A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 45. szám - A igazságügyi tárca költségvetése

324 A JOG Ezen a törvény által erősített joggyakorlaton először ütött rést a Kúria akkor, mikor eddigi évtizedes gyakorlatától — Györffy Gyula dr. egyik röpirata szerint a minisztérium befolyására — eltérve, — a Csikdánfalvi arányosítás rendjén kimondotta, hogy ha az arányosítás az arányrészeknek in idea történt megállapításánál megállott, az arányosítás folytatásának helye nem lehet, és hogy ily esetekben a külön kihasitásí már csak azok kérhetik, kik ebbeli jogukat az arányositási perben fenntartották. Mindazok tehát, kik a törvény és az eddigi állandó gyakorlatban bizva, arányrészeket vettek, egy ütésre elzárattak azon célzatuk megvalósításától, hogy a megvett arányrészeknek megfelelő területet külön kiszakittathassák, ezek tehát jogtalanul és törvény ellenére károsittattak, mert az ilyenek rendesen csak azért vettek arányrészeket, hogy egy nagyobb erdőrészt maguknak kihasítva, ott fürészgyái telepeket létesíthessenek, ezen célzatuk azonban meghiusittatván, arányrészeikkel nem tehettek mást, mint hogy vesztességgel községi lakóknak, vagy közbirtokosságoknak adják el. íme egy eset, midőn legfőbb bíróságunk — állítólag a minisztérium befolyására, — törvényt és állandó birói gyakorlatot változtatott meg, minden jogos ok nélkül magánjogi érdekeket érzékenyen sértve, károsítva. A második hasonló esetre nézve adatul szolgál a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblának egy 1906. évi augusztus 9-én 2,314/1906. szám alatt kelt, előttem fekvő végzése, melylyel a gyergyóditrói közhelyek arányosítása ügyében kelt egyezséget megsemmisíti s melyben kimondja, hogy azokat, kik arányjogokat szereztek meg, ha a megszerzett jogok 100 holdat tesEnek is, természetben való elkülönítés meg nem illetheti, mert ezeket éppen ugy mint jogelődeiket csak a közös használat joga illetheti meg, a megvett arányrészek összesítése helyet nem foghatván. A tekintetes kir. tábla tehát itt már előre kimondja azt, amit az arányosításokra nézve most készült Sebess dr.-féle javaslat még csak tervez, elébe vág a hozandó törvénynek — megadja az alapot az állandó birói gyakorlatra, törvény és eddigi birói gyakorlat ellenére uj törvényt csinál és ugyancsak rengeteg embert károsít meg — ok nélkül. Ok nélkül, mondom, mert a táblai végzés egy betűvelsem indokolja ezen ujabb, az eddigivel teljesen szakító gyakorlatot, amint egyáltalán nagyon is lábra kapott felsőbb bíróságainknál az, hogy ítéleteik indokaiban nem indokolnak, csak kijelentéseket tesznek. Nem kívánom ezen eljárás minden lehető horderejét itt megvilágítani, elegendőnek tartom, hogy reá mutassak arra, hogy ezen eljárásnak a törvényekbe és a törvénykezésbe vetett bizalmat teljesen meg kell rendítenie hazánkban. Az ily eljárás a már úgyis eléggé bizonytalan igazságszolgáltatást még bizonytalanabbá teszi, megszünteti a bíróságok függetlenségébe vetett hitet és a «mindenkit érhet baleset» elvét a törvénykezés terén is meghonosítja. Belföld. yC A igazságügyi tárca költségvetése. A pénzügyi bizottság f. hó 7-én Széli Kálmán elnöklete alatt tartott ülésén az igazságügyminiszteri tárca költségvetését tárgyalta. Az ülésen jelen volt Polónyi Géza igazságügyminiszter, Günther Antal és Imling Konrád államtitkárok és az igazságügyminisztérium osztályvezetői.' Előadó Bizony Ákos volt, aki összehasonlitotta az 1906-os költségvetést az 1907-essel, s konstatálta, hogy ez utóbbiban egy uj igazságügyi politika nyilvánul meg. A javaslatot elfogadásra ajánlja. Polónyi Géza igazságügyminiszter: Nem óhajtja egész terjedőimében felsorolni az igazságügyi kormányzatnak egész programmját, csak azt kívánja jelezni, amit a legközelebbi időben keresztülvinni akar. Félév múlva készen lesz a telekkönyvi anyagi törvény és rendtartás. Figyelmet fordit a budget teljes realitására. Az igazságügy-minisztérium helyiségei hiányosak, azokon segített helyiségek kibérlése által. A minisztériumban kezelt alapokról jövőben már pontos kimutatást fog előterjeszteni. Végre jelzi, hogy az 1908. évben a birói és tanítói fizetések már felemelve és végleg rendezve lesznek. Issekutz Győző: A költségvetést megszavazza, azonban megteszi észrevételeit. Telekkönyvi kódexnél az alaki és anyagi jog elválasztandó. Az ügyvédi rendtartás sürgős megalkotását kéri, és főleg oly irányban, hogy az ügyvédi kar üzleti működéséből kihámoztassék és eredeti hivatásának, hogy a jogkereső közönség jogi tanácsadója és ne ügynöke legyen, visszaadassék és a megélhetése biztosíttatván, szellemi niveauja is emeltessék. Ennek egyik szanálását abban is látná, ha a közjegyzők száma szaporittatik és az ügyvédek nagyobb számban oda neveztetnének ki, mert ma egyes közjegyzők nagy jövedelmet nyernek aránylag csekélyebb értékű szellemi munkáért, mint aminőt a legmagasabb állású birák, vagy kiemelkedő ügyvédek szerezhetnek. Sürgősnek tartja az örökjog rendezését is. A birák, ügyészek és bírósági hivatalnokok helyzetének javítását kívánja es a felügyelet! jognak oly ,rányban való kiterjesztését kéri, hogy ne csak a számszerű, hanem főleg a birói munkának szellemi és erkölcsi ^értéke tétessék vizsgálat tárgyává. Ez által a birói munka belső érteket ás a birák szellemi mveaujának értékét is lehetne biztosítani. Buzáth Ferenc az uzsoratörvény és a csődtörvény módosítását sürgeti. Polónyi igazságügyminiszter: Nem barátja annak az elvnek, ho^y ex omnibus aliquid, ex toto nihil. Előadja a jövő két esztendő programmját. Részint tervezetek, részint törvényjavaslatok készen vannak. A polgári törvénykönyvről, hitbizományi jogról, telekkönyvről, a telekjogról, a telekkönyvi rendtartásról, az uj telekkönyvek szerkesztéséről, a szövetkezetekről, a biztosításról, az üzletátruházásról, az árurészlet-ügyletről, az értékpapir-reszletügyletről, a chequeről, a tengeri magánjogról, a csődről, a belvízi hajók lajstromozásáról és zárójogáról, a perrendtartásról, a birói szervezetről, az ügyvédségről, a végrehajtásról, a családi otthon védelméről, a büntetőjogról, sajtójogról, a katonai büntető perrendtartásról és a nemzetközi jogról. A legközelebbi jövőben óhajtja beterjeszteni javaslatait a bíráknak az igazságügyminisztériumba való berendeléséről, a képviselőválasztások feletti bíráskodásról, a Kúria tehermentesitéséről, a konzuli bíráskodásról,^ az erdélyrészi tagosításról és arányosításról, a birói szervezeti törvény módosításáról, a kereskedelmi vétségek ügyeiben követendő eljárásról, a fiumei törvénykezési visszonyok rendezéséről, a lopásról szóló büntető rendelkezések módosításáról s az ügyvédi rendtartásnak az ügyvédi vizsgára vonatkozó rendelkezésének részbeni módosításáról. Ha ezeket megvalósította, hozzáfog a polgári perrendtartás s ezzel kapcsolatosan a birói szervezet végleges megállapításához. Az anyagi kódexet megcsinálhatja-e, nem-e: nem tudja, de a legközelebbi jövőben nem reméli, úgyszintén az örökjogot sem, amely a polgári törvénykönyvnek alkotó s egyik legfontosabb részét fogja képezni. A bírákat, ő is azt tartja, nem a numerus szerint kell megítélni, de a munka minősége szerint. Ezt szem előtt tartva, behozta az időszakonkénti elnöki értekezleteknek intézményét. A közjegyzői kérdésen egyelőre segíteni általában nem tud, de egyes esetekben kész az orvoslásra. Az ügyészi kérdést a bíróságok végleges szervezésénél oldja meg. A törvényszékek szaporítása pénzügyi kérdés és a törvényhozás hatáskörébe tartozik. Az erzsébetvárosi törvényszék helyiségét illetőleg kész a felállításra, mihelyt ennek szükségéről meggyőződik. Rátkay László : Az igazságügyi kérdések között legsürgősebbnek tartja a birák fizetésének rendezését. Óhajtja, hogy az ügyészek függetlensége is biztosítva legyen és a mindenkori kormánynak politikai eszküzeivé ne legyenek tehetők. Polónyi Géza igazságügyminiszter megnyugtatja a felszólalót, hogy a birói függetlenséget meg fogja óvni. Jelenti, hogy a fizetésrendezésre vonatkozó törvényjavaslat előzetes jóváhagyás céljából már a király előtt fekszik. Egyébként már 1907. évre is van javítás a budgetben, amit bizonyít a jelentése, amelyet felolvastatni kér. A jelentés a következő: A birák és az igazságügyi államtisztviselők anyagi helyzete már folyó évbenjelentékenyen javult azáltal, hogy a kormány törvényhozási felhatalmazás folytán pótlék alakjában, amely fizetés természetével bir, rendeleti uton beállította a Széli-féle fizetésrendezési törvényjavaslat nyomán az u. n. első fokozatot. Azok az előnyök, amelyek az összes állami tisztviselőkre, igy a birák és birósági hivatalnokokra is ezen rendezésből származnak, jelentékenyek, különösen azialsóbb fizetési osztálybeli (IX—XI. fiz. oszt) tisztviselőkre (albirák, alügyészek, jegyzők, aljegyzők és összes kezelő tisztviselők), akik a harmadik fokozatnak megfelelő fizetés után, ha ugyanazon állásban maradnak 4— 8, továbbá 16-od és 20-ad éves pótlékban is részesülnek. Ami különösen az első folyamodásu birák és egyéb igazságügyi tisztviselők anyagi helyzetét illeti, a pótlék engedélyezésén felül tárcám 1907. évi költségelőirányzatában a leginkább jogosultaknak mutatkozó igények méltatásával, a pénzügyi tekintetek által megengedett határig többrendbeli olyan intézkedést vettem fel, amely helyzetüknek jelentékeny javítását eredményezi. Szándékomban van ugyanis a pénzügyminiszter ur hozzájárulásával lehetőleg mielőbb megvalósítani azokat a helyzetjavitást célzó intézkedéseket, amelyek már a Széli-féle javaslatban benfoglaltatnak. Mindenekelőtt az albirák helyzetén kívánnék segíteni s ebből a célból megvalósítani szándékozom a Széli-féle javaslatnak azt az intézkedését, hogy ugy amint ezt a Széli- féle javaslat is tervezte, az albirák és alügyészek 1903. évi létszámát (1,201) véve alapul, az állások 20 százaléka törvényszéki birói, járásbirói, illetőleg ügyészi állásra átrendszeresittessék. Az igy átrendszercsités alá kerülő 240 állásból 37-et 1906-ban átrendszeresitettem. 74-nek átrendszeresitése pedig az 1907. évi költségvetésben van előirányozva. E szerint még 129 aibirói állás vár rendszeresítésre, aminek keresztülvitele a legközelebbi jövő feladata. Az átrendszeresités utján a rendelkezés alá kerülő 74 birói álláson kivül még további 55 birói állást vettem fel szaporításként, ugy hogy már az 1907. évben az albirák 129 birói állást nyertek. Tárcám 1907. évi költségelőirányzatával kapcsolatban azonban jelentékeny mérvben emelni fogja az elsőfolyamodásu birói karnak nyújtott előnyöket az a törvényjavaslat, amelyet a birói szervezet némely módosítása tárgyában már legközelebb szándé-