A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 43. szám - Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése. 1881:LX. t.-c. 168. §. [1. r.] - A biztosítéki jelzálog különleges jogi természete

Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése. (1881 : LX. t.-c. 168. §.) Irta POSONI GÁBOR dr., marosvásárhelyi kir. ítélőtáblai biró. A címben idézett tszakasz értelmében a harmadik személyi aki valamely ingatlanra vezetett végrehajtás által magát as ingatlanra, vagy ennek egy részére vonatkozik dologi jogaiban sértve érzi, a 156., 161., 162. és 163. %-okban külön szabályozott eseteken kivid, az ingatlan végrehajtás alá vonásának egészben vagy részben megszüntetése iránt a tkvi hatóságnál a végrehajtató ellen keresetet indithat.D A törvényjavaslat indokolása szerint ez a tszakasz «az ingatlan végrehajtás által netalán sérelmet szenvedett linrmadik személy érdekeinek megóvására nyújt módot; igy pld. ha a végrehajtást szenvedővel azonos nevü harmadik személy ingatlanaira vezettetik végrehajtás.-!) Imi ing (Végrehajtási törvény magyarázata) szerint az, aki jogát a végrehajtás alá vont ingatlanra, nyilvánkönyvileg nem érvényesített szerződésből származtatja, e §. által nyújtott kedvezményt igénybe nem veheti, s a végrehajtási törvény hivatott magyarázója kétségtelennek tartja azt is, hogy a 168. §. rendelkezése, az abban idézett tszakaszokra, az 1881 : L1X. t.-c. 50. §-ára és ennek folytán az 1881 : LX. t-c. 28. §. b) vagy 39. §. c) pontja, úgyszintén a tkvi rdts. 148. §-ára alapitható jogvédelem mellett fölösleges s ccalkalmas arra, hogy a végrehajtási eljárásban törvénykezési rendszerünkbe nem illő perek előidézése által zavart okozzon.» Még az 1884. évi Jogtud. Közi. 310-ik lapján is igy irnak e tszakasz alapján indítható perekről: «más eset alig fordulhat elő, mint hogy az igazi tulajdonos és a végrehajtást szenvedő azonos névvel birnak, vagy hogy a végrehajtást szenvedőre hamis okirat alapján lett bekeblezve a tulajdonjog)). Abban az időben a keresetek valóban nem igen öleltek föl más esetet, mint ami a törvényjavaslat indokolásában csupán például volt fölhozva. A tulajdonosról hamis okirat alapján történt elirás esetében, ritkábban választották az 1881: LX. t. c. 168. §-ára alapított per-utat; mert e perbe a tkvbe tulajdonosként bejegyzett bevonható nem lévén (csak a végrehajtató), az ilyen per teljes jogvédelmet nem nyújtott. A hamis okirat alapján történt átirás esetében a teljes jogvédelmet a tkvi rts. 148. §-ára fektetett keresettel vélték elérhetni. A Kúria — éppen ilyen esetekre vonatkozóan — az alsóbb fokú bíróságokkal szemben több ízben kijelenti, hogy habár az, aki magát dologi jogaiban sértve érzi, az 1881 : LX. t.-c. 168. §-a értelmében a tkvi hatóság előtt is indíthat keresetet, ez által még sincs kizárva, hogy jogát törlési keresettel érvényesíthesse (Kúria 258/894. 4,708/93). Ma már a jogvisszonyok és jogi helyzetek sokfélesége számtalan oly jogkérdést hozott felszínre, melyeket a dologi jogaiban sértett «harmadik személy» végrehajtás alá vonás megszüntetése iránt indított perben kiván megoldatni, mert e perben véli jogainak sikeres megvédését. Kétségtelen, hogy a jogkereső fél célja az, hogy minél szélesebb alapon nyerjen jogvédelmet. E célt látszik szolgálni a többször idézett 168. ^. utolsó bekezdésében foglalt az a szabály, mely szerint a tkvi. hatóság «a kereset jogerejü eldöntéséig az árverést felfüggesztheti)). Az ily perek szaporodására a törvény e rendelkezése is lényeges befolyással lehetett. De még inkább növelte e perek számát egyes végrehajtatónak sokféle módon megnyilvánuló rosszhiszeműsége. Ez a rosszhiszeműség, — gyakran a névleges tulajdonossal való összejátszás, — gondoskodott arról, hogy a jogaiban valóban sértett, perrendtartásunkra alapitható más módon jogorvoslást ne szerezhessen. Ugy hogy már a más uton való jogvédelem hiánya is a tszakasz korábbi szük alkalmazási körének széles kiterjesztésére terelte a joggyakorlatot. Ez a gyakorlat elején csaknem esetenként változó s igy ingadozó volt; ugy hogy — a felebbvitel korlátozottságára is tekintettel (az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen nincs helye felebbezésnek. 1881 : LX. t.-c. 168. §. 2. bekezdés) — a jogbizonytalanságot aggasztóan növelte. Ily körülmények között született meg a kir. Kúriának 56-ik számú döntvénye ; mely szerint : «oly harmadik személytől, aki végrehajtás alá vont telekkónyvezett ingatlanra, vagy amiak egy részére a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtató ellen as 1881: LX. t.-c. 168. §-« alapján habár szerzett joga tkvi le keresetet indithasson, bejegyezve.!) Ma már a döntvény nyomán általános ugyan az annak megfelelő joggyakorlat, . j. de minthogy ez az 1881 : LIX. t.-c. 4. §-a alapján hozott «az ügyek eldöntésénél irányadó (a szakasz 4-ik bekezdése) döntvény, megváltoztatásáig is csak a Kúriát kötelezi az annak megfelelő ítélkezésre; s minthogy a döntvény — meghozatala után mindjárt — több oldalról élesen meg volt támadva: az ily perek felebbvitelének — fentebb már említett korlátozottságára is tekintettel, nem lehet absolute kizárni a döntvénynyel ellenkező joggyakorlat keletkezését. Ezért célszerűnek vélem lehetőleg röviden a döntvény kritikájával is foglalkozni. Ugy az Ügyvédek Lapja 1892. évi 46-ik számában, mint a Jogtud. Közi. 1892. évi 47-ik és 50-ik számában megjelent döntvénybirálat legfőbb érve az, hogy akinek ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga tkvileg bejegyezve nincs, az az optkvnek az ideiglenes törv. szabályok 21. §-a által is föntartott 440. §-a, illetőleg az optkv. 431. §-a értelmében, az ingatlanra tulajdonjogot nem szerzett. Szerény nézetem szerint a döntvénybirálatok fenti érve a döntvény helyességét le nem rontja. Gondoljuuk csak pl. a tkvön kivüli elbirtoklásra. Az optkv. (1,452. §-a) szerint ugyanis az elbirtoklás a tulajdonjog szerzésének nem címe, hanem módja, melylyel az elbirtokló a teljes tulajdonjogot tkvi bejegyzés nélkül megszerzi. A tkvi bejegyzés csak a jognak mindenkivel szemben való hatályossága okából szükséges. A mai általános joggyakorlat az iránt sem hagy fenn kétséget, hogy az ingatlan, annak több vevője közül, nem mindig fogja illetni azt, aki a tkvi bekebelezést előbb kérte. Nem is kell gondolnunk a kirívóbb esetekre, midőn a bekebelezést kérő és nyerő fél a büntető biró előtt felel (Btkönyv 400. §-a), elég, ha a tkvi bejegyzést rosszhiszeműen nyert vásárló ellen (esetleg az eladó ellen is) folyamatba tett polgári perek eredményét vizsgáljuk. Ingatlanok kétszeres eladásánál ugyanis rosszhiszemű vásárló a maga részére nyert tkvi bejegyzés dacára a másik vevőnek engedni tartozik (Kúria Márkus Felső b. hat. Yil 49.1. K. 4,857/889. Márkus F. b. h. I. 72 1. K. 9,868/889. Márkus F. b. h. I. 70. 1.). A döntvénybirálatokkal ellentétes eredményre jutunk akkor is, ha említett érvük helyességét részletesebben vizsgáljuk. (Folytatása következik.) A biztosítéki jelzálog különleges jogi terV/ mészete. Irta OSVÁTH Imre, pestvidéki kir. törvényszéki biró. Gyakori eset, hogy egyik-másik hitelező követelését teljesen elveszítette azért, mert a hitelbiztosítéki zálogjog különleges sajátságaival nem volt tisztában; éppen azért nem lesz felesleges a biztosítéki jelzálog sajátságainak ismertetése, annál inkább, mert még a jogi irodalom is keveset foglalkozott e kérdéssel. A tkvi rdts 65. $-a zálogjog bekebelezését nemcsak valamely pénzben igényelhető, számszerűleg meghatározott kölcsön vagy egyéb követelésre nézve engedi meg, de megengedi egy később keletkezhető követelés (érdekmegtéritési kötelezettség) biztosítására is, ugy azonban, hogy a biztosíték legmagasabb összege meghatároztassék. A később keletkezhető követelés biztosítására szolgáló jelzálogot, biztosítéki jelzálognak szokás nevezni, megkülönböztetésül attól a közönséges jelzálogtól, mely egy határozott, már valóban létező követelésre vonatkozik. Biztosítéki zálogjog rendszerint a tkvi tulajdonos nyilatkozata alapján szerezhető ; van rá azonban eset, hogy a tkvi tulajdonos akarata ellenére nyer tkvi bejegyzést valamely biztosítéki összeg. (L. tkvi rdts 93. §.) A biztosítéki jelzálog arra való, hogy ezúton valamely személy részére nyújtott áruhitelnek vagy váltóhitelnek a lebonyolítása, illetőleg az áru, vagy váltóhitelből eredő kötelezettségnek teljesítése, vagy valamely ügyvezetésből, pénztárkezelésből eredhető hiány megtérítése biztosittassék. Egyébiránt a szerződő felek tetszésükhöz képest nyújthatnak és szerezhetnek biztosítéki jelzálogot szerződés nem teljesítése folytán beálló bármely szavatosság, elvállalt kezesség, vagy kártérítési kötelezettség fedezésére is. A tkvi tulajdonos nemcsak a saját, hanem más személy vagy személyek kötelezettségének betartására, vagy az általuk