A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 29. szám - A hirlaplefoglalásról

216 A. J «Két vagy több személy egyezménye vagy összebeszélése alapján elkövetett olyan cselekmény, mely valamely ipari vitás ügy előidézésére vagy előmozdítására irányul, nem büntethető, ha e cselekmény, amennyiben ily egyezmény vagy összebeszélés nélkül követtetett el, mint büntetendő cselekmény nem üldözhető». 2. §. Í. Nem ütközik törvénybe, ha két vagy több személy, kik akár saját, akár valamely trade unión nevében járnak el azon célzattal, hogy sztrájkot előidézzenek vagy ilyent előmozdítsanak, békésen s megfelelő módon (reasonable manner) várakozó állást foglalnak el oly ház vagy helyiség mellett vagy közelében, ahol valamely személy munkáját folytatja, iparát üzi vagy történetesen tartózkodik, feltéve, hogy a várakozás kizárólagos célja valamely üzenet átadása vagy átvétele, vagy valamely személynek rábeszélése a munka folytatására vagy abbanhagyására. 2. Az összeesküvésről és a tulajdon védelméről *) szóló 1875. évi törvény 7. §-ának azon része, mely ezen szavakkal kezdődik : «oly ház vagy hely mellett*, a szakasz végéig ezennel hatályon kivül helyeztetik. 3. §. Valamely személynek sztrájk előidézésére vagy előmozdítására irányuló cselekménye nem képez büntetendő cselekményt pusztán azon okból, hogy e cselekmény egy másik személy iparának, üzletének vagy foglalkozásának érdekeit sérti, vagy e másik személy azon jogába ütközik, melynél fogva tőkéjével és munkájával tetszése szerint rendelkezik. 4. §. 1. Ha valamely trade unión az alább megjelölendő módon egy bizottságot küld ki, oly feladattal, hogy ez a trade unión nevében a sztrájkot vezesse, ugy a sztrájk előidézése vagy előmozdítására irányuló jogtalan cselekedetek által elkövetett károkért a trade unión vagyonát szavatosság nem terheli, hacsak e cselekményt maga a bizottság vagy a trade unión felhatalmazása (authority) alapján eljáró egyéb személy el nem követte. Nem tekinthető mindazonáltal senki sem a trade unió í felhatalmazása alapján eljáró személynek, ha oly természetű cselekményekről, vagy a cselekmények oly osztályáról van szó, amelyeket a bizottság kifejezetten eltiltott, vagy amelyeket a bizottság, mihelyt róluk tudomást szerzett, határozatilag kifejezetten rosszait. 2. A bizottság vagy általánosságban, valamennyi sztrájk vezetésére, melyben a trade unión érdekelve van, vagy csak a sztrájkok bizonyos csoportjának, avagy csak bizonyos helyiségekben előforduló sztrájkoknak, vagy végül egy-egy meghatározott sztrájk vezetésére küldhető ki. 5. §. 1. Ezen törvény mint az 1906. évi sztrájktörvény idézhető; továbbá az 1871. és 1876. évi trade unión törvények, valamint a jelen törvény együttvéve mint az 1871—l'JUti. évi í rade unión törvények idézhetők. 2. Ezen törvényben a «trade union» kifejezés ugyanazt jelenti, mint az 1871. és 1876. évi trade unión törvényekben. E törvényjavaslatot az alsóház már letárgyalta és egy pontnak lényegtelen módosításától eltekintve, el is fogadta. A munkásvalamely törvény büntetést rendel, a jelen szakasz rendelkezései nem mentesitik öt a büntetéstől. A jelen szakasz a zendülésre, a törvénytelen gyülekezésre, a béketörésre, a lázadásra vagy az állam vagy az uralkodó megsértésére vonatkozó törvényes határozmányokat nem érinti. A jelen szakasz szempontjából bűntettnek tekintendő az oly indítványra vagy sommás ítélet alapján büntetendő cselekmény, melynek elkövetőjére az illető cselekmény büntetendőségét megállapító törvényes rendelkezés fogházbüntetést állapit meg s pedig akár önállóan, akár a birói mérlegeléshez képest más büntetés helyettesitéseképen. Ha valamely személy oly megállapodás vagy összebeszélés miatt ítéltetett el fogházbüntetésre, melynek célja a fentebb jelzett, de csakis sommás ítélet alapján büntethető cselekmény elkövetése vagy végrehajtatása, ugy a fogházbüntetés három hónapon, esetleg azon hosszabb tartamon tul nem terjedhet, amelyet a megfelelő törvény azon esetre állapit meg, ha a cselekményt egy személy követte el. *) Az összeesküvésről és a tulajdon védelméről szóló 1875, évi törvény 7. §a ekként rendelkezik: Azon személy, ki oly célból, hogy egy másik személyt oly cselekménytől való tartózkodásra vagy oly cselekmény véghezvitelére kényszeritnek amelynek véghezvitelére vagy attól való tartózkodásra a személyesen, törvényes joga van, jogtalanul és törvényes felhatalmazás nélkül : 1. e másik személy, vagy felesége vagy gyermekei ellen erőszakot használ, vagy őket megfélemlíti, vagy tulajdonát megkárosítja ; 2. e másik személyt helyről-helyre makacsul (persistently) követi; 3. e másik személy tulajdonát képező vagy használatában levő szerszámokat, ruházatot vagy egyéb birtokot elrejti, vagy azoktól megfosztja vagy azok használatában őt megakadályozza; 4. a házat vagy egyéb helyiséget, melyben ezen másik személy lakik, dolgozik, üzletét folytatja vagy történetesen tartózkodik, vagy e ház vagy hely környékét őrzi vagy megszállja ; ő. e másik személyt valamely utcán vagy uton két vagy több személy társaságában rendellenes módon követi; a sommásan Ítélkező biróság ítéletével, vagy az alább említett módon, vádinditvány alapján husz fontot meg nem haladó pénzbüntetésre, vagy három hónapig terjedhető, kényszermunkával egybekötött vagy egybe nem kötött fogházbüntetésre Ítélendő. [A ház vagy hely mellett vagy közelében, melyben, illetőleg ahol valamely személy lakik, dolgozik, üzletét folytatja, vagy történetesen tartózkodik, pusztán azon célból valő tartózkodás, hogy valamely értesítés átvétessék vagy átadassék, a jelen szakasz értelmében való őrzésnek vagy megszállásnak nem tekinthető.] — A f) közzé foglalt szöveg hatályát vesztette. OG párt s a liberális párt munkás tagjai nem voltak ugyanis teljesen megelégedve a kormányjavaslat 4. §-ának 1. pontjával s a trade unionok vagyonának teljes immunitását követelték, a mit a konservativ párt ellenzett. Végül az alsóház többségi pártjai között megegyezés jött létre, amennyiben abban történt megállapodás, hogy a 4. §-ban juttassék kifejezésre azon elv. hogy a trade unionok vagyonát, tagjaik törvénytelen cselekedeteiért szavatosság nem terheli. E lényegtelen módosításon kivül egyébként az alsóház a kormányjavaslatot nagy többséggel (406 contra 66 szavazattal) elfogadta. Helyén való itt megemlíteni, hogy az angol munkáspárt más oldalról is igyekszik védekezni a sztrájktörők ellen. így a bevándorlásról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az alsóház a munkáspárt javaslatára egyhangúlag a következő kiegészítő szakaszt fogadta el: A sztrájkok tartama alatt a vállalkozók külföldi munkásokat be nem hozhatnak oly célból, hogy ezekkel a sztrájkolok helyét pótolják. A lordok háza e pótszakaszt, a törvényjavaslatnak a folyó évben való tárgyalása alkalmával elvetette, annak dacára, hogy a felsőház számos liberális tagja pártolólag szólalt fel. Nyilt kérdések és feleletek. Ki rendeljen ingatlanra végrehajtást? - Kérdés Sz. . . . megye közigazgatási bizottsága következő határozata: «a. p . . . i g. kath. hitközség, mint iskolafentartó köteleztetik, hogy V. T. volt tanítójának 1896. év április 1-től 1901. szept. l-ig járó failletményét, összesen 862—3. köbméter tűzifát, vagy ennek értékét 172 K. 32 fillért 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizessen meg, utasíttatván az e . . . i járás főszolgabirája, hogy a tanitó esetleges panaszára ezen hátralékos illetményt ezen véghatározat jogerőre emelkedése után hajtsa be», — 91,555/905. sz. a. miniszterileg helybenhagyatván, jogerőre emelkedett. Végrehajtásra utasított szolgabiróság végrehajtást foganatosítani megkísérelvén, lefoglalható ingóságok hiányában nemleges jegyzőkönyv vétetett fel. Egyháznak azonban van ingatlana. A végr. törvény 2. §. 2-ik bekezdése alapján, ennélfogva a n . . . i kir. járásbírósághoz, mint amelynek területén az elsőfolyamodásuiag eljárt közigazgatási bizottság székhelye van, — folyamodtam be, fentebb említett s a végr. törv. 1. §. h) pont alá eső határozatok alapján. A kir. járásbíróság azonban 1906. Pv. 61. sz. végzésével kérelmemet elutasitotta azon indokból, «hogy a becsatolt közigazgatási határozat nem olyan, mint amelynek végrehajtása az 1. §. h) pontja értelmében birói végrehajtásra lenne utalva, ami a határozat szövegében feltüntetve is van, azon kijelentéssel, hogy a járás főszolgabirája a végrehajtás foganatosítására lett utasítva, ami a nemleges jegyzőkönyv szerint meg is történt*. Ezen kitanitás után a e . . . i járás főszolgabirájához fordultam azon kéréssel, hogy miután a végrehajtás ingók hiányában sikerre nem vezetett, annak ingatlanra leendő elrendelése és bekebelezése iránt a tlkvi hatóságot keresse meg. A főszolgabíró ilyen tárgyú megkeresését aztán az e . . . i kir. Járásbíróság, mint tlkvi hatóság utasította el 1,676/906. tk. sz. végzésével, mondván, hogy «a tkvi hatóság a végrehajtást csak községi biróság által hozott végrehajható határozatok alapján van hivatva elrendelni, a megkeresés alapjául szolgáló határozatokat azonban nem községi biróság hozta*. Ezek alapján kérdésem az, melyik határozat helyes, s van-e egyáltalán lehetőssége annak, hogy az egyház ingatlana végrehajtás alá vonassák ? Nagy Sándor dr., erdődi ügyvéd. Irodalom. Magyar jogi munka kiadása Németországban. Bawngarten Nándor dr. és Meszlény Artúr dr. Kartellek és trustökről szóló akadémiai pályadíjnyertes munkája Lteb?nanti Ottó berlini elsőrangú kiadócég kiadásában most hagyta el sajtót. A szerzők maguk dolgozták át munkájukat, mely nemcsak a jogász- és a közgazda, hanem a laikus közönség érdeklődésére számit. Az európai és amerikai kartell-mozgalom legfontosabb jelenségeit irja le és behatóan tárgyalja a kartellek és trustök jogi hatásait és e kérdés jogi problémáját. A munka megjelenése figyelemreméltó már azért is, mert nagyon ritka azon magyar munkák száma, melyek a külföldi irodalomban is tért hódítottak. Szerkesztőségi üzenetek. Kiváncsi. Arra nézve, hogy Magyarország is belépjen az internacionális unióba a szabadalmak kölcsönös védelmére, a tárgyalások megindultak ugyan, de mivel eredményre nem vezettek, abbanmaradtak. Neufeld Ármin szabadalmi irodája szolgálhat egyébként felvilágosítással. VH1M RtKVCNVTÁJUAtAo NYOMDÁJA BUDAPESTEM.