A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 43. szám - Az ügyvédi rendtartás reformja

OG Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 66. §. A társaséig által elvállalt váltókezesség érvényesít hetösége. Szám 1,613/1895. I. A váltófizetési kötelezettség kizárólag magára a váltóra vezetett nyilatkozat által állapittatik meg. A kereseti váltón pedig elfogadóként nem alperes saját nevében, hanem a társascég vállalt kezességet — a váltókötelezettség ekként csak az időközben megszűnt nevezett céget terheli s miután felperes azt, hogy alperes a társascég tagja volt, nem is állította, alperes személyes váltókötelezettsége nem forog fenn. Hogy pedig alperes az üzletet terheivel együtt átvette (Ker. törv. 20. §.) az alperessel szemben csak köztörvényi uton érvényesíthető kereset utján állapitható meg. (Kir Kúria 753-1894.) 3,256/897. 2. Ha az intézvényezettek egyike a váltót nem elfogadói, hanem kezesi minőségben, a kezesi jelleg feltüntetésével («mint kezes») irta alá, felperes pedig a «kezes» szó törlése folytán az illetőt mint elfogadót perli be, alperes mint elfogadó nem marasztalható, mert a váltó tartalmából kitűnik, hogy a váltót alperes mint intézvényezett nem fogadta el s miután felperes nem igazolta, hogy a törlés nem szándékosan történt s hogy alperes a törléshez s ezzel egyúttal ahhoz is hozzájárult, hogy ő elfogadónak tekintessék; de ezek folytán mint kezes sem marasztalható, mert a kezesség szándékosan töröknek tekintendő. Mit sem változtat ezen ama körülmény, hogy alperes mint intézvényezett is előfordul, a váltót nem elfogadói, hanem kezesi minőségben irta alá, mert a kezes váltójogi helyzete a váltótörv. 69. §. szerint lényegesen különbözik az elfogadóétól, amennyiben az elfogadó részéről teljesített fizetés által a váltó célját érvén, a fizetést teljesítő elfogadó váltói uton senki ellen sem léphet föl hatályosan, míg a váltói készfizető kezes a fizetés által váltójogi keresetet nyer az ellen, akiért a fizetést teljesítette. (Kúria 557/897.) V^D-' BBV^XI .sjesJ .jl9»n9J-i» UUUJ,JW|I. M».Hi>iif>J ittvUJiiot) 6. A váltókezesség formális érvényességének kérdésékez (Vt. H6. §.). Szám: 3.872/98. í. A váltótartalommal szemben a névaláírásuk valódiságát elismerő alperesek ama kifogásukat, hogy ők a V. t. 66. §-nak megfelelően váltókezességet nem vállaltak, és hogy a névaláírásaik felett a váltón látható «Bürge» szó akkor, amidőn ők a váltót aláírták, a váltón még rajta nem volt, és azt felperes utólag és megállapodásellenesen irta a váltóra, bizonyitani kötelesek s eme bizonyítási kötelezettség alól nem mentheti fel őket csupán ama körülmény, hogy a «Bürge» szó más kézírástól származóttnak mutatkozik. (Kúria 996/98.) 67. §. Az együtt kötelezett váltókezesek annak a magánjog1 visszonynak megfelelően vannak kötelezve, amely visszony a váltóügylet létrejöttének alapul szolgált, A nagyszebeni kir. tszék itélt: A s. váltóvégzés hatályon kivül helyeztetik; felperes keresetével elutasittatik, mert a vt. 65. § a értelmében őt a vele szintén együttes váltói kapcsolatban álló kezestársai ellen a kereseti jog meg nem illeti. (495/9C4. 1904. febr. 4.) T. Az első birói Ítélet megváltoztattatik. Felperes kereseti jog hiányából elutasithatónak nem találtatik. Indokok : Felperes, aki a váltó előlapján levő váltói nyilatkozatok szerint az alperesekkel együtt vállalt kezességet az elfogadóért, a hátirat tartalma szerint forgatmány utján jutott a váltó birtokába. Keresetében erre is hivatkozva lépett föl olyan összeg megfizetése iránt, amelyet ő az optk. 1,359. §-a értelmében, a 896. §. intézkedéseire figyelemmel, aránylagos megtéritéskép köztörvényi uton követelhetne. E szerint felperes a váltónak birtokába nem az elfogadóért, mint icadósért teljesített fizetésnek puszta ténye által, hanem forgatmány utján jutott. A váltónak forgatmányszerinti birtokosát pedig, tekintet nélkül arra, hogy egyszersmind váltói kapcsolatban áll, önálló kereseti jog illeti meg és a forgatmány alapján az alperesek, mint együttkötelezett kezestársai ellen is váltójogi keresettel léphet fel. Az együtt kötelezett kezesek valamelyike által teljesített lizetés csupán az ő javára esik és csakis az elfogadó által teljesített fizetés következtében éri el a váltó célját és szűnik meg a váltói kötelem, következően a felperes részéről a váltóbirtokosnak teljesített fizetés folytán az alpereseknek, mint együtt kötelezett kezestársainak kötelezettsége megszűntnek annál kevésbbé tekinthető, mert az együtt kötelezés csak más, harmadik személyekkel szemben jelentkezik egységes kötelezésnek, mig egymás között az együttkötelezettek annak a magánjogi viszonynak megfelelően vannak kötelezve, amely visszony a váltóügylet létrejöttének alapul szolgált. (1,081/904. Kúria hh. 1905. márc. 21. 832/904.) ÍWIS?" 69. §. i ? A kezes, ki a váltót kifizette, a reá nem is forgatott • váltó alapján a felek között állítólag fennforgó köztörvényi visszony n ál fogva, kezestársa ellen váltókereseti joggal nem btr. \' Szám: 2,957—900. A kereseti saját váltón a kibocsátók érdekében kezességet vállalt kezesek egyike, a váltó kifizetése által csak az ellen nyert váltókereseti jogot, akiért a fizetést teljesítette, ellenben a reá nem is forgatott váltó alapján, alperes, mint kezestársa ellen váltókereseti joggal nem bir, mert követelését nem a váltóra, hanem a felek között állítólag fennforgó azon köztörvényi visszonyra fekteti, hogy az alperes és a váltó kibocsátói között létesült megállapodás szerint alperes az utóbbiak egész tartozását magára vállalta. (Kúria 565— 9C0.) 82. §. A váltóban az intézvényezett neve szembetűnőiig megváltoztattatván, ez a megváltoztatás a váltó tartalma meghamisításának tekintete alá esik, amelyre alapított kifogás mindenkivel szemben érvényesíthető. Tábla. A felperesi keresetet elutasító I. birói Ítéletet helybenhagyja, mert bizonyítva van, hogy a kereseti váltót elfogadói minő ségben R. O. irta alá; R. R. alperes pedig a váltót kezesi minőségben irta alá. Ezt támogatja az is, hogy a váltón előbb intézvényezettnek R. O. volt föltüntetve s javítással van most az alperes R. R. intézvényezettnek megjelölve. Bizonyítva van továbbá az is, hogy R. H. felperes aki szintén kezes minőségben irta alá a váltót — tudott arról a ,megállapodásról, hogy R. O. írja alá a váltót mint elfogadó és a többiek (felperes és alperes) kezesek lesznek. Bizonyítva van tehát alperes azon kifogása, hogy az ő váltókötelezetti minősége tekintetében a váltó tartalma meg van változtatva. Ezt a kifogást alperes a felperessel szemben is felhozhatja, mert felperes a fentiek szerint harmadik jóhiszemű személynek nem tekinthető. (1904. jun. 30. 2,518/904.) Kúria : A II.-od bíróság ítéletét helybenhagyta, mert a kereseti váltóban az intézvényezett neve szembetünőleg megváltoztattatott és igy ez a megváltoztatás a váltó tartalma meghamisításának tekintete alá esik, amelyre alapított kifogás mindenkivel szemben érvényesithető. Ez okból mellőzi a másodbiróság ítéletének azt az indokát, hogy az alperesi kifogás felperessel szemben azért emelhető, mert nem tekinthető jóhiszemű harmadik személynek. (Kúria 1905. nov. 22. 1,445/904. p.) 87. §. Tsz. : 4,709/905. 1. A kereset és az arra hozott végzés szabályszerű kézbesítéséről gondoskodni és a kézbesítés netaláui akadályát, ennek elhárítása céljából felperessel tudatni, a bíróság dolga. Addig amig felperes a kézbesítés netaláni akadályáról hivatalosan nem értesitettik, a kézbesítési eljárás a biróságnál folyamatban levőnek tekintendő, amelybe a fél csak a bíróság fölhívására köteles befolyni, ily fölhívás nélkül a per tárgyának elévülése be nem következik. Tényállás A «K. . . .» részvénytársaság egy 1902: dec. 18-án lejárt és dec. 20-án megóvatolt váltó alapján 1903. évi február hó 25 én P. Rudolf, mint kibocsátó ellen, sommás váltó keresetet adott be. A kolozsvári kir. tszéknek 1903 febr. 26-án 2,306. szám alatt kelt végzését a kézbesítő 1903. márc. 4-én P. Rudolf kibocsátó alperes ügyvédi irodájában állandóan alkalmazott F. . . . nevü ügyvédjelöltnek kézbesítette. A kiadó a kézbesítés szabályszerűségéről a b. ügyv. szab. 210. §-a értelmében meggyőződést szerezni elmulasztotta. Alperes nem fizetvén, fölperesi képviselő magánúton fölszólította alperest a fizetésre, aki ekkor azt válaszolta, ho«v ő a sommás végzést kézhez nem kapta.