A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 3. szám - A büntetötörvénykönyv módosítása. Ankét az igazságügyminiszteriumban

A JOG •Véig délelőtt 8—l-ig a Budapesti Kereskedelmi Akadémia igazgatóságánál (Y.. Alkotmány-utca 11. sz.) rendes vagy rendkívüli hallgatóknak. Jogyégzett hallgatók a pénzügy tani és kereskedelmi jogi előadások hallgatása alól fel vannak mentve s azok helyett az akadémia kereskedelmi számtani és könyvviteltani előadásait hallgathatják. A debreceni kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1906. évre. Polgári ügyek szakosztálya. /. Pinács. közpolg., tkvi, úrbéri (1896: XXV. t.-c.) ügyek. Elnök. Porubszky Jenő a kir. ítélőtábla elnöke. Birák : Kölcsey Sándor, Rottler Béla, Tomcsányi László, Olchidry Zoltán. Tanácsjegyzök: Ternovszky Béla dr. alb., Markovics Klemér dr. alb. //. tanács, közpolg., váltó-, keresk., csőd- és bányaügyek. Elnök: Gajzdgó Béla dr., tanácselnök. B'prálí: Tar < i\ula. Viski Károly, Agricola Adolf, Szalay József, Bakó József dr., Deák Ferenc, Dezső Kálmán dr. Tanácsjegyzök : Debreczeni Barna dr., alb., Gébért József dr. aljző. Sommás felülvizsg. tanács. Elnök : Gajzágú Béla dr. tanácselnök. Birák : lar Gyula egyúttal elnökhelyettes, Viski Károly, Kölcsey Sándor, Rottler Béla, Igricola Adolf, j Tomcsányi László, Szalay József, Bakó József dr., Deák Ferenc, Olchváry Zoltán, Dezső' Kálmán dr. Tanácsjegyzök: Ternovszky Béla dr. alb., egyszersmind a jegyzői iroda vezetője, Markovics Klemér dr. alb., egyszersmind a jegyzői iroda vezetőjének állandó helyettese. Büntető ügyek szakosztálya. ///. tanács. Elnök : Széli Farkas tanácselnök. Birák: Unger Gusztáv, Naszádv Iván, Újhelyi András. Horváth Bálint, Jeney György, Szacsvay Elemér dr., Botorán István, Dicséji Sándor dr. Tanácsjegyzök: Kondor Zsigmond albiró, Kovács Ferenc dr. jegyző. Telekkönyvi vizsgáló bizottság. Elnök • Gajzágó Béla dr. tanácselnök. Rendes tagok: Tar Gyula, egyúttal elnökhelyettes, Kölcsey Sándor. Póttagok: Rottler Béla, Olchváry Zoltán. Dijnokok ügyeinek megvizsgálására alakitolt bizottság (1898. évi 819 I. M, E. szám alatt kelt rend.). Rendes tagok: Unger Gusztáv, Xaszády Iván, Tar Gyula..Póttagok: Viski Károly, Újhelyi András. ./ kir. Ítélőtábla a bűnügyi tanácsüléseket, illetőleg a büntető j'elebbvitelifötárgyalásokat hetenkint kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken s ha ezek a napok törvénykezési szünnapra esnének, a következő hétköznapokon (B. íj. szab. 119. §.), a sommás felülvizsgálati tanácsüléseket pedig csütörtökön fogja tartani. A huszti kir. járásbíróság ügyforgalma és tevékenysége az 1905. évben. Érkezett: Sommás per (Sp.) 1816. Egyezségi ügy (Eg-) Fizetési meghagyási ügy (Fh.) és (Fm.) 556. Örökösödési ügy (O. és Öb.) 766. Anyakönyvi ügy (A.) 18. Végrehajtási ügy (V.) 700. Polgári megkeresés (M.) 133. Polgári vegyes ügy (Pv.) 266. Vétségi és kihágási ügy (B.) 1316. Vizsgálóbírói ügy (Vb.) Ki. Büntető megkeresés (B'm.) 151. Büntető vegyes ügy (Bv.) 268. Telekkönyvi per és ügy 7,840, összes ügyforgalom 13,853, amelyhez az előző év ügyhátralékát hozzáadva az 1905. j év folyamán befejezésre várt 14,157 per és ügy. A som- j más perekből 200—400 koronáig 212, 400— 1000 koronáig 284, j ingatlan per 323, örökösödési per 26 és egyéb per 118 volt. Ebből befejeztetett : Sommás per (Sp.) 1,670. Egyezségi [ ügy (Eg.) 13._ Fizetési meghagyási ügy (Fh. ésFm.) 556.' ÖrökÖ- » södési ügy (O. és Ob.) 704. Anyakönyvi ügy (A.) 18. Végrehaj- i tási ügy (V.) 654. Polgári megkeresés (M) 138. Polgári vegyes ügy I (Pv.) 266. Vétség és kihágási ügy (B.) 1,452. Vizsgálóbírói ügy | (Vb.) 1.1. Büntető megkeresés (Bm.) .156. Büntető vegyes ügy ' (Bv.) 267.. Telekkönyvi per és ügy 7,833; összesen befejeztetett 13,738 per és ügy. Hátralékban maradt 844 ügy és pedig: sommás per 259 ; örökösödési ügy 246; végrehajtási ügy 207; polgári megkeresés 8 ; vétség, kihágás 104 ; hüntető megkeresés 9 ; Büntető vegyes ügy 1 ; telekköny vi ügy 10. Telekkönyvi beadvány érkezett 10,096, amely valamennyi elintézést nyert. Folyamatban maradt telekkönyvi per és ügy 10. Telekkönyvi bejegyzés foganatosíttatott 7,315 bevezetés, 17,826 telekkönyvben, az év végén bevezetésre várt rendes darab 5. Elkészített telekkönyvi kivonatok száma 1,841. Érdemleges ítélet hozatott sommás perben 457, amelyből 354 három hónapon belül hozatott meg, 3—6 hó alatt 78 ; 6—12 hó alatt 21 és 1—2 év alatt 4. Egyezség létre jött 251, meg nem jelenés, lemondás és elismerés alapján hozott Ítéletek száma 277, bizonyítást rendelő végzés 905. Kitüzetett összesen, tárgyalásra 3,605 per, contradict. tárgyalás tartatott 1,839. Büntető ügyekben megtartott tárgyalások száma 2,218, hozott ítéletek száma 379. Leírási hátralék polgári és telekkönyvi ügyekben nincs, büntető ügyekben kiadási hátralék van 10 darab. A személyzet létszáma : 4 biró, 1 jegyző, 1 aljegyző, 1 telekkönyvvezető. 2 segédtelekkönyvvezető, 4 irnok és 4 díjnok, 2 bírósági végrehajtó. A kimutatás adatai szerint egy bíróra 4,663 ügy: ugyanannyi esik egy kezelőre. Ha a csódleltározast bírósági végrehajtó teljesiti, előterjesztésnek helye nincs. A csődtömegben nem foglaltatik oly intézkedés, amelynél fogva a leltározással megbízott végrehajtó eljárása ellen a kiküldő kir. járásbíróságnál előterjesztéssel lehetne élni, hanem a cs.-t. 81. §-a értelmében csakis a csődbiztos rendelkezései ellen. Oly esetben, amikor a leltározás foganatosítása végett, a csődbiróság közvetlen megkeresést intézett a járásbírósághoz, a leltározási cselekmény ellen beadott előterjesztés megbirálása a csődbiróság hatásköréhez tartozik. A gyöngyösi kir. járásbíróság: Ezen jegyzőkönyvben foglaltak alapján, a törvényes időben beadott előterjesztésnek hely nem adatik. Indokok stb. A budapesti kir. Ítélőtábla: A budapesti kir. ítélőtábla (1905. evi augusztus hó 21-én, 2,244. sz. a.) az elsőbiróság végzését hivatalból megsemmisíti. Indokok: Az elsőbiróság végzését az 1881. evi 1 IX t.-c- 39- §-ának e) pontja és 58. §-a alapján meg kellett semmisíteni, mert az 1881. évi LV. t.-c.-nek az előterjesztésre vonatkozó rendelkezései a csődeljárásban nem alkalmazhatók, a csődtörvényben pedig nem foglaltatik oly intézkedés, melynél fogva a leltározással megbízott végrehajtó eljárása ellen a kiküldő kir. járásbíróságnál előterjesztéssel lehetne élni, hanem a cs.-t. 81. S-a értelmében csakis a csődbiztos rendelkezései ellen, aki a 114. 8. szerint a leltározást vagy maga foganatosítja, vagy azt kir. közjegyző vagy más bírói kiküldött által foganatosíttatja, illetve a kiküldött eljárása ellen van helye előterjesztésnek, mely felett a csődbiróság határoz; mert ebből következik, hogy^ oly esetben is, amikor, mint ezúttal, a leltározás foganatosítása végett a csődbíróság közvetlen megkeresést intézett a járásbírósághoz, a leltározásrcselekmény ellen beadott előterjesztés megbirálása a csődbiróság hatásköréhez tartozik és mert a csődbíróságnak, mint ügybiróságnak illetékessége kizárólagos lévén, ettől eltérésnek helye nincs stb. A baleset következtében a vasút által nyújtott kártérítés mérvét azon összeg képezi, melytől a sérült a baleset folytán elesett. Még 1«99 szcptembei 30-án történt, hogy Újvidék közelében egy vonat horzsolta a másikat. A rázkódtatás következtében egy II. osztályban utazó ügyvédjelölt — ki a kocsiban állva várta a'vonatnak az állomásra leendő bemenetelét — saját előadása szerint egyensúlyát elveszítve, az ellenkező oldali párnázott ülés támlájához kétszer odabukott, majd az ülésre hátra esett, onnét visszalökődött, ugy, hogy az oldalüléshez még egyszer odaütöttc a fejét és gyomortáját. Keresetében azt állítja, hogy azóta folyton betegeskedik, hivatásának meg nem felelhet, orvosi gyógykezelés alatt áll, miért is a vasutat évi járadék fizetésének kötelezettségében kéri elmarasztalni. A vasút nem tagadta, hogy a jelzett időben Újvidéken puszta véletlenbői vonathorzsolás történt, azt sem vitatja, hogy felperes a rázkódás folytán odaütődhetett a kocsioldal falaihoz, de tagadja hogy az az ütődés a keresetben állított súlyos következményekkel járt volna. Hivatkozott arra is a vasút,- hogy a baleset után a pályaorvos a sérültet azonnal megvizsgálta, s megállapította, hogy felperes némi csekély gyomorrázkódtatást szenvedett ugyan, de ez oly csekély volt, hogy legfölebb öt-hat napi kezelést igényelt. A hosszú ideig húzódott perben a Kúria most döntött végérvényesen, 3,843/2. számú döntésével az elsőbiróságok marasztaló Ítéletét helyben hagyva, csupán az évi járadék megszabására nézve tett változtatást. Az aprólékos részletekig menő indokolásból közöljük a következőket: Az 1874: XVIII. t.-c. 1. §-a értelmében ha valamely vaspálya üzeménél valaki testi sértést szenvedett, az ez által okozott károkért az illető vaspálya-vállalat felelős, kivéve, ha a vállalat bebizonyítja, hogy a testi sértést hárithatlan esemény, vagy egy harmadik személynek elhárithatlan cselekménye, vagy sérültnek saját hibája okozta. Jelen esetben a vasút nem is bocsátkozik annak bebizonyításába,— de nem is állítja, — hogy valamely vis major, valamely harmadik személy elhárithatlan cselekménye vagy a sérültnek saját hibája fenforgott volna, az pedig, hogy vájjon vonatösszeütközés, vagy csak vonathorzsolás történt-e, a kártérítési kötelezettség szempontjából merőben közömbös. Tény az, hogy az esetet megelőzőleg felperes ügyvédjelölt volt, ilyen minőségben ténykedett és működött; tény az is, hogy felperes a vonatból kiszállva, sérüléseket szenvedett, szállodába szállni kénytelen volt; tény az is, hogy felperes közvetlen az eset után orvosilag megvizsgáltatván, két szakértő orvos, — kiknek egyike maga alperes pályaorvosa volt, felperesen neurosis traumaticát (railway-skint) megállapított. Tény továbbá az is, hogy felperes hazaérkezvén, a községi ovosok által orvosi gyógykezelés alá vétetvén, állapota folyton-folyvást hanyatlott, általános elgyengülése és munkaképtelensége bekövetkezett s rajta a neurosis traumatica tünetei orvosszakértőleg megállapíthatók voltak. Felperes sínylődő és szenvedő állapotában gyógyulást keresve, felkereste Kétly dr. egyetemi tanárnak budapesti klinikáját, ott is több napon át betegen feküdt s Kétly dr. egyetemi tanár is azon orvosszakértői véleményének adott kifejezést, hogy felperes súlyos funkcionális idegbajban szenved, mely idegbaja vasúti szerencsétlenségből származó tráumás neurosisnak úgynevezett raihvay-skinnek minősítendő. A bírósági orvosszakértői megvizsgálás szerint felperes idegrendszere a vizsgálat idejében funkcionális zavarokban szenvedett, miért is hivatását mint ügyvédjelölt, be nem tölthette s a továbbtanulásban akadályozva volt. Viszont azonban annak megállapítása elől sem zárkózott el a Kúria, hogy felperes már ezelőtt is beteges volt, hogy 38 éves koráig nem tette le az ügyvédi vizsgát s igy jogosan képezheti megfontolás tárgyát, hogy vájjon felperes egyáltalában letette volna-e az ügyvédi vizsgát s teremtett-e volna magának önállóságot és jólétet. Ennélfogva a kir. Kúria az elsőbiróságok által nagyobb összegben megállapított évi járadékot havi 120 koronára szállítja le, mert felperesnek a baleset alkalmából csak 80 kor. havi fizetése volt, nagyobb összeI get pedig, mint amitől a sérült a baleset folytán elesett, megállapítani nem lehet. PAÍXM -«wvéwrrXiMMío NTO«DÁJA BuOAPsrrcíi