A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 45. szám - Emlékkönyv Nagy Ferenc 25 éves egyetemi tanárságának megünneplésére [Könyvismertetés]

L)( IS A JOG hetönek nem találja, és mindkét alsóbiróság ítéleteinek a perkölt­ségre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kivül helyezve, az elsó'fokon eljáró törvényszéket utasítja, hogy a jelzett közgyűlési határozatokra vonatkozólag, a keresethez c), d) és e) pontok alatt felhozott egyéb panaszpontokat érdemi elbírálás alá véve, a kereseti kérelem ezen része felett uj határozatot hozzon. Indokok: A részvénytársaság közgyűlése az igazgatóság évi jelentésének tudomásul vételére, a zárszámadások helyesnek elis­merésére és az igazgatóság felmentvényére, nemkülönben a fel­ügyelő bizottság jelentésének tudomásul vételére vonatkozólag hozott határozataival az igazgatóság a felügyelő bizottság tény­kedését vizsgálván felül, ezen határozatok hozatalánál, az ezek tekintetében közvetlen érdekelt igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, mint ilyenek, ha részvényesek is, szavazatukkal hozzá nem járulhatnak, mivel ezáltal lényegileg a saját eljárásuk felett mon­danának bírálatot, ami pedig, habár e tekintetben a kereskedelmi törvényben tiltó rendelkezés nem is foglaltatik, a törvény 1. §-a értelmében alkalmazandó azon általános jogszabályból kifolyólag, hogy senki a saját ügyében biró nem lehet, helyet nem foghat. Ez az érdekeltség azonban abban az esetben sem forog fenn, ha az igazgatóság vagy felügyelő bizottság tagja a közgyűlé­sen mint egy más részvényes megbízottja is vesz részt és szava­zatát ilyen minőségben gyakorolja, mert ezen megbízás alapján adott szavazásnál nem a saját, hanem megbízója érdekében jár el és így az ebben a minőségben teljesített szavazás a most jel­zett tiltó rendelkezés alá nem esvén, mint ilyen érvényes. Minthogy pedig az alperes részvénytársaság által 1902r évi július 27-én tartott közgyűlésről felvett, hivatalos másolatban a periratoknál elfekvő jegyzőkönyv tartalma szerint Sch. Zs. igaz­gatósági tag egyúttal mint H. M. részvényes megbízottja 400 szavazattal is részt vett; a közgyűlésen 3., 5. és 6. pontok alatt hozott határozatokra vonatkozó indítvány mellett adott ennek a 400 szavazatnak számba vételével pedig a 3., 5. és fi. pont alatti indítvány elfogadása mellett összesen 446 érvényes szavazat adatott le, ezek a hatá­rozatok a 37 ellenszavazattal szemben alapszabályszerinti többség­gel hozattak. Ezek alapján tehát ki kellett mondani, hogy azon az alapon, hogy az emiitett három rendbeli közgyűlési határozat mellett a szavazatok többsége el nem éretett, ezek a határozatok meg nem semmisithetők. Figyelemmel azonban arra, hogy az alsóbiróságok ezen három közgyűlési határozatra vonatkozóan a keresetben c), d) és e) pontok alatt felsorolt egyéb panaszpontok érdemi elbírálásába nem bocsátkoztak : egyébként a jelen ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. Minthogy a panaszlottnak jelentkezik annyi vagyona, amennyi a csődeljárási költségek fedezésére elegendő, minél fogva ez idő szerint még a csődeljárási költségek letéttel való biztosításának szüksége sem mutatkozik fenforgónak és minthogy a panaszlott a csődöt kérő hitelezőket nem biztosi! otta, sem fizetési képességét a cselekvő és szenvedő állapot előterjesztésével nem igazolta: mindezeknél fogva a csődnyitásnak a csődt. 84. §-ában meghatározott feltételei a panaszlottal szemben fenforognak. A nagybecskereki kir törvényszék (1905. november 17-én !),977,cs. P. sz. a.) Fenvö Sándor dr. ügyvéd által képviselt G. Izidor és K. Antal panaszosoknak, Mittclmann Nándor dr. ügy­véd által képviselt özv. G. Dávidné, előbb özv. D. A.-né szül. R. Janka panaszlott ellen csődnyitás iránti ügyében következő­leg végzett: A csó'dnyitás iránti kérelem az 1881. XVII. t.-c. 87. §-a alapján, vagyonhiány okából elutasittatik s egyszersmind özv. G. Dávidné a felfedező eskü letételére, a törvényes következmények terhe alatt, köteleztetik. Az eskü letételére határnap ezen végzés jogerőre emelkedése után fog kitüzetni. A költségek megszüntet­tetnek. Indokok: G. I. javára az özv. G. D.-né ellen folyamatba tett rendes perből kifolyólag, két egybehangzó ítélettel 8,000 korona követelés állapíttatott meg. G. I. ezen követeléséből 4,000 K-t K. A.-ra engedményezvén, a most nevezettek, annak előadása mellett, hogy a panaszlott ellen, ennek ingóságaira vezetett végre­hajtás folyamán a követelésre csupán 401 kor. 18 fill. folyt be, s hogy rajtok kívül a panaszlottnak még a Törökbecse—aracsi' hitel­szövetkezet is 10,000 kor. erejéig hitelezője, — özv. G. Dávidné ellen azon az alapon kérik a csődöt elrendelni, mert tartozásai vagyonát jóval meghaladják. Panaszlott a jegyzőkönyvi tárgyalás során a csődnyitási kérvényt elutasitani kérte, mert az ítéletek, amiken a követelés alapul, felebbezés folytán a kir. Kűria döntése alatt állanak, s így a követelés kellően igazolva nincsen. Előadta továbbá, hogy a fent nevezett szövetkezet követelése jélzálogilag biztosítva lévén, nem személyes hitelező; végül hogy panaszlott­nak semmi vagyona nincsen, mert ingóságai elárvereztettek, ingatlana pedig, mely a törökbecsei 569. sz. betétben van fel­véve, értékén felül tul van terhelve, s igy a kérvény ez okból is elutasítandó. Meg nem állhat ugyan a panaszlottnak az a védeke­zése, hogy- a követelés kellően igazolva nincsen, mert az annak alapját képező ítéletek egybehangzóak lévén, mint végrehajtható közokiratok feltétlen végrehajtási jogot adnak s igy a követelés kellően igazoltnak elfogadandó. Habár továbbá az a védekezése hogy a Törökbecse-aracsi segély- és hitelszövetkezet jélzálogi­lag biztosítva lévén, személyes hitelezőjének nem tekinthető, szintén el nem íogadható, mert a külön kielégítésre jogosított hitelezők csődhitelezőkként is felléphetnek, s igy ez a csódnyitas akadályául nem szolgálhat; s tekintve végül, hogy panaszlott a csődöt kérőket követelésükre nézve sem nem biztosította, sem nem igazolta, hogy a követelés vagyonában fedezetetnyer: kétségtelen hogy a csődnyitás feltételei fenforognak. Mind azonáltal nincs megcáfolva ' panaszlottnak az az állítása, hogy semmi vagyona nincs; tehát oly vagyon sem, mely a csődeljárási költségeket fedezné. A becsatolt adó és becslési bizonylatból ugyanis kitűnik, hogy panaszlott ingatlan vagyonának értéke 5,200 korona, s ezzel szemben a bemutatott tkvi kivonat panaszo­sok követelését megelőző 10,000 kor. bekebelezett terhet igazol; ez az ingatlan tehát tulterheltnek jelentkezik. Az ingóságok pedig panaszlott meg nem cáfolt állítása szerint, de a becsatolt árverési hirdetmény és panaszosok előadásából kitünőleg is elárvereztet­tek. Panaszosok állították ugyan azt is, hogy panaszlottnak érték­papírjai, ékszerei és követelései is vannak, de ez, panazlott taga­dásával szemben mivel sem igazoltatott, s illetve valószinüsitte­tett. A mi végül panaszlott 8,000 korona váltókövetelését illeti, ennek létezését panaszosok ki nem mutatták, s az a körülmény, hogy ennek a követelésnek panaszosok részéről történt lefogla­lása hatálytalanítva lett: arra enged következtetést, hogy a váltó a valóságban nem is létezik. Ily körülmények között, minthogy a csődeljárási költségeket fedező vagyon sem jelentkezik, tekintve, hogy panaszosok ezen költségek előlegezésére készségü­ket ki nem jelentették, a csődnyitási kérelem vagyonhiány okából elutasítandó s panaszlott a csődt. 87. £-a alapján felfedező esküre volt kötelezendő; a költségek a pprts. 251. §-a alapján megszün­tetendők voltak a körülményeknél fogva s mert panaszosok a csőd megnyitását jogosan kérhették. A szegedi kir. ítélőtábla (1906. január hó 18-án. 112 P sz. a.) következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzése megváltoztattatik, a panaszlott özv. G. D.-né előbb özv. D. A.-né szül. R. J. törökbecsei lakos ellen a csőd annak bárhol található ingó és Horváth-Szlavonországok kivételével, — a magyar állam területén lévő ingatlan vagyonára a csődt. 84. §-a alapján elrendeltetik és ebből kifolyólag az első­biróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: Vonatkozó indokainál fogva helyesen állapította meg az elsőbiróság, hogy a csődöt kérők követelésének fenn­állása, illetve azoknak hitelezői minősége kellően igazolva van és hogy a Törökbecse—aracsi segély- és hitelszövetkezettel, mint egyúttal személyes hitelezővel együtt a panaszlottnak több szemé­lyes hitelezője van. Minthogy pedig a panaszlott ugy a tárgyalás folyamán, mint a jelen felfolyamodásában a csődnyitási kérelem­mel szemben azzal is védekezik, hogy a csődöt kérő G. Izidor végrehajtásilag lefoglaltatta a panaszlottnak 8,000 kor. váltóköve­telését; minthogy a kir. ítélőtáblának 5,090/1906>P számú, ezúttal szintén figyelembe vett végzésével a törökbecsei kir. járásbíróság­nak 1905. V. 261 15. sz. végzése, amely szerint a panaszlott követelésének lefoglalása, előterjesztés következtében megsemmi­síttetett, meglett változtatva, illetve semmisítve, a minek foly­tán az a követelés G. I. javára végrehajtási zár alatt maradt; minthogy ezek szerint számításba véve a törökbecsei 560. sz. telekkönyvi betétben felvett ingatlannak a panaszlott nevén álló jutalékot, valamint a G. I. javára a panaszlott ellen megtartott ingó-árverésen befolyt 461 korona 18 fill. vételárt is, a panasz­lottnak jelentkezik annyi vagyona, amennyi a csődeljárási költsé­gek fedezésére elegendő, minélfogva ez idő szerint még a csőd­eljárási költségek letéttel való biztosításának szüksége sem mutat­kozik fenforgónak; és minthogy a panaszlott a csődöt kérő hitelezőket nem biztosította, sem fizetési képességét a cselekvő és szenvedő állapot előterjesztésével nem igazolta: mindezeknél fogva a csődnyitásnak a csődt. 84. §-ában meghatározott feltéte­lei a panaszlottal szemben fennforogván, az elsőbiróság végzésé­nek megváltoztatásával a jelen végzés rendelkező része szerint kellett határozni. A panaszosok és a panaszlott ügyvédeinek fel­folyamodási dija és költsége saját feleik irányában, felszámítás hiánya miatt meg nem állapíttatott. A m. kir. Kúria (1906. évi február 22-én 158. v. sz. a.) következő végzést hozott: A másodbiróság végzése indokaiból helybenhagyatik. Indokok: A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzését indokai alapján annyival inkább kellett hely­benhagyni, mert a panaszlott intézet és a K. R. között a villamos vállalatra az 1900. augusztus 31-én létrejött szerződés értelmében, a panaszlott intézet a kérdéses villamos vállalatnak csakis hasznaiban részesedvén, a dolog természetéből következik, hogy az intézetet illető haszonrészesedés csakis az illető villamos vállalat évi zár­mérlege alapján vehető fel a panaszlott intézet mérlegébe; és mert a kezesi kötelezettség lejárat előtt nem lévén olyan tétel­nek tekinthető, mely a zármérleg eredményére befolyással lehetne, annak a mérlegben való kitüntetése nem szükséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom