A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 41. szám - Magyar állami közjegyzöség

203 és a tényleges birtoklás és a tulajdonjog átháramlásainak bizonyítékaira, azoknak beszerzésére. A hagyaték átadása is a közjegyzők hatáskörébe tartozik ; tehát részleges hagyatékátadó végzéseket is hozhatnak ; ha pedig a T. 84. §-a szerint az érdekelt felek közt a tárgyalás során nem jött létre olyan egyezség, amelynek alapján átadó végzést lehetne hozni, vagy ha a gyámhatóság az egyezséget jóvá nem hagyta: a perreutasitás kérdésében hoznak határozatot. Oly esetben, midőn a gyámhatóság megjelölte az egyezségnek azon pontjait, melyeket a hatósága alá tartozó személyekre nézve sérelmeseknek tart s midőn megjelölte a kivánt módósitásokat is: a közjegyző a perreutasitás előtt az egyezség reményében nj egyeztető kísérletet tart. Ha a perre utasitott fél a kitűzött határidő alatt keresetét be nem adta, illetőleg a perindítást 8 nap alatt nem igazolja, a közjegyző a perre utasitott igényre való tekintet nélkül, eszközli az osztály megtételét és a hagyaték átadását. Az örökösödési eljárás folyama alatt s a perreutasitás esetének beállta előtt is tartozik a közjegyző gondoskodni, hogy a hagyatéki vagyon foglalás, elrejtés, tékozlás vagy rongálás ellen biztosítva legyen s evégből valamely érdekelt tél kérelmére zárlatot rendelhet el, amelyre nézve azonban a többi érdekeltek is meghallgatandók. A hagyatéki követelések behajtására gondnokot rendel a közjegyző. A peressé vált hagyaték biztosításáról, kezeléséről a közjegyző gondoskodik s evégből a hagyatéki zárlatot elrendelheti. A hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak árverés utján való eladását a közjegyző rendeli el; s az árverési feltételek tervezetét az összes érdekeltek meghallgatása után ő állapítja meg. A közjegyző székhelyén kívül eső csekélyebb értékű ingóságok árverésével a község elöljárósága is megbízható. Ha a megindított örökösödési per jogerejü ítélettel befejeztetett s annak alapján átadási végzés hozatala szükséges: a hagyatéki tárgyalást, amennyiben póttárgyalás nem szükséges, az előző tárgyalás és az ítélet alapján eszközli az osztály megtételét s a hagyaték átadását, különben az örökösödési eljárást folytatja s az alapon intézkedik a hagyaték átadásáról. Az örökösödési és hagyományi bizonyítvány kiadása iránti eddigi eljárás elesik. Az 189 í : XVI. t.-c. egyéb §-ai is ezen föelvekhez módosítva s az eddigi tapasztalat által igazolt egyéb hiányosságok tekintetében is revisió alá vonandök lesznek. Tly módon a kir. bíróságok a munka terhének nagy részétől fognak megszabadulni ! tokát nyert és ezek alapján jogtalan lépéseket tett. — ezen jogtalan és kíméletlen eljárásával pedig az ügyvédi tisztesség ellen annyira vétett, hogy a közönség előtt a tiszteletre és bizalomra méltatlannak jelentkezett. Sőt midőn panaszos fegyelmi panaszt emelt, vádlott a hatóság ítélkezését be sem várva, panaszos ellen rágalmazási pert indított és ezzel őt megfélemlítve, vele visszavonó kérvényt íratott, melyben saját fegyelmi panaszát valótlannak mondia.» Es mindezen csúf és nem eléggé kárhoztatandó eljárásokért vádlott az ürdts. 68. §. b.) p. és 70. §. 2. p. alapján mindössze 150 K. pénzbirságra ítéltetett. Tulenyhe büntetés, mert az ilyen agyafúrt egyénnek nincs töbhé keresni valója az ügyvédi karban. (Bpesti ügyv. kamara fegy. bír. 1906. április 20. 947/1906. fegy. sz.) 7. Az uzsorás kompanistája. Vádlott az 1901--2. évek folyamán üzleti összeköttetésben állott egy egyénnel, aki zálogjegyekre való kölcsönnyújtással, zálogjegyek vételével és eladásával foglalkozott. Ezen üzletekben pedig akkép vett részt, hogy a pénzt 8°/o kamat mellett előlegezte, a kiváltott ingók eladásából keletkezett hasznon pedig állandóan megosztozkodott. «Ezen ténykedése nem egyeztethető össze az ügyvéd társadalmi állásával, tekintélyével és önbecsülésével. Ezek ellen vétett vádlott, midőn pénztszolgáltató társa lett egy oly egyénnek, aki alacsony uzsoraüzletekkel foglalkozik és vele oly ügyletek folytatására szövetkezett, amelyek a szegények kizsákmányolására vannak alapitva». Ezért vádlott az ürdts 108. §-a alapján a budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága által vétkesnek találtatott és a 70. §. 2. p. értelmében 500 K pénzbirságra ítéltetett (818/1906.) Alkalom adtán a parasiták gyűjteményét folytatni fogjuk. r. /. Kiterjesztendő lesz a közjegyzői hatáskör az 1886: VII. t.-c. 21—27. és következő §§-ban megállapított eseteken kivül: 1. Házastársak mindennemű jogügyleteire; tehát a végrendeletekre is. 2. Szülők és gyermekeik közti, ingatlan vagyonra vonatkozó jogügyletek és telekkönyvi bekebelezésekre 3. Testvérek és unokatestvérek közti ingatlanokra vonatkozó, adásvételi, ajándékozási és csereszerződésekre és megosztási s elkülönítési egyességekre nézve is. 4. Közintéz: tek által kezelt vagyont tárgyazó jogügyletek megkötésére. 5. Egyéb oly esetekre nézve, mikor ingatlanokra vonatkozó jogügyleteknél a felek, vagy valamelyike írni-olvasni nem tud. 6. Telekkönyvi kérvények ellenjegyzés melletti készítésére (amire az ügyvédek is feljogosittassanak); továbbá az összes tényleges birtoklási ügyek kizárólag a közjegyzők által végeztessenek. «Bekebelezés csak oly okiratok alapján foganatosítható, melyeken a kérvényező névaláírása hitelesítve van.» (Lásd : Közjegyzői Memorandum.) 7. Minden bonyodalmasabb jogkérdéseket tartalmazó okiratokat csakis a közjegyzők és ügyvédek legyenek jogositva fölvenni. 8. A «birói megbizások» szigorúan a közjegyzőknek adassanak ki ; így a hitbizományi javak leltározása ; gondnokság alá helyezéseknél a leltárak összeállítása s időszakonkénti helyesbítései; a 6,000 korona értéket meghaladó ingatlani árverések megtartása ; a 4,000 koronát meghaladó ingatlan vételárak sorrend alapjáni felosztása; csődtömegek leltározása és árverése. (Lásd: Memorandum.) 9. Magánokiratok felvételére ; valamint 10. Kereskedelmi óvások felvételére és értesitvények közlésére, kizárólagosan közjegyzők küldendők ki. (Memorandum.) Minthogy pedig a zugirászat a maga tudákosságával és fontoskodó nagyképűségével az igazi jogtudománynyal folytonosan hadi lábon áll és a közjegyzői intézménynek konok ellensége és az ügyvédeket is gyűlöli; mivel továbbá az ügyfeleit a leggyakrabban igen költséges perekbe sodorja, sokaknak anyagi elpusztulását okozza: tiltassanak el a községi- és körjegyzők: 1. Az örökösödési eljárás befejezése, az örökösök megállapítása és a hagyaték átadása előtt különösen, az örökösök részére ingatlani szerződések, osztályos és elkülönítési okiratok készítésétől, — általában minden a közjegyzők hatáskörébe tartozó (fentebb elsorolt) okiratok és beadványok gyártásától. Ugyanis van az ő hatáskörükbe vágó elég hivatalos dolguk, kellő alapossággal és kötelességtudással elegendő azzal megbirkózniok! A fixfizetésük pedig tisztességes megélhetést biztosit nekik. 2 Utasitassanak a közigazgatósági hatóságok, hogy a kezdő jegyzőket, segédjegyzőket s a segédszemélyzetet szigorúan tiltsák el okiratok és beadványok készítésétől. A régibb (több évi gyakorlattal bíró) jegyzőknek díjtarifáját pedig, az oly ügyekre nézve is, melyekben eljárni jogositva vannak, az eddigi dijaknak a felére leszállítsák s hogy a díjszabályzat a községház minden termében üvegezett keretben, állandóan kifüggesztve legyen. Az igy kiterjesztendő hatáskörbe eső teendőket a közjegyzők saját személyükben egymaguk pontosan és fennakadás nélkül végezni természetesen nem bírhatván : nagyobb fogalmazó, kezelő- és Írnoki segédszemélyzetet kellend tartaniok. Különösen szükséges fog lenni a kamarailag bejegyzett aállandó helyettes*, akinek tehát törvényhozásilag fel kell hatalmazva lennie arra, hogy főnökének otthon és működésben léte esetén működhessék a főnöke nevében és saját aláírásának (s a főnöke pecsétjének) használásával akár a székhelyen a hivatalos helyiségben, akár a székhelyen kivül helyszíni tárgyalásokon, árveréseken, stb. Mivel azonban a főnök is és helyettese is emberek és igy kifáradásnak, betegségnek kitéve vannak s hol az egyik, hol a másik lesz akadályozva a hivatalos teendők végzésében, a hivatalban való megjelenésben, lehet, hogy egyszerre mindketten is akadályozva lesznek, amely esetre szükséges, hogy a közjegyzők följogositassanak, hogy ^második helyettest* is tarthassanak, aki mint szintén kamarailag bejegyzett helyettes végzi a hivatali összes teendők ellátását, a nem tényleges helyettesítés alkalmával pedig jelölti hatáskörrel működik. Az irodai személyzet számbeli növekedésével a közjegyzők irodai fentartási költségei is szaporodnak, ami magával vonja azt a következményt, hogy amely közjegyzőnek kerülete a megnagyobbodott költségvetést el nem bírja, azon közjegy-