A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 45. szám - Emlékkönyv Nagy Ferenc 25 éves egyetemi tanárságának megünneplésére [Könyvismertetés]

328 A. JOG ban az elérni kivánt hatásnak éppen ellenkezőjét szülte, — mert a vértanácsot kegyelmi tanácscsá alakította át. Ki venné szivére egy doktorátust tett, már koránál fogva is más pályára alkalmatlan jelöltet újból megbuktatni és jövőjétől megfosztani? És ezen humanismusbol kifolyólag az ügyvédi kar sok éretlen, tudatlan elemmel szaporodott, akik semmiképpen sem hivatottak arra, hogy a kar tekintélyét emeljék. >'. 'Rákóczi hamvainak hazaszállítása alkalmából múltheti számunkban az ügyvédi kamara vezetőségéhez intézett kérdésünkre e helyről azt a választ vesszük, hogy az ügyvédi karnak testületi részvétele azon okból elmaradt, mert a kormánynyal történt megállapodás értelmében a diszmenetben csak diszmagyárban lehetett résztvenni, a díszmagyar öltözettel rendelkező jelentkezett ügyvédek száma azonban olv csekély volt, hogy a kamarának ily módon való képviseletétől el kellett tekinteni. Nagy része-az ügyvédeknek azonban más minőségben, mint országgyűlési képviselő, stb. vett részt a gyászünnepélyen. Facit: a kamara nem volt képviselve egy aránylagos kicsinyes toilette-kérdés okából; mert ha nem ragaszkodnak a díszmagyar viselethez, akkor akadt volna elegendő számú kartársunk, ki nem késett volna tisztességes fekete ruhában a gyászünnepélyen résztvenni. Nem vagyunk katonák, akiknek csak a rúha adja meg az állást és a külső tekintélyt és azért jó lesz máskor az ily üres formaságoktól eltekinteni. Nem ruhánkkal, hanem szivünkkel akartunk ezúttal is az ünnepélyhez hozzájárulni és a kegyelet adóját leróni. >'• Az igazságügyminiszter legújabb leirata a budapesti ügyvédi kamarához. Lapunk zártakor vesszük az jgazságügyminiszternek 1906. október hó a 1-én kelt 34,926/111. I. M. 1906. sz. leiratát, mely a kamara f. c. augusztus 1-én a sajtótermékek lefoglalása és az éjjeli ügyészek intézményes behozatala tárgyában hozott, nagy feltűnést keltett határozatával foglalkozik. Idő rövidsége és helyszűke miatt e terjedelmes leirat teljes szövegének közlését jövő számunkra kell halasztanunk, — ezúttal csak a következőket emeljük ki: «Törvénykezési eljárásunkban a [nyomtatványok lefoglalása tudvalevőleg a B. P. 567. §-a alapján történik s igazságügyi kormányzatom ideje óta nincsen tudomásom arról, hogy a B. P. ezen szakasza ellenére, valamely esetben a vád nem teljes jogi alappal emeltetett, vagy a vizsgálat nem törvényes alapon rendeltetett volna el. S ebből kifolyólag már most felkérem a Kamarát, hogy azokat az adatokat, a melyek — meggyőződése szerint — azt mutatnák, hogy a sajtótörvény vagy a rendeletek alkalmazása körül szabálytalanságok követtettek el — megfelelő intézkedés végett — tudomásomra hozni szíveskedjék. . . A kir. ügyészségek a sajtó utján elkövetett izgatás miatt indított ügyekben — a fennálló szabályok szerint — előzetes utasítást tőlem általában nem kérnek, vagyis az ilyen ügyekben az eljárás megindításához előzetes engedélyem nem szükséges. A kir. ügyészségek illetve a kir. főügyészségek az ilyen ügyekben csak arra vannak kötelezve, hogy a törvényszerű lépéseknek mielőbbi megtétele mellett az eljárásról hozzám utólag jelentést tegyenek. Nem is kell külön hangsúlyoznom, hog a kir. ügyészségek eljárását a kir. főügyészek mint felügyeleti hatóságok mindenkor a legbehatóbban ellenőrzik. . . A kamara a vezetésem alatt álló igazságügyi kormányhatóságnak is felrója az úgynevezett <• éjjeli ügyészség intézményének* a fentartását. Bár a nyilvánosság terén a megfelelő nyilatkozatok ide vonatkozólag már megtétettek, s- bár hivatalos intézkedéseim egyes mozzanatainak actaszerü közlését a Kamara nem igényelheti : mégis az okok, a körülmények, s a tényállás ismeretének hiányából származott félreértések lehető teljes megszüntetése végett kijelentem a kamarának, hogy az úgynevezett éjjeli ügyészség intézménye igazságügyi kormányzatom ideje alatt mint fogalom is ismeretlen, s hogy a vezetésem alatt álló minisztériumnak hivatalom elfoglalása után tiz nap múlva — egyebek közt — első actaszerü teendője volt a lapok kivételes ellenőrzési módját ama öt kir. főügyészség területén is, a hol az elrendelve volt, az 1906. évi április 19-én ad 14,178/906. I. m. számú rendelettel megszüntetni. A t. Kamarára bizom egyébként, hogy hozott határozatát továbbra is fenntartani, illetve azt további megfontolás tárgyává tenni kivánja-e? Magam részéről csak örömmel üdvözlöm, ha a Kamara a sajtószabadság védelmében szavát mindenkor felemeli s ismételve is hangsúlyozom, hogy ha a felügyeletem alatt álló igazságügyi hatóságok részéről bármikor törvén) be ütköző eljárást tapasztalnék — annak orvoslása iránt, — ha a panasz concret alakjában elém terjesztetik — haladéktalanul intézkedni fo^ok. Ha mindazonáltal a kibocsátott rendeletnek bármely pontja a legtávolabbról is félreértésre adhatna okot: bármely oldalról jövő jogosult panasz, kérelem vagy felvilágosítás esetén a megfelelő sürgős orvoslás iránt — amint ezt már a képviselőház nyilt üíésén is kijelentettem — mindig kész vagyok intézkedni. Feltűnő és kedvező benyomást keltő az a conciliáns hang, mely a leiraton végig vonul és a törekvés minden lehető félreértést már csirájában elfojtani. : A kamara közgyűlése által kiküldött tízes bizottság tényleomég ma sem készült el elaboratumával. A miniszter leirata foly an most nyakra-főre sietnek a mulasztottakat pótolni és a munkálatot felterjeszteni. Melius praevenire, quam prevemn! Most kacag rajluk az ország és — a_ miniszter . A m. kir. Kúria ügyforgalma és tevékenysége 1906 január 1-től október 31-ig. Elintézésre várt: 16,885 polgári, 2,524 váltó, 78 úrbéri 991 felülvizsg. sommás, 11,253 büntető, ,30 fegyelmi, 573 orsz. képviselőválasztási, összesen 33,034 ügy. Elintéztetett: 8,018 polgári, 1,372 váltó, 16 úrbéri, 256 felülvizsg. sommás, L 697 büntető, 100 fegyelmi, 169 orsz. képviselőválasztási, összesen 11 628 ügy. Hátralékban maradt: 152-vel több (8,018) polgári, 98-cal több (1,372) váltó, 9-cel kevesebb (16) urbén, 83-mal kevesebb (256) felülvizsgálati sommás, 463-mal kevesebb (1,697) büntető, 58-cal kevesebb (100) fegyelmi, !t-cel kevesebb (169) orsz. képviselőválasztási, összesen 372-vel kevesebb (11,628) ügy. A budapesti Ügyvédi Kör fennállásának 25 éves fordulója alkalmából ünnepélyes közgyűlését és XXVI. rendes közgyűlését 1906. november 29-én este i/26 órakor tartja meg az ügyvédi kamara dísztermében. Az ünnepélyes közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Visszapillantás az Ügyvédi Kör 25 éves történetére. 3. A magyar ügyvédség jövője. Felolvasás, tartja Balog Arnold dr. ügyvéd. A rendes közgyűlés tárgyai: 1. A választmány évi jelentése. 2. A számvizsgálók évi jelentése. 3. Az 1906/7. körév költségvetésének megállapítása. 4. A kört érdeklő indítványok. 5. Három számvizsgáló választása. 6. A választmány megválasztása. Budapest, 1906. október hó 18-án. A választmány. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél egy cégbejegyzési ügy f. évi október 12-én intéztetett el s a végzés november 2-án kézbesittetett ki. Mi haszna ily esetben a gyors elintézésnek? {Ügyvédi körökből.) Életbiztosítás: közlési kötelesség. A biztosító azzal védekezett, hogy a szerződés érvénytelen, mert a biztosított csak a 15 év előtti betegségeit vallotta be és elhallgatta, hogy 1898-ban gyomorbaj miatt két orvos által kezeltetett. A védekezés elvettetett, mert az orvosok vallomása szerint az elhallgatott gyomorbaj nem volt súlyosabb természetű, nem járt utóbajokkal és igy a biztosítás elvállalására nézve fontossággal nem birt. A Kúria indokolása szerint a kérdőívben foglalt kérdőpontok nem tekintendők feltétlenül fontos körülményekre vonatkozóknak, még akkor sem, ha a biztosító azokat fontosaknak tartja is; a közlési kötelesség nem azoknak a körülményeknek bemondására és el nem hallgatására van előírva, amelyek a biztositónak elhatározására vannak befolyással, hanem csakis azoknak, amelyek a biztosítás elvállalására birnak fontossággal, a súlypont nem a subjectiv, hanem az objectiv értelemben fontos körülmény elhallgatásában vagy valótlan bemondásában rejlik. (1906.jun. 19.1,045/1905. sz. a.) Biztositási díjrészlet elmulasztása. Az életbiztosítási kötvényben évi dijról volt szó; a biztosított a kötvény átvételekor egy negyedévi díjrészletet megfizetett, az első év további három negyedére váltókat adott; a perelt a váltóval szemben azzal védekezik, hogy a későbbi díjrészlet nem követeltetett. Az elsőbiróság elvetette a kifogást, mert itt évi dij volt egységes díjként kikötve ; alperesnek csak megengedtetett, hogy ő ezen évi dijat részben készpénzben, részben váltókkal törleszthesse, a váltók negyedévenkinti beváltása tehát nem esik a visszatérő időszakokban való díjfizetés fogalma alá. A Kúria kimondta, hogy az évi biztositási dij negyedévi részletekben való fizetésének megengedése esetében, amikor a váltók nem fizetésül, hanem fedezetül adattak, a negyedévenkint fizetendő összeg is díjrészletnek tekintendő ; a fizetés elmulasztása tehát a szerződés megszűntét vonja maga után. (1906. május 1. 792/905. v. sz. a.) Per szünetelése. A S. E. 52. §-át, mely szerint a feleknek a tárgyalási határnapon meg nem jelenése folytán szünetelővé vált per 3 év elteltével megszűntnek tekintendő: a felebbezési bíróság nem alkalmazta cly esetben, amelyben a felek (és a tanú) a tanúkihallgatási határnapon meg nem jelenvén, a bíróság nem tűzött ki hivatalból ujabb tárgyalási határnapot. A Kúria a pert, melynek ujrafelvétele több mint 3 évvel az elmulasztott tanuhallgatási határnap után kéretett, megszűntnek kimondja, mert a per bírája hivatalból csak akkor tűz ki a tárgyalás folytatására határnapot, ha a bizonyítás felvétele megkeresett bíró által történik ; ha a tanút a per birája hallgatja ki, ez az eljárás a tárgyalás jellegével bír, melynek elmulasztása tehát a pert szünetelővé teszi (1906. május 9. 680/1905. sz. a.) Azt a kérdést, hogy a törvényhatósági viriliseknél a birtoklás tekintetében megkívánt kellék fenforog-e akkor is ha az illető egyén nem maga, hanem az a közkereseti társaság birtokol a torvényhatóság területén, melynek ő tagja : akkor dönthető el igenloleg, na igazolva van, hogy az illető tagnak nem csupán a közkereseti társaság jövedelméhez van joga, - mint pl iolTZn m"nka-iával í*™' * társasághoz _ hanem KfósácTuio- ™gy°nthof is- (A "1. kir. közigazgatási DiróságJ1905^ évi_ol,<41.• sz^Jiatározata.)