A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 29. szám - A hirlaplefoglalásról

A JOG 215 Polónyi Géza igazságügyminiszter egy pillanatig sem akarja válasz nélkül hagyni Vázsonyi fölszólalását. A sajtószabadságot drága közkincsnek tartja ö is, az egész kormány is; a közelmúltban valóban veszedelem fenyegette a sajtószabadságot, de ennek a törekvésnek még csak emléke is alig maradt meg s ezeket az emlékeket siet a kormány eltávolítani. De a sajtóban rettentő könnyüvérü rágalmazási viszketeg tapasztalható. Törvényhozási intézkedést tart szükségesnek a sajtójog reformja ügyében; szükséges lesz a sajtószabadság nagyobb védelmére, de arra is, hogy a sajtó hangja és modora is megváltozzék. A sajtó utján előállított termék nem olyan noli me tangere, amelyhez csak utólagos birói ítélet alapján szabad nyúlna. Üt csak azért támadják, mert egyszerűen végrehajtott egy törvényt. Vázsonyi Vilmos : Visszaélt vele! Polónyi Géza: Minden jogállam fővárosában van éjjeli ügyész és éjjeli vizsgálóbíró. Az ügyész csak azt a kötelességét teljesiti, amit a törvény rendel neki. Óva inti a Házat, hogy a demokratikus szirénhangokra hallgasson. Magyarország agrárállam (Tetszés a jobboldalon.), itt érdeke az egész országnak, hogy az aratás meg ne zavartassák. Lehet-e azt tűrni, hogy a szociáldemokrata vezérek az elszerződött aratókat a munka abbahagyására birják ? Ha ez nem zsarolás, akkor semmi sem az a világon. Háborúban fel van függesztve a sajtó szabadsága és ő az aratási sztrájkot háborúnak tekinti. (Zajos taps.) Kossuth Lajos minisztériuma az egyik lapot nem csak elkoboztatta, hanem minisztertanácsi határozattal be is szüntette, a szerkesztőjét pedig be is záratta. Ezért hivta ő fel az ügyészeket, hogy az arató-sztrájkra izgató cikkekkel szemben teljesítsék a kötelességüket. Ezzel megmentette az országot az arató-sztrájktól és a vérontástól. Ezért a felelősséget magára vállalja. A Világszabadság, melynek elkobzásáról szó van, arra is fölszólította a földmunkásokat, hogy ne tűrjenek meg maguk között egy embert sem, aki nem előfizetője a Világszabadságnak. Kijelenti végül a miniszter, hogy őt semmiféle terrorizmus a megkezdett úttól eitériteni nem fogja. (Taps.) A postai küldemények ellenőrzésére és lefoglalására vonatkozó rendeletet különben is nem ő adta ki, hanem Kossuth Ferenc. A rendelet csak a törvények szavait idézi és csakis kezelési utasítást ad a postai alkalmazottaknak. Ami az igazságügyi reformokat illeti, legsürgősebbnek tartja a kúriai bíráskodásról szóló törvény módosításáról és a konzuli bíráskodásról szóló törvény érvényességének meghosszabitását. Óhaja a perek rohamos apasztása s az igazságszolgáltatás gyorsítása főképpen a birtokvisszonyok és telekkönyvek rendezése által. Günther Antal azt fejtegeti, hogy a Vázsonyi által inkriminált Kossuth-Polónyi-íéle rendelet nem azonos a Lányi és Vörös által kiadott rendelettel, hanem azt lényegesen módosítva adta ki a a mai kormány; a flagráns és meg nem engedhető dolgokat a mai kormány kihagyta a Lányi és Vörös-féle rendeletből. Ami a levelek lefoglalását illeti: e nélkül a nyomozás igen sok esetben el se képzelhető. A Ház az igazságügyi költségvetés első tételét megszavazza. Július 18. Pop C. István amiatt panaszkodik, hogy a román nemzetiségű bírákat magyar vidéken helyezik el, a román vidékre pedig románul nem tudó magyar bírákat helyeznek. Kun Árpád : Oláh bíróságot akarnak ! Pof) C. István : A szegény nép kénytelen még tolmácsot is fizetni, ha a bíróságnál van dolga; egy százforintos pörben egyik kliense huszonhárom forint tolmács-dijat fizetett. írassa össze a miniszter a magyar vidékeken levő nemzetiségi bírákat s helyezze el őket a saját nyelvükre, származásukra való tekintettel. Polónyi Géza igazságügyminiszter: A nemzetiségi kérdést ugy lehet megoldani, ha minden jogos panaszt azonnal orvosolnak. Ez nála elvi álláspont, valamint elvi álláspontja az is, hogy a bíróság minden vádlottat vagy panaszost megértsen. A kinevezésnél a nemzetiségi származás nem akadály, de arra nem hajlandó, hogy nemzetiségi területek szerint dekomponálja az igazságszolgáltatást. Legutóbb is kineveztek egy román nemzetiségi embert királyi közjegyzőnek, s a napokban ki fognak nevezni egy ilyen királyi ügyészt is. De megkívánja, hogy akit kinevez, az a magyar állameszmének híve legyen. Pop C. István: Tisztakezü bíró legyen ! Polónyi Géza igazságügy miniszter: A kinevezésnél mindig legelőször azt nézi, hogy a kinevezendő ismeri-e az illető vidék nyelvét? Az ilyen jelölt mellett még néha a rangban idősebb pályázót is mellőzi. Nagy Dezső a joggyakornokok érdekében szólal fel s a birói és ügyvédi gyakorlati kvalifikáció egyesítését kívánja. A mai rendszer mellett a fiatal jogász öt-hat évig szolgál mint gyakornok. '40 — 32 éves korában lesz aljegyző s csak 36 éves korában albiró, amikorra már gyengül a munkaereje és fülig el van adósodva. Helytelen, hogy a miniszter a sajtó-joggyakorlatot az ügyészségre fekteti és nem a független bíróságra. A független bírónak kellene intézkedni a lefoglalás dolgában. Szabó Mihály: Hát akkor nem szabad a birót támadni! Bródy Ernő: A múltban szabad volt ? Szabó Mihály: A mult az más ! (Zaj. Derültség). Nagy Dezső: A birói függetlenség biztosítása érdekében szükséges a mai rendszer megváltoztatása, mert nekünk a közszabadságok fentartása érdekében legelső sorban a birói függetlenségre van szükségünk. A budapesti joggyakornokok érdekében a fővárosban az aljegyzői állások számát 72-ről fel kell emelni a jövő évben legalább is 120-ra. Polónyi Géza igazságügyminiszter megemlíti, hogy Németországban van joggyakornok, aki e minőségben husz évig is szolgál, de ott nem divatos az a rendszer, hogy az adósságcsinálást már joggyakornok korában megkezdi a jövendő biró. Hallatlan az is, hogy a budapesti joggyakornok emeletes házért se hajlandó kimenni vidékre, hanem itt akar maradni Budapesten s a magyar népéletet csak a budapesti nappali és éjjeli életből ismeri. Az 1907-iki költségvetésben már javasolni fogja a joggyakornokok segitődijának felemelését, ugy hogy aki közülök doktor, vagy régen szolgál, Budapesten 1600, vidéken 1200 koronát kapjon; nem tudja azonban, hogy ehhez a pénzügyminiszter mit fog szólani. Forster Ottó : Megadjuk ! (Derültség). Polónyi Géza igazságügyminiszter tiltakozik az ellen, hogy a birói függetlenséget ő ellene védelmezzék, hiszen neki nagy része volt abban, hogy a király kegyelméből sikerült megmenteni a Kúriát attól, hogy élére azt nem állították, aki a mult kormánybűneinek fő-részese volt. Vidd Aurél a kir. törvényszékek felebbezési tanácsainak judikaturájával nincsen megelégedve: ezek a tanácsok nagygyorsasággal és felületesen ítélnek; ennek bizonysága az is, hogy felülvizsgálatnál átlag az Ítéletek 37 százalékát megváltoztatják. Ennek a bajnak orvoslására vagy törvényt kell hozni, vagy pedig ügyelni kell arra, hogy a törvényszékek megfelelő kvalifikációval bírjanak s ne pusztán adminisztratív dolgokra legyenek lekötve. Polónyi Géza igazságügyminiszter: Ily általános vádakkal bizonyítékok nélkül nem volna szabad előállani. A független bíróságot igy meggyanúsítani nem szabad. Vidd Aurél kijelenti, hogy adatait az igazságügyminisztérium hivatalos jelentéséből vette. A Ház ezután az első tételeket változatlanul megszavazza. Mezöfi Vilmos a fogházak tételénél a váci államfogházban a minap kitört éhség-sztrájkról szól és tudomásul veszi a miniszter gyors intézkedését, de kívánja, hogy az államfogházban a szociálistákkal is ugy bánjanak, mint a párbajozó uri foglyokkal. (Felkiáltások: Azok nem izgatók!) Egry Béla: A párbaj nem diffamáló bűntény. (Zaj.) Polónyi Géza igazságügyiminiszter : A sztrájknak az volt az oka, hogy a fogházigazgató az «elvtársakkal* is éppen ugy akart elbánni, mint a többi fogolylyal s nem akarta nekik megengedni, ami másoknak sincs megengedve, hogy onnan izgató cikkeket küldjenek a lapoknak. Az igazgató szigorúan a kötelességéhez hiven járt el s arra nem volt szükség, hogy erőszakkal megebédeltessék az elvtársakat, mert azok igen könnyen megbékültek s nyilatkozatot irtak, hogy tévedtek, mikor az éhség-sztrájkot megkezdték. (Derültség.) Tutsek Sándor: Az éhség-sztájkot kár volt beszüntetni. (Derültség.) Lázár Pál azt kívánja, hogy a letartóztatási intézetekben gyártott ipari termékeket kizárólag a külföldön értékesítsék. Polónyi Géza igazságügyminiszter megemlíti, hogy az iparosokat megkínálták a rabmunkával, hogy értékesítsék ők ezeket az ipari termékeket, de senki se vállalkozott rá. Az exportálásra nem vállalkozhatik, mert erre nincsenek orgánumai. Lázár Pál: Ott van a kereskedelmi miniszter! Lengyel Zoltán : Exportáljunk s azután amit kivittünk, hozzuk vissza sokkal drágábban! Polónyi Géza igazságügyminiszter : Ha e kérdés megoldására az Országos Iparegyesület elfogadható ajánlatot tesz, akkor ő azt örömmel elfogadja. A Ház a tételt megszavazza s változatlanul elfogadja az igazságügyi budget többi tételét és az ezekkel kapcsolatos jelentéseket is. Külföld. Angol törvényjavaslat a munkás szakszervezetek és az ipari vitás ügyek szabályozásáról. A nagybritanniai kormány folyó évi március hóban egy törvényjavaslatot terjesztett az alsóház elé, mely részben az 1871. és 1876. évi szakszervezeti törvényeket (Trade Union Acts), részben pedig az 1875. évi sztrájktörvényt kiegészítő, illelőleg módosító rendelkezéseket tartalmaz. A törvényjavaslat annyiban érdemel figyelmet, amennyiben az 1875. évi sztrájktörvénynek az úgynevezett sztrájk-őrállásra (Streikposten) vonatkozó tilalmát lényegesen enyhíti s ezzel a szakszervezetek hatalmát erősiti. A törvényjavaslat szövege a következő: 1. §. A következő bekezdés az összeesküvésről és a tulajdon védelméről szóló 1875. évi törvény (Conspiracy and Protection of Property Act) 1. §-ának harmadik bekezdése *) után mint uj bekezdés foglal helyet: *) Az összeesküvésről és a tulajdon védelméről szóló 1875. év törvény 3. §-a ekként rendelkezik : Két vagy több személy között létrejött oly megállapodás vagy összebeszélés, mely munkaadók és munkások között valamely ipari viszálynak előidézését vagy előmozdítását célzó cselekmény véghezvitelére vagy végrehajtására irányul, nem szolgálhat az összeesküvés vádjának alapjául, ha a cselekmény,': amennyiben azt egy személy követte volna el, mint bűntett nem büntethető. Ha valaki oly összeesküvésben találtatott vétkesnek, melyre