A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 45. szám - Emlékkönyv Nagy Ferenc 25 éves egyetemi tanárságának megünneplésére [Könyvismertetés]

326 A JOG járói. Kereskedelmi törvényünk rendszere folytán pedig a nem kereskedői osztályok ugyanolyan jogi elbánás alá kerültek, mint a hivatásos kereskedők, az egész társadalom jogilag commercialisáltatott. Ennek folytán a nem kereskedők is alá lettek vetve a kereskedelmi szokásoknak, közös kötelezettségeknél az egyetemlegességnek, a rendes kereskedői gondosságnak, a kötbér korlátlanságának, a kiváltságos zálog- és megtartási jognak stb. De különösen a vételnél bizonyult helytelennek, hogy a törvény pl. az egyszerű földmivelőtől is megköveteli az áru megvizsgálását, a minőségi hiányokról szóló értesítést, a rendelkezésre bocsátást és a fix ügyleteknél követendő eljárást. A kereskedelmi törvény által inaugurált túlzott commeráalizálás sokkal nagyobb kárral járt a nagyközönségre nézve, mint amennyi hátránynyal járt volna a kereskedőkre nézve, ha a velők szerződő nem kereskedő osztályok a magánjog enyhébb intézkedései alatt maradtak volna. Az 1897. évi német kereskedelmi törvény is lényegesen megszorította a kereskedelmi jog kiterjedésének körét. S ez összhangban van a kereskedelmi jog általános európai fejlődésével, melylyel szemben az előbbi német és a magyar kereskedelmi törvény nem természetszerű továbbfejlődést, hanem természetellenes félrelépést jelentett. Mindazonáltal, habár a kereskedelmi jog egyes speciális intézményeit külön törvények utján bármikor reformálhatjuk (pl. az üzletátruházásokról, a szövetkezeti és biztositási jog reformjáról, a részletüzletről, a kereskedelmi alkalmazottakról és a tisztességtelen versenyről szóló javaslatok) a kereskedelmi jog rendszeréhez csak az uj polgári törvénykönyv elkészültével nyúlhatunk. Tekintettel kell lennünk arra is, hogy Horvátország autonómiája folytán a közös kereskedelmi jog megszorítása egyszersmind a jogegység szűkebbre vonását is jelenti. E dilemmából csak ugy juthatnánk ki, ha Horvátország az uj magyar polgári törvénykönyvet legalább mint autonóm törvényt elfogadna. Bármennyi hibát és javítani valót hozott is napfényre a 30 évi tapasztalat, mégis főkép a kereskedelmi és váltótörvényünknek köszönhetjük, hogy bírói gyakorlatunk és hazai elméletünk európai színvonalra emelkedett és most már oly egyetemes látkört sajátítottunk el, amely képessé tesz bennünket arra, hogy a mi jogrendünk modern épületét azzal a tájékozottsággal és körültekintéssel egészíthetjük ki, amely méltó helyet biztosit nekünk a civilizált országok között. Az előadó nagyérdekü fejtegetéseit, melyek kereskedelmi törvényünk revisiójának egészen uj irányt jelöltek ki, a nagyszámú hallgatóság élénk érdeklődéssel és zajos tetszéssel fogadta. Az egyesület nevében pedig Vavrik elnök mondott az előadónak köszönetet, egyszersmind kijelentve, hogy az előadást az egylet egyik legközelebbi füzetében fogja közzé tenni. Wolf Vilmos dr. felolvasása- Wolf Vilmos kartársunk, az Ügyvédek lapja szerkesztője f. hó 8-án tartott az Ügyvédi kör helyiségeiben, nagyszámú hallgatóság és nagy tetszés közt felolvasást az ügyvédi rendtartás 2 tervezetéről. Felolvasó első sorban a budapesti ügyvédi körnek missiójáról beszél, melyet az 25 év óta betölt. Elmondja, hogy sok és nagy eredménynyel járó mozgalom az ügyvédi kör kebeléből indult ki, sok üdvös eszmét itt pendítettek meg és a két uj ügyvédrtts. tervezetben sok olyan életre való kérdés foglaltatik, mely egyenesen az ügyvédi körnek köszöni létét. Első sorban felemlíti a jogvédelem szabadságára vonatkozó szakaszokat. Elmondja, hogy 21 évvel ezelőtt kommentárt irt az ügyv. rendtartáshoz s akkor Fabinyi Teofil igazságügyminiszter magához kérette és örömének adott kifejezést, hogy az anyagot összegyűjtötte, mert ő az ügyvédi rendtartás revisióját a legsürgősebb feladatnak tekinti. Természetes, hogy nem váltotta be igéretét, valamint nem váltották be az utódok sem, kik szintén Ígérték az ügyvédi rendtartás revisióját. Felolvasó aztán részletesen és behatóan vázolja az ügyvédi karnak mai helyzetét, összehasonlítja a két tervezetet és felhívja a kör figyelmét, hogy első sorban azokkal a kérdésekkel kell foglalkozni és azokat a szakaszokat kell elbírálni, amelyeket Plősz igazságügyminiszter a mostani ügyv. rdtts.-ból kihelyezve, lényeges módosításokkal az 1905-ben megjelent a perrendtartásra vonatkozó életbeléptetési törvénybe átvett. Ilyen a zugirászat, a költségdij megállapítás stb. A rollák Illés tervezetében kontemplált biíurkációt, amely szerint az ügyvedek alsóbirósági és felsőbirósági ügyvédekre lesznek osztva keresztülvihetetlennek tartja. A bifurcátiót már a VIII.- ik jogászgyülésen DelAdami Rezső dr. ügyvéd indítványozta, de a teljes ülésben egyetlen egy szavazatot sem kapott. Kimutatja, hogy Austriában sem rajongnak az eszméért, mert az ott legújabban megjelent ügyvédi rdtts. tervezete szintén ellene van. Ez uton a részletekre tér át és bírálja az életbeléptetési torvénynek az ügyvédekre vonatkozó szakaszait, összehasonlítva azokat a tervezetben foglalt rendelkezésekkel. Miután az ügyvédi felavatás esküjét bírálta, áttér arra, hogy e Kúria még most is állandóan követi régi praxisát, amely szerint a kamarák tiltakozása dacára rovot multu embereket rendel felvétetni az ügyvédi karba. Felolvasó aztán arról beszélt, hogy az ügyvéd milyen mellékfoglalkozásokat űzhet, végül kikel a bíróságok enyhe praxisa ellen melyet gyakorolnak, mikor ügyvédek becsületsértési pereiről van szó, Felolvasó a felolvasást a legközelebbi héten folytatni fogja. Nyílt kérdések és feleletek, Sztrájk-szervezés — ügyvédi tisztesség? - KCrdés. — Ahhoz a széltében felvetett kérdéshez kívánok hozzászólni, vájjon tiszteséges dolog-e, ha ügyvéd sztrájkok szervezésébe és elintézésébe közvetlenül is befolyik? Mielőtt azonban a dolog érdemére térnék át, jelezni akarom, hogy ezúttal is rosszul van a kérdés feltéve. Mert, hogy sztrájkok elsimításával, sőt tovább megyek, ilyenek szervezésével is bátran foglalkozhatik bármely ügyvéd a nélkül, hogy a kari tisztességet sértené, véleményem szerint kérdés tárgyává sem tehető. Mert mi tulajdonképen a sztrájk ? Gazdasági érdekért való harc. Per, csakúgy, mint bármely más per, mely anyagi, gazdasági érdekek körül folyik. Miért ne legyen az a harc megengedett működési tér ügyvéd számára, ahol a harc viselésének módja rajta van a XII. táblán és tilos az a pör, hol a párbaj-feltételeknek még nincs kódexük. Miért kelljen arra az időre várni, amikor az úgynevezett sztrájk-jog törvénybe lesz iktatva, (alaki és anyagi értelemben), mikor a sztrájkoknak lesz külön rendtartásuk, lesz egy sztrájkeljárási jogunk. Azt hiszem éppen az ügyvédi hivatás nemessége és fenségessége jut legerősebben kifejezésre a sztrájkoknál való közreműködésben, különösen mikor a gyengébb fél, az alkalmazott részén áll az ügyvéd. Más kérdés az, hogy a formával, melyben az ilyen ügyvédi működés megjelenik, nem vét-e valaki a kari decorum ellen. Itt hozzá lehet szólni a kérdéshez. Nem akarom feltenni, hogy ilyen kartárs az esetnek annyira keresett «publicité» szempontjából való kiaknázását intencionálja. Lehetséges, hogy szándékán kivül kerül neve a lapokban ilyen tendenciózusan előtérbe. Hogy ez megengedett dolog vagy sem, azt nem tudom. De láttam, hogy amikor a legnagyobb magyar sztrájk kapcsán egy másik kartársunk neve került az ügygyei összeköttetésbe, akkor senkinek sem jutott eszébe az ellen fellépni. A magam részéről tehát elvben sem látok okot a fegyelmi komédiára, de a konkrét eset formái szerint sem, mert per comparaticem megállapítható, hogy dr. X. sem evett nagyobb kanállal publicitás táljából, mint dr. Y. Megengedem, hogy az ilyen étkezésnél illik a jóizlés szabályaira vigyázni. A kamara azonban nem vállalkozhatik arra és hiába is próbálná, hogy e szabályok betartását ellenőrizze. Nem sztrájkos ügyvéd. Irodalom. Emlékkönyv Nagy Ferenc 25 éves egyetemi tanárságának megünneplésére. i Október 26-án volt 25 éve Nagy Ferenc egyetemi tanárságának. E jogirodalmunkban emlékezetes évforduló megünneplései tanítványai, akik a jogi szakirodalom terén működnek, egy-egy szakértekezést irtak és ezeket egy emlékkönyvbe foglaltak. Ez az emlékkönyv jelent meg most az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadásában. Az emlékkönyvben Almást Antal dr. értekezését «A kereskedelmi ügyletek magánjogi előfeltételeiről> értekezik. Ágoston Péter dr., jogakadémiai tanár a «Zálogjog és tulajdonjog* visszonyát tárgyalja. Baumgarten Nándor dr., egyetemi magántanár «Vétel és átvétel* cimü cikket irt. Etigel Aurél dr. a részvénytársaság közgyűlésének fentartott ügyeket sorolja fel. Fazekas Oszkár dr. a «SzelIemi tulajdonjog jogbölcseletéről* ir. Helle Károly dr. jogakadémiai tanár ^Adalékok a római fideicommissumok* címmel érdekes jogtörténeti kutatásait teszi közzé. Ugyancsak jogtörténeti tárgyú Illés József dr. egyetemi magántanár értekezése: «Öröklés a női vagyonban az Árpádok korában*. Lévy Béla dr. a részvénytársaság megalakulása előtt kötött ügyletek hatályával foglalkozik a kereskedelmi törvény 160. §-a alapján. Mártonfy Marcel dr. jogakadémiai tanár a kereskedelmi ügyletek teljesítésének helyét tárgyalja. Meszlény Artúr dr. albiró bíróságaiknak a kartellkérdésben követett joggyakorlatát ismerteti és bírálja. Szladits Károly dr., törvényszéki biró nagyobb tanulmányának címe: «Az előadó felelőssége az eladott dolog minőségeért.. A 384 oldalas, Nagy Ferenc arcképével díszített munka ára nyolc korona. Megjelent: A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének lényegesebb hibái. Első füzet, az 1-300. g-ig. Irta Kruk Elemér dr, budapesti ügyvéd. Budapest, 1906. Szerző összegyűjtötte a Jogtudományi Közlönyben megjelent cikkeit, amelyek a Tervezet korul kifejlett jogirodalomnak jelentősebb mozzanatai közzé tartoznak. Irt, /vUraVh e!mélAte„\ ™odern közgazdaság főproblemáiról. Irta Reitzer Gyula. Grill Károly kiadása. Ára 1 K Fenti cim alatt szerző a «Közgazdasági Szemle* f. é. októberi számában megjelent aktuális értekezését bővített alakban különlenyomatkent bocsátja közre. Ebben a néhány év előtt elhalt, magyar születésű de még gyermekkorában elszakadt Neurath tudósnak, a bécsi K.K Hocí