A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 48. szám - A Berczelly-féle 1880. évi ügyvédi rendtartási javaslat [2. r.]

A JOG 351 Az 1893. XVIII. t.-c. 206. §-a hatályát veszti. 6. íj. E törvény életbeléptetésének idejét és az átmeneti intézkedéseket az igazsápügyiminiszter rendeleti uton állapítja meg. A törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. //. Törvényjavasiái. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. t.-cikk módosítása tárgyában. (Az aláhúzott szavak az uj szöveget foglalják magukban ; az üres zárjel ( ) a kihagyott részt jelzi.) 1. §. A B. P.-nak 426. §-a hatályon kivid helyeztetik és ugyanazon szá/H alatt a következővel helyettesittetik: 426. §. Semmisségi panasz ( ) a következő esetekben használható : 1. esküdtbíróság ítélete ellen (352., 373. és 374- §§.); 2. a törvényszéknek olyan ítélete ellen, melyre nézve a 381. §. második bekezdésének 2. pontja a felebbezést kizárja; 3. a kir. ítélőtáblának első fokban hozott ítélete, vagy érdemleges végzése ellen (333. és 418. §§s^ 4. a kir. ítélőtáblának mint másodfokú bíróságnak ítélete ellen; 5. a törvényszéknek másodfokban hozott ítélete ellen (554. és 556. §§.); 6. összbüntetést kiszabó elsőbirósági ítélet ellen (518. %.). A semmisségi panasz az .1., 3., 4. pónt alatti esetekben, továbbá >; i). pont alattiban, amennyiben az összbüntetést esküdtbíróság, vagy törvényszék állapította meg, a kir. Kúria, a 2., 5., továbbá a 6. alatti esetben, amennyiben áz összbüntetést kir. járásbíróság állapította meg, a kir. Ítélőtábla vizsgálja felül. A kir. ítélőtábla hatáskörébe utalt ezen semmisségi panaszokra a B. B-nak vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 2. §. E törvény életbeléptetésének idejét és a szükséges átmeneti intézkedéseket az igazságügyi miniszter rendeleti uton állapítja meg. A törvény végreJiajtásával az igazságügyi miniszter bizatik meg. III. Törvényjavaslat. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. törvénycikk módosítása tárgyában. 1. §. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. t.-c' 79. és 84. §-ai olyképp módosíttatnak, hogy az idézett törvény 79' §-a szerint a fegyelmi eljárást elrendelő határozat és az idézett törvény 84. §-a szerint hozott vádhatározat ellen külön felébbvitelnek nincs helye. Az e határozatok által okozott sérelmek miatt az idézett törvény 95. §-a értelmében a véghatározat ellen használható felebbezésben lehet orvoslást kérni. 2. §. E törvény életbeléptetésének idejét és az átmeneti intézkedéseket az igazságügyminiszter rendeleti uton állapítja meg. A törvény végrehajtásával az igazságügyi miniszter bizatik meg. A birák helyzetének javítása. Az igazságügyi bizottság keddi ülésén terjesztette úoPolónyi Géza igazságügyminiszter a birák és a bírósági személyzet helyzetének javítására vonatkozó tervezetét. Ugy ezen jelentés, mint az igazságügyi bizottság által letárgyalt törvényjavaslat már az 1907-ben teendő javításokra vonatkozik. 1908-ra jön azután a további rendezés. Erre vonatkozólag azonban a miniszter ma még nem tehetett előterjesztést, de minden intézkedésből látszik, hogy a kormány a legodaadóbb gonddal fáradozik a bírósági személyzet anyagi érdekeinek méltányos rendezésén. A miniszternek előterjesztett jelentése szerint: Szándékában van a pénzügyminiszter hozzájárulásával lehetőleg mielőbb megvalósítani azokat a helyzetjavitást célzó intézkedéseket, amelyek már a Széli-féle javaslatban bentfoglaltatnak. Mindenekelőtt az albirák helyzetén kíván segíteni és ebből a célból megvalósítani szándékozik a Sséll-féle javaslatnak azt'az intézkedését, hogy ugy, amint azt a Széli-féle javaslat is tervezte, az albirák és alügyészek 1903. évi létszámát (1,201) véve alapul, az állások 20 százaléka törvényszéki birói, járásbirói, illetőleg ügyészi állásra átrendszeresittessék. Az igy átrendszerités alá kerülő 240 állásból 37-et 1906.' évben átrendszeresitett, 74-nek átrendszeresitése pedig az 1907. évi költségvetésben lesz előirányozva. Eszerint még 129 albirói állás vár átrendszeresitésre, aminek keresztülvitele a legközelebbi jövő feladata. Az átrendszeresités utján rendelkezés alá kerülő 74 birói álláson kivül még további 55 birói állást vett fel szaporításként, ugy hogy már az 1907. évben az albirák 129 birói állást nyernek. Az igazságügyi tárca 1907. évi költségelőirányzatával kapcsolatban azonban jelentékeny mérvben emelni fogja az elsőfolyamodásu birói karnak nyújtott előnyöket az a törvényjavaslat, amelyet a birói szervezet némely módosítása tárgyában most tárgyal a t. bizottság. Ezen törvényjavaslat intézkedései közé vette fel a Széllféle törvényjavaslatban szándékolt azt az intézkedést, hogy a törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek összlétszámának háromtizedrésze a VII. fizetési osztályba tartozzék. Az előadottak folyományaként a VII. fizetési osztályba tartozó elsőfolyamodásu birói állások száma nagyban emelkedik. Ugyancsak az elsőfolyamodásu birói kar anyagi helyzetének javítását célozza az az intézkedés, hogy a királyi itélőtáblabirói cimmel és jelleggel, illetve kir. főügyészi helyettesi cimmel és jelleggel felruházott birák és ügyészek a valóságos kir. ítélőtáblai bírákkal, illetve főügyészi helyettesekkel teljesen egyező módon megfelelő szolgálati idő után a magasabb illetményi fokozatokban is részesittessenek. Ezen törvényjavaslatban kiván gondoskodni a rangidős vidéki alügyésznek helyi előléptetéséről is. A Széll-íéle törvényjavaslatnak azt az intézkedését, hogy a budapesti elsőfolyamodásu VII—IX. fizetési osztályba tartozó birói állásoknak az egyes fizetési osztályba való tartozandósága az országos létszámtól elkülönítetten állapíttassák meg, el kellett ejteni, mert ezt a javaslat a fővárosi működési pótlék megszüntetésével kapcsolatban tervezte, a Széll-íéle javaslat alapján utóbb keletkezett rendeletek azonban ezt a fővárosi működési pótlékot fenntartották. Az itt vázolt keretekben az elsőfolyamodásu birói kar anyagi helyzetének javítása mindenesetre oly megoldást nyert, amely a jogosult igényeknek megfelel. A birói állások szaporításának folyományaként természetesen a bírósági jegyzők is az eddiginél gyorsabb előmenetelben fognak részesülni. De gondoskodott az 1907. évi előirányzatban a bírósági aljegyzők helyzetének javításáról is, amidőn számukra 112 aljegyzői állást jegyzőivé rendszeresítette át, 30 jegyzői állást pedig szaporításképp vett fel. Különös méltánylást érdemlőnek tartotta a birói pályára készülő fiatalságnak, a joggyakornokoknak helyzetét is, amelynek javításáról aképpen kiván gondoskodni, hogy legalább azok, akik a jogtudori fokot elérték, a mindenkori előirányzat keretén belül eddig 1,000 korona segélydijukon felül, a helyi viszonyoknak megfelelőleg a fővárosban 600, a vidéken pedig 400 korona segély díj-pótlékban részesittessenek. A segédtelekkönyvvezetői állásokat a viszonyok által megengedett mérvben megszüntetni szándékozik ugy, hogy idővel az írnokok egyenesen telekkönyvvezetőkké legyenek kinevezhetők. i i A rangidős írnokok számára egyébként az irodatiszti létszámot is emelni szándékozik. Mindezekkel az intézkedésekkel számos vonatkozásban kielégítést nyertek azok a kívánalmak, amelyek a folyó év nyarán felmerült birói és bírósági tisztviselői mozgalmak során jutottak kifejezésre. Vegyesek. A hétről. Előkelő urak estebédje rendszerint holmi ínycsiklandó és étvágygerjesztő hors d'oeuvre~el szokta kezdetét venni. Mit szólana azonban a meghívott éhes vendég ahhoz, ha kizárólag az ily előételek tálaltatnának néki, az étvágycsülapitó vastag étel pedig későbbi, beláthatatlan időre halasztatnék ? Mit szólna továbbá ahhoz, ha ezen előételek egyikemásika is orra előtt a teritett asztalról levétetnék, hogy szakértő kuktákkal újból megvizsgáltassák, vájjon nincsen e az ételnek valamely rossz ize és szaga ?! — Azt hisszük, a vendégnek alaposan elmenne az étvágya és gazdáját ily esetben a fekete r bors viruló országába kívánná. Épp ugy jár el igazságügyministerünk az ő meghívott vendégeivel: a parlamenttel, a jogászvilággal és e közvéleménynyel. Tápláló, étvágyunkat csillapító és jóízű ételeket vártunk, — és kapunk holmi apró káviárszeleteket, melyek étvágyunkat csak még jobban fokozzák. A kúriai bíráskodásról szóló javaslat — enquéten történt megvitatása után '•— közzé lett téve. De alig hogy a jogászvilág avval komolyan foglalkozni kezdett volna, — már orra elől elveszik és újból széleskörű enquéte-tanácskozásoknak vetik alá. Vajh, ki tudja, hogy nem sózza-e el a sok szakács a levest f És most újból tálalnak nekünk egy csomó apró-cseprő tervezetet, melyek összességükben alig érnek egy fabatkát. Nem oldják meg a birói kérdést, de reformálják a bírósági és ügyészi szervezetet oly módon, hogy az 1891. évi XVII. I tcikktől eltérőleg, a kúriai biró rangját kiterjesztik a táblai | bírákra is, kik közül 11, táblai állásában való meghagyása mel-