügyminiszter a következő törvényjavaslatokat küldte lc az ügyvédi kamarákhoz véleményadás végett: I. Törvényjavaslat. A polgári törvénykezési rendtartásnak és a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIIÍ. törvénycikknek módosításáról. 1. §. A sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. t.-c. 1. §-ának 2. és 3. pontjában megjelölt perek sommás eljárás alá és a kir. járásbíróság hatáskörébe abban az esetben tartoznak, ha a per tárgyának, illetőleg a hagyatéknak e pontokban körülirt értéke 1000 koronát meg nem halad. 2. §. Az 1893 : XVIII. t.-c. 186. !?-ának első bekezdése olyképp módosittatik, hogy a felülvizsgálati bíráskodást az 1000 koronát meghaladó perekben is az illetékes kir. ítélőtábla gyakorolja. Vagylagos javaslat. 1. §. Az 1893 : XVIII. t.-c. 186. §-ának első bekezdése olyképp módosittatik, hogy a felülvizsgálati bíráskodást azokban a perekben, amelyek tárgyának értéke járulékok nélkül 2,500 koronát meghalad, a kir. Kúria, minden más esetben az illetékes kir. ítélőtábla gyakorolja. 2. §. Tartási és élelmezési kötelezettség megállapítása iránti perben a peres tárgy értékének megállapításánál a három évi tartás vagy élelmezés értéke irányadó. 3. §. Hatályukat vesztik azok a szabályok, melyek szerint a bíróság abban az esetben, ha a házassági köteléket érvénytelennek nyilvánította vagy felbontotta, továbbá, ha a születés törvényességének megtámadása iránti perben a származás törvénytelenségét mondotta ki, valamint ha a halottnyilvánitási eljárásban, vagy az elhalálozás tényének birói megállapítása iránti eljárásban az elhalálozást bizonyítottnak mondotta ki (1881 : LIX. t.-c. 89. és 91. § ai), az iratokat az ügynek hivatalból való felülvizsgálása végett felebbezés hiányában is a felsőbírósághoz felterjeszti. \ 4- §• Házassági perekben a véghatározat akkor is kézbesítendő a kir. ügyésznek, ha azokban mint ügyfél nem szerepelt. A véghatározat ellen a kir. ügyész csakis a hatáskör kérdésében élhet felebbezéssel. A házasságvédőnek az eddigi gyakorlaton alapuló jogait ez a rendelkezés nem érinti. 5. §. másodbiróság határozata ellen a perköltség vagy az eljárási költség viselésének vagy mennyiségének, valamint az ügyvédi dijak mennyiségének kérdésében felebbvitelnek csak akkor van helye, ha egyúttal a határozatnak egyéb része felebbvitellel megtámadtatik.