A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 26. szám - Az ipari titok védelmének szüksége

A JOG 203 titkait kifürkészve, azok előnyeit a maga részére jogtalanul ki­használja. Különösen sürü e miatt a panasz a nagykereskedők körében, mert kétségtelen adatok vannak arra nézve, hogy ilyen praktikák folytán nem egy existencia ment tönkre. Voltak nézetek nálunk is, amelyek szerint a tisztesség­telen verseny meggátlására szolgáló és többek között az ipari titok bitorlását üldöző külön törvény alkotása merőben fölös­leges dolog. Mert ha a polgári jogban van egy általános kár­térítési, illetve szavatossági parancs, az teljesen megfelel a kivánt célnak. Ezek azonban helytelenül hivatkoztak arra, hogy a francia judicatura kielégítően küzd meg a tisztességtelen ver­senynyel a Code Civile 1,382. és 1,383. §-ával, mely kimondja a kártérítési kötelezettséget arra, ki ténye által másnak kárt okoz. Annak hangsúlyozása mellett, hogy ma már Franciaország is érzi egy hathatósabb védelem szükségességét, rá lehet mu­tatni ama nagy különbségre, mely a francia és magyar judi­katura kártérítési praxisa között van. Míg a francia biró hatá­rozottan merészséggel állapítja meg a kártérítés kötelezettségét és a kár mennyiségét, addig a magyar biró néha túlságos körültekintéssel ítél a kártérítési kérdésben és a kár meg­ítélése körül. És ebből egyáltalában nem is lehet a magyar judikatura ellen szemrehányást kovácsolni. A magyar biró óvatos, nem akar törvényeket pótolni, annál kevésbbé hozni. És e tekintet­ben rokon a mi joggyakorlatunk a német judikaturával. Kiin­dul azon helyes elvből, hogy a judikatura ingadozó lehet és ezzel csak növeli a bizonytalanságot, a törvény pedig meg­szabja az irányt és kötelezőleg megállapítja, mit lehet és mit szabad cselekednie. A német törvény megalkotásának főoka egyrészt a Reichsgericht vonakodása volt, ott, ahol a kár meg­ítélésének terére kellett lépni oly esetekben, midőn erre tör­vényes intézkedés nem létezett; másrészt oka volt a közvéle­mény hangos követelése oly irányban, hogy gát vettessék a tisztességtelen verseny csúnya, káros üzelmeinek. Szem előtt tartandó továbbá, hogy az ipari titok védelme a kereskedelmi szellemi tulajdon védelme, mely épp oly jogo­sult, épp oly szükséges és fontos, mint a szabadalmi jog, mely az ipari szellemi tulajdont védi. Amit valaki jogos szerzési cimen szerzett, annak tulajdonában megvédendő. S ha minden tulajdon védelmet nyer: az anyagi és szel­lemi, — miért zárassék ki éppen az a vagyont képező tapasztalás, amit valaki a vevők és beszerzési források, az eladási módok, az ármeghatározás stb. tekintetében nehezen összegyűjtött és amely hosszú munkálkodás, pénzáldozat gyümölcsét képezi. A német partikuláris törvények az üzleti titok megsértését egye­nesen a szellemi tulajdon védelméről szóló törvények kereté­ben torolták meg. Belföld. A Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédő Bizottsága. Kettős eredményről számol be e bizottság. Annak idején megkereste ugyanis a székesfőváros árva­székét az iránt, hogy a főváros egyes kerületeiben külön gyermek­védelmi bizottságok szerveztessenek oly célból, hogy ezek egy­részt a hatóságokat gyermekvédelmi teendőkben tehermentesítsék, másrészt, hogy e bizottságok megvalósítsák a kerületi patronage­rendszert, végül, hogy minden kerületben középpontját képezzék a kerületi összes gyermekvédelmi mozgalmaknak. A szervezet létesítése céljából a gyámügyi ügyviteli szabály­zat mégfelelő kiegészítését kivánta a bizottság, melynek meg­keresésére a fővárosi árvaszék a kerületi elöljárók meghallgatása s hozzájárulása után ily irányú felterjesztést intézett a belügy­miniszterhez. A belügyminiszternek most leérkezett rendelete igy szól: «A kerületi elöljáró a kerületi választmányt a gyermek­védelem körül illető teendők ellátásának megkönnyítésére a kerü­leti választmány mellé megfelelő számú férfi- és nötagokból bizott­ságot szervez, mely a kerületi választmányt — törvényes hatás­körének érintetlen hagyása mellett — a társadalmi uton célsze­rűen végezhető feladatokban támogatja. E bizottságnak a kerületi választmánynyal való kapcsolatát és szervezetének egyéb részleteit a székesfőváros közönsége szabályozza*. A bizottság ezenkívül megkereste a Budapesti Rabsegélyző Egyesületet is az iránt, hogy azon gyermekek, kiknek szülői vizs­gálati fogságot, vagy szabadságelvesztés büntetést szenvednek, a vizsgálati fogság, illetőleg szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt az egyesület által kellő gondozásban részesittessenek, vagy ha az egylet segédeszközei erre nem elegendők, más megfelelő célú egylet pártfogásába ajánltassanak. Ez ügyben a Budapesti Rabsegélyző Egyesület elnöke a bizottságot arról értesiti, hogy vonatkozó javaslatait minden tekin­tetben osztja, annál is inkább, mert az azokban kifejezésre jutó célt az egylet a maga körében eddigelé is teljes odaadással szolgálta. Éppen ezért a budapesti és pestvidéki kir. ügyészségekhez, j továbbá a budapesti kir. országos gyűjtőfogháznak és a váci orszá­gos fegyintézet igazgatóságához az alábbi megkeresést intézte. <A Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottsága hozzám intézett megkeresése szerint a letartóztatott egyének ellá­tásra vagy gyámolitásra szoruló gyermekeinek erkölcsi és an\agi támogatását is feladatai közé sorozta. Minthogy a Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizott­ságának ez a törekvése a Budapesti Rabsegélyző Egylet alapszabály­szerű céljaival nemcsak rokon, de azt a vezetésem alatt álló egylet működési körében eddigelé is a legodaadóbb gonddal szol­gálta s a Gyermekvédelmi Bizottságot tiszteletreméltó kezdemé­nyezésében anyagi erejéhez mérten támogatni kívánja : megkere­sem Nagyságodat, hogy amennyiben hivatali körében arról szerez tudomást, hogy valamely a vezetése alatt álló intézetben letar­tóztatottnak ellátásra vagy gyámolitásra szoruló gyermekei van­nak, erről a Budapesti Rabsegélyző Egyletet esetről-esetre érte­síteni és ekként a humánus cél megvalósításához a maga részéről is hozzájárulni szíveskedjék*. Irodalom. Magyar részvénytársasági jog. Irta Krausz Gyula dr., buda­pesti ügyvéd, Budapest 1906. Ára 8 korona. Kapható a «Közgaz­daság* szerkesztőségében, Budapest V., Alkotmány-utca 20. A magyar részvénytársasági jog rendszeres feldolgozását eddig saj­nosán nélkülöztük. Eltekintve egyes részletkérdések feldolgozásá­tól, a K. T. I. részének tizedik címe, amely a részvénytársasá­gokra vonatkozó határozatokat tartalmazza, csak a jogi tanköny­vekben és kommentárokban, a kereskedelmi jog egész anyagának keretében nyert méltatást. A szóban forgó munka a kereskedelmi társaságok és külö­nösen a részvénytársáság történelmi fejlődésének rövid áttekin­tése után további hét fejezetre osztja fel az egész anyagot. A részvénytársaság mibenlétét tárgyazó fejezetben kifejti a részvénytársaság fogalmát és sorra veszi ennek lényeges kellékeit, — igy a cégre, az alaptőkére, a részvényre, a társaság jogállására, jog- és cselekvőképességére, továbbá a nyilvánosságra vonatkozó tételes határozmányokat és általános jogi elveket. A részvénytársaság megalapítása fejezetében az alakulási folyamatot három szakra osztja. Az első szakra tartozik a társa­sági szerződés megkötése. Ilyenül szerző hazai jogunkban uralkodó felfogással szemben az alapítási tervezet lényeges tartalmát tekinti. Ez a jogi constructio és annak következetes keresztülhajtása a törvény egyes homályos rendelkezéseinek és a gyakorlat némely vitás kérdésének megoldását lehetővé teszi. A második szakban történik a társaság ideiglenes megalakulása, amely az alakuló közgyűlés megtartásával ér véget és a harmadik szakban a vég­leges megalakulás, amely a társaság jogképességének megszerzé­sére vezet. Külön tárgyalja szerző a megalakulás előtt végzett jogcselekvényeket, a társaság semmisségét és az alapítók felelős­ségét. A következő fejezetben a tagok jogvisszonyai nyernek kifej­tést a tagság megszerzésének és átruházásának, a tagok köte­lezettségeinek és jogainak tárgyalásával kapcsolatban. Az ötödik fejezetben szerző a részvénytársaság szervezeté nek cime alatt a társaság legfőbb ügyintéző szervére, a közgyű­lésre vonatkozó tudnivalókat csoportositja és ugyanitt részletezi a részvények megtámadási jogát; majd a társaság ügyvivő és kép­viselő s végül ellenőrző szerveinek jogállását, hatáskörét és fele­lősségét fejtegeti. A hatodik fejezetben szerző a részvénytársaság feloszlásáról, a feloszlás okairól, a feloszlás bejelentéséről és közzétételéről, a feloszlott társaság jogállásáról, a felszámolók jogállásáról és hatás­köréről ; a hetedik fejezetben a külföldi részvénytársaságok és ezek belföldi képviselőségeinek jogállásáról, a nyolcadik fejezetben a kereskedelmi törvény büntető határozatainak jogi természetéről és az egyes büntetendő cselekményekről értekezik. Megjelentek: Kartellek, trustök. Keletkezésük, fejlődésük, helyzetük a gazdasági és jogrendben. A Magyar Tudományos Akadémia által az első Magyar Általános Biztosító Társaság pályadíjával kitünte­tett munka. írták Baumgarten Nándor dr. és Meszlény Artúr dr. 1906, Grill Károly könyvkiadó vállalata. Ára 12 korona. A részvénytársaság alapszabályai. Irta Engel Aurél dr. budapesti ügyvéd.Deutsch Zsigmond és társa, 1906. Ára 4 kor. 50 fill. Mind a két munkára még visszatérünk. Vegyesek A keresk. és váltótörvényszék uj elnöke. Amit a mult héten még teljesen kizártnak véltünk és amit csak azért registrál­tunk, hogy a jogászközönséget a fenyegető vesztességre idejekorán figyelmeztessük, — azt ma már befejezett tény gyanánt kell el­fogadnunk. Nagy Ödön lemondása elfogadtatott és utódjának : Wettstcin Gyula kúriai bírónak kinevezése, talán már hivatalosan publikálva is lesz, mire e sorok napvilágot látnak. Hogy őszintén fájlaljuk Nagy távozását és annak tisztán személyes indokát, annak már mult számunkban adtunk kifejezést. De a krónikásnak nem lehet feladata a multakon és meg nem másithatókon keseregni. Az adott helyzetet számba kell vennie

Next

/
Oldalképek
Tartalom