A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 44. szám - Német jogászgyűlés [5. r.]

205 kifogása, hogy a váltó elfogadója K. József a kereseti váltó ellenértéke fejében kapott betétkönyvet, habár a csődnyitás után, felperesnek visszadta, ezzel a váltókövetelés kiegyenlittetett, sőt a nyilatkozat tartalmából kitetszően a megtámadási per kimeneteléig a kereseti összeg alperesek által váltóval volt fedezendő, de a váltó lejártakor uj csereváltót nem adtak felperesnek. Ebből folyóan, a váltó ellenében kiállított betéti könyvnek a csődnyitás után a bukott részéről a váltóhitelező részére történt visszaadásával, a váltókövetelés kiegyenlítettnek nem tekinthető. Ehhez képest felperesnek jogában áll a megtámadási per befejezte előtt is a váltót peresíteni, habár a váltó kár tedezésére is adatott és a kár még nem is következett be, mert különben a váltóelévülési határidő bekövetkeztével alperesek a váltókötelezettség alól menekülnének, azonban nem saját kezéhez való fizetést, hanem csak a megtámadási per kimenetétől függő bírói letétbe való helezést kérhet. 2. A váltóbirtokosnak az a ténykedése, hogy az elfogadó ingatlanaira biztosíték gyanánt bekebelezett zálogjog törlésére vonatkozó okiratot a kezeseknek kiadni nem hajlandó, ha az kitlön kitöltve nincsen, a kezeseknek feltétlen fizetségi kötelezettségét meg nem szünteti. A kir. törvényszék a sommás végzés hatályának fenntartása mellett alpereseket marasztalta. Indokok: Alpereseknek a viszonválasziratban felhozott kifogásaikat figyelembe venni nem lehetett, mert ezek a váltókifogásokban felhozott kifogásokat módosítják. A kifogások módosítása pedig a váltóeljárás 21. £-a szerint, amennyiben az ellenfél abba kifejezetten bele nem egyezik, csak a jegyzőkönyvi tárgyalás első napján eszközölhető, a viszonválasz azonban nem ezen a napon iktattatott jegyzőkönyvbe s annak elkésetten való felhozásába felperes kifejezetten bele nem egyezett, mivel a végirat és ellenvégirat beadására peres felek halasztást egymásnak nem adhatnak s miután a végirat nem az első tárgyaláson meghatározott napon Íratott jegyzőkönyvbe, abban érvényes nyilatkozat nem tétethetett s mert továbbá, ha a kifogások elkésetten nem is hozattak fel, az a körülmény, hogy alperesek a sommás végzés kézbesítése után a kereseti összeget birói letétbe helyezték, mivel azzal felperest sikertelenül kínálták meg, nem szolgálhat alapul a sommás végzés hatályon kívül helyezésére, hanem csak ok lehetett volna arra, hogy annak alapján alperesek felperestől az eredeti váltó s ezzel egybefüggő törlési engedély kiadását; vagy amennyiben felperes a sommás végzés alapján ellenük végrehajtást vezetett volna, e végrehajtás megszüntetését perrel követelhessék. Kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítélete megváltoztatásával alpereseket mint kezeseket annak tűrésére kötelezte, hogy felperes a Torda-Aranyos vármegyei takarékpénztár javára bekebelezett zálogjogra vonatkozó törlési engedély átadása ellenében — a sommás végzés hatályban tartása mellett — a letétben lévő összegből a kereseti váltótőkét, ennek kamatját és a sommás végzésben megállapított költséget felvehesse. Indokok : Habár az alperesek kifogása olyan, amely nem függ össze a váltó megtekintésével s azt nem a kifogások kiegészítésére megállapított napon, hanem csak a viszonválaszban hozták tel, mégsem lehet elkésés okából figyelmen kivül hagyni, mert felperes annak elkésés okából való mellőzését nem kérte. Alperesek a viszonválasziratban emelt azon kifogásukat, hogy ők a váltókezességet csak ugy fogadták el, hogy a követelés erejéig a zálogjog N. T. elfogadónak a K. 1,001. sz. tjkvben felvett ingatlanára bekebeleztessék, H. M., D. V. és H. P. tanuk vallomásával bizonyították, ennélfogva, mivel a kifogás értelmében alperesek csak a törlési nyilatkozat átadása ellenében kötelesek fizetni; tekintve, hogy az igy felajánlott fizetést H. P. tanú vallomása szerint felperes nem fogadta el, alperesek a sommás végzésben irt összeget a ptk. 1,425. §. értelmében jogosan helyezték birói letétbe; ezeknek megfelelően az elsőbiróság ítélete megváltoztatandó volt. Kúria : A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperesek a törlési engedély kiadását felperestől csak abban az esetben követelhetnék, ha akár felperes, akár annak jogelőde magát a váltó kifizetése ellenében a törlési engedélynek kiadására kötelezte volna, amit azonban alperesek nem is állítanak. Nincs tehát semmi alapja annak a kifogásnak, hogy alperesek csakis a törlési engedély kiadása ellenében volnának a váltó kifizetésére kötelezhetők ; következően az a körülmény is, hogy alperesek a pénzt birói letétbe helyeztek, fizetés joghatályával bírónak nem tekinthető. (A tordai kir. tszék 744/904., a kolozsvári kir. ítélőtábla 2,214/1904., a m. kir. Kúria 1,369/1904. sz. Ítélete.) 3. Bizonyítási teher a váltó ellenértékét képező áru hiányossága tekintetében. 1,032/1902. Alperesnek kifogása figyelembe nem vehető, mert alperes elő sem adta, — pedig felperes tagadásával szemben bizonyítani tartozott volna — azt, hogy a kereseti váltó ellenértékét képező kerékpárnak volt-e oly lényeges minőségi hiánya, melynél fogva az, mint a szerződésnek meg nem felelő, a kikötött ellenérték gyanánt elfogadható nem volt. (Kúria 1902. febr. 11-én 918/v. 1901. sz. ítélete.) 4. Alperes bizonyítási kötelezettsége, ha kifogásul azt hozza fel, hogy a váltó ellenértékét nem kapta meg. Szám 732/900. Alperesnek az a kifogása, hogy a váltó ellenértékét nem kapta meg, mint alaptalan mellőztetett, mert felperes a feltétlen fizetési kötelezettséget tartalmazó váltón kivül, az erre alapított követelése mellett egyéb bizonyítékot felhozni tartozik, alperes pedig felperes tagadásával szemben nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy a váltó ellenében elperes részére az értékadás kiköttetett; és hogy ennek dacára neki felperes ellenértéket nem adott, vagy hogy — amennyiben a váltó áru-vételárkövetelés fedezetére adatott volna felperesnek, az eme váltóval fedezett követelés kifizetés vagy egyéb ok folytán megszűnt. (Kúria 1,220/900). 5. Váltókifogások (Vt. 92. §.) a váltóügylet alapját képező kötelezvény alapján, felperessel mint közvetlen szerződő féllel szemben. Szám: 1,717/98. I. A váltóügylet alapját képező kötelezvény szerint a 3,<*0O frt előleg fedezetére adott váltó az okiratban meghatározott célhoz képest csak akkor és annyiban volt alperes ellen éivényesithető, amidőn és amennyiben az alperes által felperesre átruházott dézsmakárpótlásoknak felperes részére való kiutalásával kitűnik, hogy az előlegül adott 3,000 frt és ennek járulékai a kiutalt kárpótlási értékben fedezetet nem találnak, s tekintve, hogy felperes a percen nem is állította, hogy a kérdésben forgó kiutalási eljárás már befejeztetett és a keresetileg érvényesített összeg vagy annak valamely része fedezetet nyert, s e szerint a feltétel, amelyhez a kereseti váltó érvényesítésének joga köttetett, be nem következvén, a váltóhitelező felperes, mint közvetlenül szerződő fél keresetével ugy a tőkére, mint a kamatokra nézve elutasittatott, a kamatokra nézve azért is, mert az alapul szolgáló kötelezvényből nem tűnik ki az, hogy a kereseti váltó a kiutalási eljárás folyama alatt is elvállalt kamatfizetési kötelezettség fedezetéül adatott. (Kúria 1,146/97.) 6. A követelés fenn nem állását, kifogásoló alperes bizonyítja, (v. t. 92. §.). 3,654/900. T. Bizományi áruk biztosítása céljából kiállított fedezeti váltónál nem felperesnek kell bizonyítani, hogy alperesnek birtokában nincsenek meg a bizományi áruk s igy alperes kötelezettsége fennáll, hanem alperesnek kell bizonyítani az ellenkezőt. (Kúria 851/900.) 971/1898. 7. Ha az óvás tartalma szerint a kereseti váltóval szószerint megegyező szövegű váltó óvatoltatott: az ellenkezőnek bizonyításáig a peresített váltó az óvatolt váltóval azonosnak tekintendő s a váltóelfogadói aláírás puszta tagadása figyelembe nem vehető. (Kúria 977/1897.). 63/898. 8. A fedezeti váltónál a biztosítás éppen a váltókötelezettségben, tehát abban áll, hogy a váltóhitelező a váltóöszszeget lejáratkor szükség esetén per utján is behajthassa és igy a fedezeti váltóval szemben a kifogásoló váltóadós tartozik bizonyítani azt, hogy a váltó alapjául szolgált ügyletből a váltóhitelezőnek követelése nincsen. (Kúria 1,026/897.) 373/898. 9. Valamely követelés biztosítására adott fedezeti váltóval szemben alpereseket terheli annak bizonyítása, hogy felperesnek követelése elenyészett, ennélfogva a kereset alapjául szolgált váltó tévedésből maradt felperes birtokában (Kúria 759/897.) 10. Az alapváltók és uj csereváltók egymáshozi visszouya 1,932/897. A váltóhitelező az alapváltót az esetben, ha a váltó-