A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 45. szám - Emlékkönyv Nagy Ferenc 25 éves egyetemi tanárságának megünneplésére [Könyvismertetés]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog 45. számához. Budapest, 1906 november 11. Köztörvényi ügyekben. A munkaadó saját vétségére való tekintet nélkül kártérí­téssel tartozik minden oly sérülés következményeiért, mely a munkást a veszélyes üzemű munkában érte, hacsak a sérülés nem a munkás vétkességének következménye. A gyermeki paj­kosság és gondatlanság nem tekinthető a munkás oly vétkessé­gének, amely a munkaadót a vagyoni felelősség alól mentesiti, mert ez a gyermek fiatalságának következménye, amelyből ered­hető veszélyt a munkaadó magára vállalja avval, ha fiatal gyer­meket alkalmaz. Az a körülmény, hogy a gyakorlatban kisebb­szerű sérüléséri. nem szoktak kártérítést adni, a munkaadót a felelősség alol fel nem menti. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Alpe­res köteles felperesnek minden szombaton 50 fillér tőkét meg­fizetni. Indokok : Nem vitás, hogy 1902. április 30-án a gép munka­közben elkapta Gy. jobb kezét és mutatóujját megsértette. Gy. a baleset megtörténtekor 13 éves volt. Jogszabály, hogy a munkaadó kártérítéssel tartozik az oly sérülés következményeiért, amely a munkást a veszélyes üzemű munkában érte, hacsak a sérülés nem a munkás vétkességének következménye. Alperes előadta, hogy Gy. mindig és a sérülés napján is pajkos és gondatlan volt a munkánál s ezt tanukkal akarta bizonyítani. Azonban ez az előadás nem döntő, mert alpe­res nem adta elő kellő pontossággal, hogy minő pajkos vagy gondatlan cselekedet következményének tulajdonítja a sérülést. De különben is egy fiatal gyermek pajkossága és gondatlansága az ö fiatalságának következménye, amelyből eredhető veszélyt a munkaadó magára vállalja azzal, ha fiatal gyermeket alkalmaz, tehát a gyermeki pajkosság és gondatlanság nem tekinthető a munkás oly vétkességének, amely a munkaadót a vagyoni fele­lősség alól mentesiti. A szakértői szemle alkalmával kitűnt, hogy Gy. jobb mutató­ujjának körömperece (utolsó perecé) nagy részben hiányzik, de egy darabka (csonk) még megmaradt belőle; s hogy ez a sérülés Gy. munkaképességét az oly munka tekintetében csökkenti, amely­nél a mutatóujj használata lényeges, ide tartozván a varrás és egyéb kézimunka is, de nem csökkenti az oly munkák tekinte­tében, amelynél az egész jobbkezet kell fogásra vagy szorításra használni. A munkaképesség hiányából eredő kártérítés mértéke tekin­tetében a kereskedelmi és iparkamarai átiratban az az adat foglal­tatik, hogy valamely iparüzem összes munkásainak kollektív bizto­sítása esetében a magyarországi baleset-biztosító társaságok egy ujj-izület (ujj-perec) elvesztése esetében nem szoktak kártérítést adni. Ide vonatkozik a szakértő véleményében említett az az adat, hogy a munkás-balesetekre vonatkozó egy francia műben sem talált adatot ily esetre a kártérítés mértéke tekintetében, ami arra mutat, hogy munkaközben előálló ily kisebbnemü sérülé­sekért nem szokás kártérítést adni. Azonban ez a körülmény nem döntő, mert abból a jogszabályból, hogy a munkaadó a sérülés következményeiért vagyoniíag felelős, a felelősség korlátozásának hiányában az következik, hogy a munkaadó felelőssége csekély­mértékű sérülés következményeiért is fennáll. (1904. szept. 23. 57,064 904. sz. a.) A budapesti kir ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helyben­hagyja. Indokok: Nem fogadja el ugyan a kir. tábla az elsőbiróság Ítéletének azt az indokát, hogy a munkaadó saját vétkességére való tekintet nélkül feltétlenül és minden körülmények közt kár­térítéssel tartozik minden oly sérülés következményeiért, amely a munkást a veszélyes üzemű munkában érte, hacsak a sérülés nem a munkás vétkességének következménye; mégis helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét többi indokaiból és főleg azért, mert alperes munkaadónak felelősségét ama körülménynél fogva kellett meg­állapítani, hogy a nyomdai üzemében a bronz-gépnél 13 éves gyermekleányt alkalmazott, aki koránál és éppen az alperes által vitatott pajkosságánál fogva kellő gondosságra és vigyázatra nem volt képes, ilyen gyermeknek a gép melletti alkalmazása által tehát alperes az azt a géppel való dolgozás közben testi épségében ért sérülés következményeiért a felelősséget magára vállalta; továbbá mert a felperes részére megítélt kártérítést az elsőbiró­ság indokaiból a kir. tábla is megfelelőnek találta. (1905. febr. 8. 3,225/904 v. sz.) A m. kir. Kúria : A kártérítési összeget heti 1 K-ra felemli. Indokok: A perbeli adatoknak, valamint annak a körülmény­nek, hogy Gy. jobbkeze mutatóujjának körömperece majdnem tel­jesen hiányzik, amely ujjnak körömperce pedig lényeges szerepet játszik minden olyan kézmozdulat és munkánál, amikor egy kis tárgyat kell a hüvelyk- és mutatóujj között fogni, mint varrás és egyéb kézimunkánál, valamint minden olyan esetben, amikor a mutatóujj tapintásra szükséges, az 1893. évi XVIII. t.-c. 65. és 215. §-ai alapján történt mérlegeléssel, arra való tekintettel is, hogy a szakértői vélemény nem meggyőző, a kir. Kúria Gy. leg­magasabb heti fizetésének 10 K.-nak 10°/0-át, vagyis heti 1 K.-t állapítja meg a baleset folytán bekövetkezett károsodásának meg­felelő kártalanítási összegként. Ezzel a változtatással egyebekben a kir. tábla Ítélete annak az indokának elhagyásával, amelylyel mellőzte az elsőbiróság ítéletének azt az elvi kijelentést tartal­mazó indokát, hogy a munkaadó saját vétségére való tekintet nélkül kártérítéssel tartozik minden oly sérülés következményeiért, mely a munkást a veszélyes üzemű munkában érte, hacsak a sérülés nem a munkás vétkességének következménye ; egyéb meg­felelő indokainál fogva hagyatott helyben. A kir. tábla ítéletének idézett indoka azért volt mellőzendő, mert a kir. Kúria már ismételve kimondotta, hogy a munkaadó felelős és kártérítéssel tartozik a baleset folytán keletkezett oly sérülés következmé­nyeiért, amely a munkást a veszélyes üzemű munkában érte, ha csak nem bizonyítja, hogy a sérülés a munkás vétkességének a következménye.'(1906. jun. 20. 1178/905. v. sz. a.) Egy turbina vizsgálatával megbízott gépészmérnök a tur­bina mozgása közben a fekvő kerék és az alsó futó kerék közötti nyilásoa nyuit be jobb kezével s megsérült. A kártérí­tési kereset elutasittatott, m ert neki mint szakértőnek tudnia kellett azt, hogy amíg a mozgás tart, addig a nyílásba kézzel benyúlni veszélyes; a mozgást pedig, mint a vizsgálat teljesíté­sére vállalkozott szakértőnek, neki volt hivatása figyelemmel kísérni s igy sérülése saját gondatlanságának következménye. (M. kir. Kúria 1906. június 13. 2,945/1906. sz ) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Érdekelt részvényesek szavazata; a megbízott érdekelt­ségének nincs befolyása a megbízó szavazatának érvényességére. A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. (1904. október 12-én 72,457. sz.) Megsemmisíti az 1902. évi július hó 27-iki alperesi közgyűlés jegyzőkönyvében foglalt — az igazgatóság üzleti jelentésének tudomásul vételére, az 1902. június 30-ig ter­jedő zárszámadás helyesnek elismerésére, az igazgatóság felment­vényére és a felügyelő bizottság jelentésének tudomásul vételére és felmentvényére vonatkozó — határozatokat. Indokok : Alperes nem tagadta, hogy a közgyűlésen részt­vevő részvényesek közül J., E., B., Sch. és B. az igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság tagjai voltak. Minthogy az igazgatósági és felügyelő, bizottsági tagok az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése és a mérleg és zár­számadás feletti határozathozatal tekintetében a dolog természete szerint érdekelve vannak és igy ők a közgyűlésen e tárgyakban sem saját nevükben, sem más képviseletében hatáiylyal nem szavazhatnak, ennélfogva e tárgyak feletti szavazatukat hatály­talannak kellett tartani. A közgyűlési jegyzőkönyvből kitünőleg, a jegyzőkönyv 3., 5. és 6. pontjaiban az igazgatóság üzleti jelentéseinek, továbbá a zárszámadásnak és a felügyelő bizottság jelentésének tudomásul vétele és a felmentvény megadása tekintetében 571 szavazat adatott be, melyek közül az emiitett igazgatósági és felügyelő birottsági tagok 525 szavazatot képviseltek a saját nevükben és a Sch. Zs. által képviselt részvényesek képviseletében adott szava­zatok együttes figyelembevételével. E szavazatok a fent kifejtet­tek szerint hatálytalanok. Ha ezen 525 szavazat mint hatálytalan íeszámittatik, marad 46 hatályos szavazat, melyek közül 37 nem­mel szavazó van 9 igen-nel szavazóval szemben. E szerint az említett közgyűlési határozatok meghozatalánál a jegyzőkönyv szerint mutatkozó többség a hatálytalan szavazatok leszámítása után kisebbséggé változik. Ennélfogva ezeket a határozatokat semmiseknek kellett kimondani. A budapesti kir. ítélőtábla. (1905. április 4-én 81 v. 905. sz.) az elsőbiróság Ítéletét a benne felhozott indokok alapján helyben­hagyja. A m. kir. Kúria. (1906. október 10-én 999 v. 1905. sz.) a másodbiróság ítéletét az elsőbiróság ítéletére is kiterjedő hatáiy­lyal megváltoztatja, az alperes részvénytársaság által 1902. július 27-én megtartott közgyűlésen felvett jegyzőkönyv 3., 5. és 6. pontjai alatt foglalt, az elsőbiróság Ítéletében felsorolt határozatokat abból az okból, mert azokra vonatkozólag a közgyűlésen részt vett részvényesek szavazatának többsége el nem éretett, megsemmisít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom