A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 43. szám - Az ügyvédi rendtartás reformja

A JOG 309 Ezekben kívántam válaszolni azon reményben, hogy a kifejtettek megcáfolhatlan igazait bárha megszívlelnék oda fönn is. Patay Sándor, nagyigmándi kir. bir. végrehajtó. Belföld. Az ügyvédi rendtartás reformja. Az igazságügyminisztertöl következő leirat érkezett a bpesti ügyvédi kamarához: Különös gondoskodásom tárgya, hogy az ügyvédi rendtartás reformjának régóta vajúdó kérdése az ügyvédi kar általános óhajainak megfelelő megoldást nyerjen. Ennek jelét kívánom adni azzal is, hogy az ügyvédi rendtartásról hivatali elődeim alatt készült törvénytervezetek közzétételével, alkalmat nyújtok az ügyvédi karnak arra, hogy ezeknek a tervezeteknek bírálata kapcsán az ügyvédi rendtartás reformjának alapelveire és irányára nézve óhajait és kívánalmait kifejezésre juttathassa és ezzel a reform előkészítését a maga részéről is előmozdíthassa. A közzétett törvénytervezetek tíz példányát idezárva, ebből a célból a kamara rendelkezésére bocsátom. Budapesten, 190(5. október hó 18-án. A miniszter helyett: Giinther s. k. államtitkár. A budapesti ügyvédi kamara választmánya örömmel vette tudomásul ezen miniszteri rendeletet és bizottságot küldött ki a törvénytervezetek tanulmányozására. A Budapesti Ügyvédi Kör felterjesztése az igazságügyminiszterhez. Nagyméltóságú .Miniszter lTr! Kegyelmes Urunk ! A magyar ügyvédi karnak megnyilatkozásai évek óta panaszszal vannak telve. Mi, akik megszoktuk a mások érdekeinek megvédését, nem vagyunk többé képesek elfojtani azt a keserűséget, amelylyel karunk kereseti visszonyainak állandó rosszabbodása tölt el bennünket. Az ügyvédi kar túlzsúfoltsága mind ijesztőbb mérveket ölt. Nem riasztja vissza ez a körülmény az ifjúságot a pályára tódulástól, mert buzdítja a reményekkel teli ifjút az oklevél elnyerésének könnyű volta, az előtanulmányoknak úgyszólván önköltség nélkül való elvégezhetése, ami bármely más tudományos pályán lehetetlen. Az ügyvédjelöltek száma öt év alatt megkétszereződött, az ügyvédi vizsgák Budapesten 1899. óta 320-ról 400on felüli számra szaporodtak. Az idén már meghaladta a vizsgák száma a 340-et, noha még majdnem három hó van hátra. A megélhetés körülményei folytonosan nehezednek, a lakás, élelem, ruházat, nemkülönben az összes szükségletek ára folytonosan emelkedik. És mig a munkásnak módjában van magasabb munkabérek követelése által, többkiadását a munkaadóra áthárítani, ennek ismét a fogyasztóra, addig mi teljesen tehetetlenül állunk az életvisszonyok drágulásával szemben és viseljük annak terheit, amig azok alatt teljesen összeroskadunk. Az előző igazságügyi kormányok idejében ismételten feltártuk karunk sanyarú helyzetét, de eredmény nélkül. Amidőn tehát most Nagyméltóságodnak hozzánk intézett kegyes felhívása folytán újból feltárjuk sebeinket s reá mutatunk azokra a reformokra és sürgős intézkedésekre, amelyeket egyrészt az igazságügy terén múlhatatlanul szükségeseknek, másrészt a saját bajainknak az igazságügy általános érdekeivel összhangban való orvoslására alkalmasaknak tartunk: ezzel egyúttal karunk iránti kötelességünket teljesítjük. Sokat várunk az uj ügyvédi rendtartás megalkotásától. Hivatva lesz ez gondoskodni arról, hogy az ügyvédi oklevél ne irodákban való irnokoskodással kapcsolatban, mellékfoglalkozásként, hanem komoly tanulmányok utján legyen elnyerhető. Sürgősen szükséges a joggyakorlati idő meghosszabitása és törvényes intézkedések által való gondoskodás arról, hogy a joggyakorlat ne csak névleges, hanem valóságos legyen. Az ügyvédi vizsga reformja is éget, mert ma csak egyszer lehet ismételni a vizsgát, ami természetesen a másodszori vizsgánál a mérték enyhítésére vezet. A teljes tudatlanság eseteit kivéve, lelketlenség nélkül nem lehet a jogtudori fokot elért jelöltet, aki immár hosszú időt szentelt a jogi tanulmányoknak, a pályától elzárni és férfikorában szorítani arra, hogy más élethivatást keressen. Az érdemleges ügyvédi munka megfelelő értékelését mindeddig eredmény nélkül sürgettük. A kereseti visszonyok méltányosabb megoszlását várjuk attól, ha a tömeg- és ügygondnokságok kiosztása az ügyvédi kamarák hatáskörébe utaltatik, és azokban az ügyvédi karnak arra méltó tagjai nem az egyéni sympathia mértéke szerint, hanem szigorúan megállapított rendben kivétel nélkül részesednek. A bíróságok munkaterhét könnyítendő, a bírói megkeresések teljesítése ügyvédekre bízatnék. A mindinkább terjedő és a jogkeresőkre veszélyes zugirászat megrendszabályozása is sürgős feladat. Az előző kormány a zugirászat üldözése helyett jónak látta a községi jegyzők fizetésrendezési törvényében, kifejezetten megengedni azt, hogy a hatóságot képviselő — de a magánjogban járatlan — tisztviselők, felek jogügyeinek ellátásával foglalkozhassanak. Ennek az állapotnak a közszolgálat szempontjából hátrányos volta nyilvánvaló. Szenved a hatósági teendők elvégzése, amely a jövedelmet hajtó magánmunka mellett másodranguvá válik. Hátrányos helyzetbe kerül az a fél, aki nem fordul a községi jegyzőhöz, mert ennek ellenszenvét kelti fel. De legrosszabbul jár az, aki hozzáfordul, mert kellő előképzettség nélkül ügye rendszerint hibásan intéződik el Erkölcsi szempontból a kar megerősödését, önérzetének és függetlenségének emelését várjuk az ügyvédi nyugdíjintézet megalkotásától. 188ő. óta négy országos ügyvédgyülés egyhangúlag kifejezett óhaja menne ez által teljesedésbe. Nem kérünk állami segítséget, teljesen önerőnkből kívánjuk a szükséges anyagi eszközöket előteremteni. Amit kérünk, az csakis a nyugdíjintézet megalkotásának engedélyezése. A vonatkozó törvényjavaslatot a budapesti ügyvédi kamara elkészítette, azt az ország összes kamarái — kevés kivétellel — elfogadták s a javaslat immár Nagyméltóságod elé terjesztve várja további sorsát. Az ügyvédi pálya kereseti visszonyainak javulását várjuk azoktól a törvényhozási reformoktól, amelyek részben már előkészítési stádiumban vannak, de megvalósításuk — sajnos — igen soká várat magára. Ilyen jogalkotások a szóbeliség és közvetlenség alapelveire épített polgári perrendtartás, az általános polgári törvénykönyv, a személyes szabadság alapelvébe ütköző rendőri büntető bíráskodás megszüntetése, az alsóbb fokú közigazgatási bíróságok szervezése, a csődön kívüli megtámadás és a csődön kívüli egyezség törvényes szabályozása. Égető szükségnek tartjuk a büntető törvénykönyv és a bűnvádi perrendtartás azon szakaszainak módosítását, amelyek a jogászvilág osztatlan felfogása szerint célszerűtlenek és tarthatatlanok s amelyek a joggyakorlatot is helytelen irányba terelték. Nagyméltóságod ezeket a bajokat sokkal jobban ismeri, semhogy azokat részletezni kellene. Az általános közérdek és az ügyvédség szempontjából egyaránt szükségesnek és sürgősnek tartjuk a csődtörvénykezés reformjának és ennek keretében a csődön kívüli kényszeregyezségi intézmény törvényes szabályozásának kérdését. Köztudomású ugyanis, hogy ez idő szerint a bíróságon kívüli (különösen csőd előtti) egyezségek terén a legdesoláltabb állapotok uralkodnak. Egyes makacs hitelezők megakadályozzák a visszonyoknak megfelelő egyezségek létrejöttét, ami által tönkre tétetik egy existentia és károsittatnak az összes hitelezők. A bíróságon kívüli egyezkedések ügyeiben emellett ez idő szerint minden qualificatiót nélkülöző ügynökök járnak közbe s addig, amig ez a kérdés törvényesen nem szabályoztatik és a csődön kívüli egyezségek ügye nem tereltetik a bíróság fóruma elé, ez másképen nem is lehet. Mihelyt azonban a csődön kivüli egyezségek a bíróság elé utaltatnak, ugy amint ez Belgiumban és ennek példájára több más államban megvan és amint ez éppen ez idő szerint Ausztriában is tervbe van véve, az egyezségek létesítése körüli tevékenység ismét az ügyvédi kar kezébe jut, ahová voltaképen tartozik is s ami megfelel nemcsak az ügyvédség érdekeinek, de a közjó követelményeinek is, mert eltekintve az erkölcsi garantiától, amelyet az ügyvéd hivatásánál fogva nyújt, az ügyvédi közbenjárás törvény alapján is biztosítékot nyújt az ilyen ügyek tisztességes és helyes ellátására. Annál is inkább ajánljuk ezt Nagyméltóságod figyelmébe, mert a csődtörvénykezés reformja semmi néven nevezendő szervezési változtatást nem von maga után s igy nemcsak hogy nem jár az államkincstár megterhelésével, de sőt kiválóan alkalmas arra, hogy a bíróságokat a mai állapot szerint felesleges módon provokált csődök elkerülése által tehermentesítse. Megjegyzendőnek tartjuk még, hogy a csődön kivüli kényszeregyezségi intézmény behozatalával, feltétlenül szükséges a csődtörvény némely szakaszának módosítása, valamint a csődön kivüli támadó jogra vonatkozó törvény megalkotása. Ez utóbbira nézve megjegyzendőnek tartjuk, hogy egész Nyugat-Európában, valamint Ausztriában, de sőt még Horvátországban is, van mára csődön kivüli támadójogról törvény alkotva. Ugy a csődön kivüli kényszeregyezségre, valamint a támadó jogra és a csődtörvény módosítására vonatkozólag, még néhai Szilágyi Dezső igazságügyminiszter idejéből kész törvénytervezetek feküsznek a Nagyméltóságod által vezetett minisztérium előtt, ugy hogy e téren már megfelelő előmunkálatok állanak rendelkezésre, amelyek annak idején a kereskedelmi és ipar-, valamint az ügyvédi kamaráknak véleményezés végett kiadatván, ugy tudjuk, hogy az ország majdnem minden ügyvédi s kereskedelmi és iparkamarája a javaslatok mellett foglalt állást. Nagyméltóságodtól, aki vér a mi vérünkből, ismeri bajainkat, érzékkel bir karunk hivatása iránt és szeretettel viseltetik annak tagjai iránt, bizton reméljük, hogy a kifejtetteket abban a munkakörben, amelyre a jelenlegi időszak és politikai helyzet tért enged, bölcs megfontolása és méltánylása, a törvényhozás elé terjesztendő javaslataiban és kormányzati intézkedéseiben pedig kegyes figyelme tárgyává fogja tenni s ebben a hitben vagyunk Nagyméltóságodnak Budapesten, 1906. október hó 11. a Budapesti Ügyvédi Kör választmánya: Burián Béla dr. s. k., elnök;' Gyöngyösi József dr. s. k., titkár. Törvénytervezetek az ügyvédi rendtartásról. Polónxi igazságügyminiszter közzététette indokolással együtt azon két törvénytervezetet az ügyvédrendtartásról, melyeknek egyikét még Szilágyi I )ezső miniszter megbizásából Nagy Dezső dr. és másikát Plósz Sándor miniszter megbizásából Pollák Illés készítette. Polónyi jó szolgála-