A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 41. szám - Magyar állami közjegyzöség

294 A JOG sőt járás egy másik, szomszédossal kiegészítendő, avagy a legközelebb eső nagyobbikba beleolvasztandó. Az uj szervezetben a sarat megállni és minden irányban a követelményeknek kifogástalanul megfelelni tudni, nehéz dolog, úgyszólván mesteri munka lesz! Azért a kinevezéseknél a kipróbált erőket nemcsak mellőzni nem szabad, — amig lehetséges, — hanem vezető és mintahelyekre kell beosztani. A nagyobb forgalmi állások képezzék az előléptetési fokozatot minden részrehajlás kizárásával. Elv, hogy a «gyakorlat teszi a mestert», — a kinevezéseknek 60—80%-a tehát helyettesekre essék. Úgyde, azért képzett és begyakorolt helyettesi karra is lesz szükség; tehát a jelölteknek is állandó és hosszabb gyakorlatot kell igazolniok. Nem engedhetünk az irodai és kezelőszemélyzetnek se felületes munkásságot, hanem annak praecisnek, összevágónak kell lenni! «Forma dat esse rei.» A külalak tisztasága, harmonikus kerekdedsége, szépsége a közjegyzői kiadványoknál nagy szerepet játszik és bizonyára nemcsak az ügyfeleknek tetszik, hanem maguk az ügyvéd és biró urak is, — per eseteiben — szivesebben veszik a kifogástalan ortográfiát és szép irást. Nincs messze az idő, amely uj és dicső korszaka leend a magyar állami közjegyzői intézménynek; ha a fennebbi elvekre lesz feKtetve a továbbépítés alapzata ! Csak azt nem szabad a szemünk elöl téveszteni, hogy aki a közjegyzőséget politikai korteskedésre akarja fölhasználni és aki magát eszközül odaveti, bitnös merényletet követ elyi közjegyzőség és az alkotmányosság ellen!! Belfold. Törvényjavaslat az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet felállításáról.*) (Befejező közlmény.) 20. §. Az ügyvéd özvegye ellátásra a következő feltételek együttes fenforgása esetén tarthat igényt: í. ha az elhalt férj halálát közvetlenül megelőző 5 éven át megszakítás nélkül tagja volt az intézetnek (várakozási idő) és 2. ha férjével, mint kamarailag bejegyzett gyakorló ügyvéddel, legalább 2 éven át élt együtt törvényes házasságban és ha az együttélés az ügyvéd halálának bekövetkeztéig tartott. Az a nő, akinek házassága bíróilag felbontatott, vagy aki i ugyanezen módon férjétől ágytól és asztaltól elválasztatott, vagy j aki férjével közös háztartásban nem él, az ezen szakasz 1. pontjában emiitett várakozási idő betartása mellett szintén tarthat igényt özvegyi ellátásra, de csak ekkor, ha férjével mint gyakorló ügyvéddel, ennek halálát, vagy munkaképtelenség okából való ellátásnak bekövetkeztét legalább 2 évvel megelőzőleg kelt egybe és ha nőtartásra a férj birói ítélet szerint kötelezve van. 21. §. Az özvegyi ellátás magában foglalja az ügyvéd törvényes gyermekeinek ellátását is. Ha az özvegy nő férjhez megy, vagy meghal, ellátása, illetőleg ellátási igénye megszűnik és annak élvezetébe a következő §. határozmánvainak korlátai között az ügyvéd gyermekei lépnek. 22. §. Ha az ügyvéd után ellátásra jogosult özvegy, vagy nő nem maradt, ugy az ügyvéd gyermekeit az özvegyi ellátásnak megfelelő összegű ellátás illeti meg, ha az atya halálát közvetlenül megelőzőleg legalább 5 éven át megszakítás nélkül tagja volt az intézetnek (várakozási idő). A gyermekek az ellátást 18 éves korukig élvezhetik. Mindaddig, mig csak egy ilyen gyermek is él, neki az egész ellátási összeg kiszolgáltatandó. A gyermek ellátási igénye 18-ik életévének betöltése előtt is megszűnik, ha teljes korúvá válik. A gyermekeket illető ellátás gyámjuk kezéhez fizetendő ki. Az olyan gyermekeket, akik az ügyvédnek az ügyvédi kamarai lajstromból munkaképtelensége folytán való töriiltetése után kötött házasságból származnak, semmi körülmények közt sem illeti ellátás. A törvénytelen gyermekeket is megilleti az ellátás, ha nincs özvegy, illetve törvényes gyermek. 23. §. A rokkantsági ellátást élvező ügyvéd halála esetén is megilleti az özvegyet, illetőleg az arra jogosított nőt és a gyermekeket az ellátás, ha ezekre nézve egyébként a 20., 21., 22. §-okban foglalt és itt megfelelően alkalmazandó feltételek fenforognak. Ugyancsak megilleti az özvegyet és gyermekeket az ellátás az ügyvéd halála esetén, ha annak elhalálozása idején rokkantsági ellátás csak azért nem járt, mert arról a 26. tj-ban körülirt módón özvegye és gyermekei javára lemondott, amennyiben egyébként a 19., 20., 21. és 22. §-okban foglalt és itt megfelelően alkalmazandó feltételek fennforognak. **) Előző közlemíny a 38. számban. 24. §• Ha több igényjogosult nő, több kulonbozó házasságból származó gyermek van, valamint, ha nem az igényjogosolt nő gondozása alatt vannak a gyermekek és nem o tartja ezeket: ugy ezek személyi és vagyoni körülményeinek szorgos méltatása mellett az igazgatóság határoz a felett, hogy a több jogosult közül kinek jusson az ellátás, vagy hogy az közöttük megosztandó-e és miképpen r 25. §. Az ellátási összegek a jogosítottak részére negyedévi utólagos részletekben szolgáltatandók ki. Az ügyvéd rokkantsági ellátása, illetve az özvegy és árvák ellátási igénve végrehajtás tárgyát nem képezhetik. 26. §. Az ügyvédnek joga van akkor, midőn az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet tagjává válik, kijelenteni azt, hogy az ellátást a maga részére nem, hanem csupán özvegye és árvái részére kívánja igénybe venni, amely esetben ez utóbbiakat az alapszabályokban foglalt mathematikai táblázatokban kitüntetett magasabb ellátási összeg illeti meg. A taggáválás után időközben tett ilyen nyilatkozat szintén elfogadandó, amely esetben azonban a várakozási idő (20., 22. §§.) ezen bejelentés időpontjától számíttatik (uj várakozási idő) és az özvegyi ellátásnak csupán azon összegére nyújt jogot, mely a táblázat értelmében, az ügyvédnek ezen bejelentés idejében való életkora szerint illeti az özvegyet. Ezen esetben az ügyvéd özvegyét és gyermekeit a 20. és 22. §-okban biztosított özvegyi nyugdíj és illetve ellátás, az ott irt korlátok között akkor is megilleti, ha az elhunyt férj és illetve atya, rokkantság következtében még halála előtt megszűnt az ügyvédi kamara és nyugdíjintézet fizető tagja lenni, de a tagság megszűntét közvetlenül megelőzőleg legalább 5 évig megszakítás nélkül tagja volt az intézetnek. Ezen nyilatkozatok írásban állitandók ki és visszavonhatatlanok. E nyilatkozat visszavonásának csak abban az esetben van helye, ha a kedvezményezett feleség még a férj életében meghalt és az ügyvédnek ellátásra jogosult gyermeke (21. §.) sincsen. 27. §. Az egyes tagok a táblázatban kitüntetett ellátási igénynek az alapszabályok szerint megengedett többszörösét és az alapszabályokban foglalt módozatok szerint is biztosithatják maguknak, ha erre a célra az évi nyugdíjjárulékon kívül, az alapszabályokban foglalt mathematikai táblázatban meghatározott egyszers mindenkori tőkét, vagy annak megfelelő többszörösét a nyugdijalapba belépésük alkalmával befizetik. Az ellátási igényjogosultság ily módon fokonként és időnként is emelhető, amely esetben azonban, minden egyes emelést illetőleg a 19., 20. és 22. §-okban meghatározott várakozási idő tartandó meg és az emelés dija és az emelés folytán beálló igényjogosultság az ügyvédnek az emelés idejében való életkora szerint állapittatik meg a mathematikai táblázat értelmében. Az egyes tagok után fizetendő évi alapnyugdijjárulék egyszer s mindenkorra szóló tőkebefizetéssel meg nem váltható. 28. §. Az, aki a 8. §. értelmében történt kizárás vagy önkéntes kilépés folytán szűnt meg az intézet tagja lenni, vagy az ügyvédségtől fegyelmi vagy büntető bírósági ítélet által elmozdittatott, elveszti az intézet ellen támasztható összes igényeit és a kizárás, kilépés, illetve elmozdítás vagy törlésig befizetett összes évi járulékai minden visszatérítési igény nélkül az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet javára esnek. Ezen rendelkezés nem terjed ki az ellátás emelése céljából a 27. §. értelmében teljesített egyszer s mindenkorra szóló tőkebefizetésekre. Azok a tagok, akik ilyen befizetést teljesítettek a fentebb említett két esetben a várakozási időn belül az egyszer s mindenkorra befizetett tőkének, a várakozási időn tul pedig megfelelő díjtartalékának 70%-át kamat nélkül visszakapják. 29. §. Ha az ügyvéd a megfelelő várakozási idő (20., 21., 22. §.) letelte előtt hal meg, az előző szakasz értelmében egyszer s mindenkorra befizetett tőke minden visszatérítési igény nélkül az intézetet illeti; de ha az ügyvéd a tőkével együtt annak 4»/o-át képező pótdijat is fizet be, az ügyvéd özvegyének vagy ellátásra jogosult gyermekeinek az egész befizetett tőke kamat nélkül visszatérítendő. 30. §. _ Ha az ügyvéd, aki az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet tagja, államszolgáíatba lép, a befizetett évi nyugdíjjárulékok kamatnélküli összegének »/4 része az állampénztárba utaltatik át és az intézet tagjaként eltöltött éveinek száma az állami nyugdíjigény megállapításánál egész időtartamában számításba vétetik. Az ellátás emelése céljából egyszer s mindenkorra történt befizetések (27. §.) visszatérítését illetőleg, ebben az esetben is a 28. §. második bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandók. 31. §. Az ügyvédnek más kamara területére való átköltözése, illetőleg átlajstromozása esetében az Országos Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézet iránt szerzett jogai és igényei megszakítás nélkül folytatódnak.