A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 41. szám - Német jogászgyülés [3. r.]

296 A kivitel a nyilvános büntetések elkerülésével, lehetőleg magánjogi hátrányok fenygetésével biztositandók. Kétségben az akkotdbérszerződés szolgálati szerződésnek tekintendő. Az akkordmunka megtiltandó oly esetben, midőn általa beigazolható módon nagyobb veszély áll be. . . . A vitában résztvettek : Leidig berlini tanár, Brunhubcr Kölnből és Rümker hamburgi biró. Utóbbi saját gyakorlata alapján az akkordintézménynek törvényes szabályozását csak üdvösnek mondhatja, mert itt oly anyagról van szó, mely az iparbiróságokat állandóan foglalkoztatja. A legtöbb és legnehezebb viszálykodásokat az apró, a kézművességhez közelálló iparok okozzák. Okuk gyakran a felek hiányos megegyezésében rejlik és azért csak előnyös, ha a törvény a kételyeket eloszlatja. Az első előadó, Bernhard tanár indítványa, a második előadó néhány módositványával együtt egyhangúlag elfogadtatott. Közli: r. I. (Folyt, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. Részvénytársaság feloszlásának egy különös esete. *A Jog* folyó évi 40-ik számában a fenti cim alatt felvetett kérdésben megjelent viszonválaszra szerény megjegyzésem röviden csak az, hogy a válaszomban foglalt fejtegetésnek következéseképen megállapítható, mikép a részvénytársaság akkor, amidőn összes részvényeinek egy a tulajdonosa, közgyűlési többé nem tarthat. Ha az összes részvények tulajdonosa a társaságot feloszlatni kívánja, ugy a felszámolás elkerülhetetlen. A részvénytársaság továbbra is az egyedüli részvényestől különálló jogi személy marad, amelynek kötelezettségeiért a részvényes mint ilyen közvetlenül sohasem vonható felelősségre. A felszámolók feladata lesz a társasági vagyont folyóvá tenni, a társaság követeléseit behajtani, a társasági kötelezettségeket teljesíteni, illetőleg biztosítani és a felszámolás lebonyolítása után a megmaradt vagyontárgyakat természetben vagy pénzzé téve a részvényesnek átadni. Hogy miként történjék a felszámolók kirendelése, mennyiben változik kényszerüleg a társaság szervezete és mely szabályai a felszámolásnak tartandók be ez esetben is, végül pedig, hogy menynyiben módosul a részvényes másodlagos felelőssége egyes társasági hitelezők megrövidülése esetén, annak bővebb kifejtését egy későbbi alkalomra tartom fenn magamnak. Krausz Gyula dr., budapesti ügyvéd. Irodalom. Az alkotmányi biztosítékokról (állambiróság stb.). Politikai és közjogi tanulmány. Irta Szivák linre dr., orsz. képviselő, a budapesti ügyvédi kamara elnöke. Az Athenaeum kiadása. Ára 3 kor. 20 fill. Szerző konkrét megoldási terveket vet fel a biztosítékok körébői. Elvi kijelentések (charták stb.) helyett intézményes biztosítékot csak az igazgatás, 3z önkormányzat és ennek bírói védelme körében keres és talál. Szivák külön független állambiróság felállítását kívánja, mely a kinevezett elnök és birák mellett a döntés túlsúlyát a számban erősebb független politikai elemre, t. i. a képviselőház által egyik országgyűlésről a másikig terjedő időtartamra választandó u. n. állambirákra bizza, akiket felruház szükség esetére az automatikus önműködést biztosító azon joggal is, hogy maguk hívják össze a bíróságot. Ez lenne aztán a hatásköri összeütközéseknek a bírósága is, — ítélne az akotmányos testek összeütközései vagyis az önkormányzat közjogi sérelmei fölött, — ide lenne utalható a képviselőválasztások és a választói jogok feletti biráskodás. Tárgyalja a választói jog kiterjesztése kérdését is mint esetleges alkotmánybiztositékot s az általános szavazatjog korrektivumait (aránylagos képviselet, többes szavazat). Kifejti az elérhető garanciák határait, de az állambiróság eszméjét ezen körön belül állónak itéli. Megvilágítja a parlamenti szabadságot fenyegető másik veszélyt: a nemzetiségi obstrukciót. A munka erősen nemzeti szellemben tárgyalja az államélet legkényesebb kérdéseit, melyek végfejlődését az ország függetlenségének teljes kiépítésében látja, nem pártpolitikai értelemben, de a pragmatika szankció alapján. Kísérletként vet fel minden eszmét, de ezek alkalmasak arra, hogy definicio-alkotások alapját is képezzék, Megjelent: A magyar váltójog kézikönyve. Különös tekintettel a bírói gyakorlatra és a külföldi törvényhozásokra. A m. t. Akadémia által a Sztrokay-dijjal jutalmazott munka. Irta Nagy Ferenc dr.. Ötödik javított és bővített kiadás. Budapest, 190ö. Áz Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kiadása. Ara 12 korona. Több rendbeli javítás mellett felöleli az előbbi kiadás óta keletkezett bírói gyakorlatot, törvényhozást és irodalmat, valamint a váltóóvás megkönnyítéséről szóló német törvényjavaslatot. Vegyesek Tömeggondnoki kirendelések. A kör négyzetének kicirkal mozása korántsem oly nagy feladat, mint a csődtömeggondnokságok helyes és méltányos kiosztásának kérdése. Ebbe rendszert meghatározott elveket és irányt bevinni teljes lehetetlenség. Boronkay, a váltótörvényszék uj elnöke is próbálkozik e nehéz probléma megfejtésével. Szeretne igazságot szolgáltatni azoknak akik a kamarai intézmény behozatala — 187o óta még csődöt egyáltalán nem kaptak; szeretné az idősebb ügyvédek ez iránti jogos igényeit első sorban kielégíteni, — de nem tudja a módját. , ... . ... Készíttette az ügyvédek jegyzékét kamarai bejegyzésük időpontja szerint. Ezen jegyzékből egyelőre kiküszüböltetnek azok, akik tömeggondnokságot már nyertek, tekintet nélkül arra, hogy hozott-e az valamit a konyhára vagy sem ? Helyettes tomeggond-' nokká pedig kivétel nélkül csak kezdő ügyvédek lesznek kirendelve. A sorrend A-nál kezdődik és így a Z nevü ugyveci majd Methusalem korában jut valamely jó-rossz csődhöz. Annyi bizonyos, hogy a csődtömeggondnoki tiszt ellátása anyagi felelősséggel is jár és azért az csak erkölcsileg kifogásolhatlan, tisztük ellátására teljes garanciát nyújtó ügyvédekre ruházható. De honnét ismerje a törvényszék elnöke vagy előadója az ügyvédek megbízhatóságát? Erre csakis a kamara, — és első sorban annak fegyelmi tanáesai adhatnák meg a kellő, megbízható feleletet. Tekintve az elnök részéről kétségkívül tanúsított jóakaratot, azt a tanácsot adjuk ; Kívánja be az elnök a kamarától bizalmasan az erkölcsileg kifogás alá nem eső és csődtömeggondnoksági tiszt ellátására alkalmas ügyvédeknek — időről időre helyesbítendő és bővítendő — jegyzékét és ebből válasszon aztán — az anciennitásra való tekintettel és esetleges saját személyes tapasztalatai igénybevételével. Talán akkor is lesz még panasz — hiszen 1,000 ügyvéd ellátásáról van szó, — a csődök száma pedig évente csak 30 —40, — de legalább a legkirívóbb igazságtalan felosztásoknak vége lesz vetve. — A ki ennél jobbat tud, az álljon elő ! r. I. A központi járásbiróság kérdése újból napirenden van. F. hó 11-én járt a belvárosiak nagy küldöttsége az igazságügyminiszternél, hogy a bíróságnak a belvárosban leendő elhelyezését kérelmezze. Es ehhez nagy jogcíme is van, mert a miniszter ezt, — teljesített kortesszolgálatuk ellenéi tékeül — a belvárosnak megisigérte. Holt biztonsággal várták tehát a miniszter igenlő válaszát. Ez azonban nagy meglepetésükre ezúttal még kimaradt. Polónyi csak annyit ígért, hogy a kérdést érett megfontolása tárgyává fogja tenni. így hát nincs még teljesen kizárva a remény, hogy a miniszter nem zárkózik majd el az ügyvédi kar egyhangú kivánata, a nagyközönség érdeke és a józan ész sugallata előtt. Reméljük a legjobbat ! r. I. A -Leánykereskedés elleni magyar egylet» f. hó 15-én délután 6 órakor tartja meg az Ügyvédi kamara dísztermében alakuló közgyűlését. A közgyűlésen Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári püspök előadást tart. A közgyűlést az Ügyvédi kör helyiségeiben társasvacsora követi. Az egyesület megalakulása világos jele annak, hogy a magyar társadalom is tudatára ébred annak, mily rombolást jelent a nemzeti fejlődés szempontjából ez a szó «leánykereskedelem* és szervezett erejével a hatóságok hathatós támogatásával indul harcba ezen krónikus sociális baj leküzdésére. Elsősorban a magyar jogász közönség feladata, hogy a kérdés törvényhozási, közigazgatási és társadalmi szabályozását előkészítse. Ma, midőn a leánykereskedők csekély pénzbüntetésekkel szabadulnak meg, az áldozatok pedig védelemre alig számithatnak, — azt hisszük — mindenki szükségesnek fogja találni azt, hogy ezen kérdések minél előbb kielégítő megoldást nyerjenek. A kúriai biráskodás tervezete körül már javában folynak az enquete-tárgyalások az igazságügyminisztériumban. A lapok jelentése szerint még olyanok is vesznek e tárgyalásokban részt, akik betegség folytán vagy más okból távol vannak, — mint p. o. Baracs és Friedmann ügyvédek, — vagy pedig teljesen ismeretlenek, mint p. o. Szladitska (ez talán Szladits tszéki biró akar lenni r). Szóval napilapjaink jólértesültsége ezúttal be nem vált. A tárgyalások érdeméről mitsem hallani és igy csak feltevésekre vagyunk utalva. Ezek alapján azt jósolhatjuk, hogy a mixtum compositum : a fele kúriai, fele közigazgatási birák Ítélkezése — nincs elejtve. Erre vall azon látogatás is, melyet igazságügyérünk IVlassies-nil, a közig, bíróság elnökénél tett és mely köztük állítólag teljes megegyezésre vezetett. Sok jót mindezek után nem várunk, de Ítéletet csak a befejezett és köztudomásra jutott javaslattal szemben mondhatunk, — addig jótékony fátyol borítja a történendőket. r. I. Szerkesztőségi üzenetek, Bánffyhunyad B. I.. A Magyar Jogászegylet két pályázatának határideje március l-ig van meghosszabbítva. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.