A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 26. szám - Az ipari titok védelmének szüksége

204 A. JOG és az uj emberekkel szemben állást foglalnia. Le roi est mórt, vive le roi'. Ily szempontból tekintve a dolgot, Wettstein kinevezését csak a legmelegebb sympathiával fogadhatjuk. Hosszú évek óta ismerjük mint jeles bírót és amit ennél még többre becsülünk : mint előkelő modorú, mindenkivel szemben eiőzékeny és szívélyes embert ! Alapos tudása és jogászi készültsége garantiát nyújtanak arra, hogy ö a Törvényszék traditióit respektálni és azt eddigi magaslatán fenntartani fogja, — ez pedig oly nagy előlegezett bizalom a jogászközönség részéről, melyet Wettstein elnök csak lassan-lassan fog tudni kellően értékelni. Bizunk erélyében, részrehajlatlanságá bawés pártatlanságában is és mint neki, kinevezéséhez, ugy a Törr. I. éknek is szerencsét kívánunk az ui elnökhöz. Capitis diminutio. A bosszuló villám lesújtott pestvidéki felebbvalói ügyészség vezetőjére: Geszti Andorra is. Azért, hogy utasítása fo'ytán kötelességét teljesitette.elvesztette vezetői állását és kénytelen most a budapesti törvényszék ügyészének oldala mellett, mint annak alárendeltje működni. A csapás a törekvő és nagytehetségű Geszti-re annál sujtóbb, mert a pestvidéki vezetőügyészi állás eddig hagyományszerüleg a budapesti törvényszéki ügyészi állásnak és a főügyészhelyettesi kinevezésnek az előkészitö fokozata volt. És mindettől Geszti most elesett. — Vájjon mikor fogják már végüket érni e justificatiók ? A helyreállott rendet és békét rendszerint amnestia szokta követni, — mire szükséges most már a kegyetlenkedések és gyomlalások folytatása, melyek áldozatául oly kiváló férfiak, mint Nagy Ödön és mások is esnek. Talán elég volna már a jóból. A nagy Dezsőnek ne legyen ellentéte: a rettenetes Dezső. r. I. A Magyar Jogászegylet pályakérdései. A Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya legutóbbi ülésén elhatározta, hogy két 600 — 600 koronás dijjal kitűzött pályázatánál a pályaművek benyújtásának határidejét 1907. március l-ig hosszabbítja meg. A két pályakérdés a következő: 1. «Határoztassanak meg a telekkönyvbe vetett bizalom oltalmának határai, különös tekintettel a többszöri eladások eseteire és a törvényhozásnak e tekintetben való feladataira.* 2. «Alapul véve a hatályban lévő magyar bírói szervezetet és hatáskört, valamint az elsőfokú eljárás és a felebbezés fennálló szabályozását: mily terjedelemben volna szervezendő de lege ferenda a semmisségi panasz ?> Pályázati feltételek. 1. Kívántatik egy körülbelül 4 nyomatott ív terjedelmű magyar nyelvű értekezés, mely a kitűzött kérdés tárgyát behatóan bár, de mégis csak leglényegesebb részeiben tárgyalja és főleg önálló buvárlaton alapuló uj eredmények, valamint uj eszmék felvetése által válik ki. A szakirodalom kimeritő idézése és közlése nem kívántatik. A pályázatban nem egyleti tagok is résztvehetnek. A pályadíj csakis önálló irodalmi értékkel biró munkának adatik ki; a bírálóbizottság a pályadíj odaítélése nélkül is egyes pályamunkákat dicséretben részesíthet. 2. A pályadijat a Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya által kiküldött biráló bizottság itéli oda, s az bontja fel a pályadíjnyertes munkák jeligés leveleit. *2 esetleg megdicsért munkák jeligés levelei csak az igazolt szerző kívánságára bonthatók fel. 3. A pályamunkák legkésőbb 1906. november l-ig az egyleti titkárság cimére (V., Szemere-utca 10.) postán ajánlva küldendők. Ezen határidőn tul semminemű ily munka el nem fogadtatik. 4. A pályamű idegen kézzel, lehetőleg géppel, tisztán és olvashatóan irva és lapszámozva legyen és boritékán megjelölendő, hogy a két kérdés közül melyikre pályázik. 5. A szerző nevét, polgári állását és lakhelyét tartalmazó lepecsételt levélen ugyanaz a jelige álljon, amely a pályamű címlapján. A lepecsételi levélben foglalt netáni kikötések, feltételek tekintetbe nem vétetnek. Több szerző közös munkával nem pályázhatik; álnév alatt vagy névtelenül pályázónak a jutalom ki nem adatik. 6. A pályadíjnyertes művét a Magyar Jogászegylet kiadványai közt közzéteheti. 7. A jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratai megfelelő igazolás ellenében a titkárságnál egy éven belül átvehetők. A központi járásbíróság. Az igazságügyminiszter — a napilapok hirei szerint — megsürgette a fővároshoz már régebben intézett átiratának elintézését, melyben a központi városház céljaira tervbe vett központi városháznak a Károly-köruton fekvő részének, vagy a Királyi Pál-utca és Szerb-utca sarkán fekvő régi zálogház telkének átengedéseért járó árnak és netaláni egyéb feltételeknek megállapítását kéri. Polónxi ur tehát az ügyvédi kamara felterjesztését és a szaklapok éles felszólalásait semmibe sem veszi és belvárosi korteseinek adott ígéretéhez hű marad. Kljén a következetesség, — de csak addig, amig az mások hátrányával nem jár és csak az illetőnek saját bőrére megy. Országos ügyekben mások karára következetesnek lenni azonban egyenes bun és feltétlenül elítélendő. A magunk indokait a tervbe vett építkezés ellen már egy Ízben kifejtettük («/<y. 1906. évf. 19. számának .Vegyes, rovatában). Azokhoz semmi hozzáadni valónk nincsen De a dolog nyomatékosabb támogatása érdekében még kulon ide iktatjuk az ügyvédi kamarának e tárgyú felterjesztésének — a mi korábban felhozott érveinkkel mindenekben megegyező — főbb részeit. A budapesti ügyvédi kar osztatlan nézeteit es óhajait tolmácsolja a kamara, midőn fel sem tudja tételezni, hogy meghallgatása nélkül elintézzék e kérdést, melyet általános igazságszolgáltatási, városrendezési, kerületi érdekű, financiális, stb. szempontból lehet tárgyalni, de amely leginkább az igazságszolgáltatást és ügyvédi kart érinti. «A központi járásbíróság csakis az esetben fogná a hozzáfűzött reményeket megvalósítani s csakis akkor fogja az igazásgszolgáltatást kereső nagyközönség érdekeit megóvni, ha annak elhelyezése nemcsak ujabb idős pénzbeli megterheltetést nem fog okozni, hanem ellenkezőleg ugy kényelem, valamint időmunkaerő megtakarítása s munkabeosztás tekintetében haladást fog a mai állapottal szemben jelezni. E szempontból vizsgálva a kérdést, arra az eredményre jutunk, hogy a központi járásbíróság elhelyezésének módját nem tehetjük a kerületbeli versengések s érdekek tárgyává, hogy ennek a kérdésnek megoldásánál egyáltalában nem jöhet tekintetbe, hogy a székesfőváros a központi városháza területén nagyobb épitési terület felett rendelkezik, amelyet értékesíteni káván, uiég kevésbbé szolgáltathatjuk ki az intézményt egyes kerületbeli körök azon különben nemes versenyének, amely szerint egy nagyszabású s bizonyára diszesnek tervezett középületet saját kerületük részére akarnának biztositan i. Irányadó egyedül az igazságszolgáltatást kereső nagyközönség érdeke lehet. Ez az érdek pedig megkívánja, hogy a közponü járásbíróság azon helyen helyeztessék el, amelyen már amúgy is a többi igazságszolgáltatási intézmények elhelyezvék, amelyen tehát az érintkezés az egyes jogszolgáltatási intézmények között a legkönnyebb, a leggyorsabb s a legközvetlenebb, de amelyen a jogkereső fél is minden további fáradság és időmulasztás nélkül egyszerre érintkezhetik az összes igazságszolgáltatási intézetekkel Hiszen nem kell közelebbről is megjelölnünk, hogy a Lipótvárosnak azon a részén, ahová egyik hivatalbeli elődje tervezte a központi járásbíróság felállítását, — találhatók : a Kúria, kir. Tábla, polgári törvényszék, büntető törvényszék, telekkönyvi hatóság, bírói letéti hivatal, kereskedelmi és váltótörvényszék, büntető járásbíróság, főügyészség, igazságügyi minisztérium, a parlament ügyvédi kamara, stb. Ha tehát az eddigi igazságügyi politika helyesnek ismerte fel, hogy mindezen igazságügyi intézmények csoportosíttassanak, — s hogy e rendszer a gyakorlati életben bevált, az kétségtelen, — mennyivel inkább szükséges azokkal geográfiai kapcsolatba hozni a központi járásbíróságot, amelynél az érintkezés a bírósággal a jogkereső fél részéről a legsűrűbb, a legélénkebb s a legközvetlenebb. Ennek a helynek meg van azon előnye, hogy a város minden részéről könnyen megközelíthető a villamos vasutak által. Itt utalunk arra, hogy ezen, a közlekedési eszközök által sürün behálózott helylyel szemben a központi városháza villamosvasuttal mindössze csak két irányban lcözelithető meg. De még hátrányosabb a Királyi Pál-utcában fekvő, a régi zálogház elnevezés alatt ismert telekhely féle, mert ez úgyszólván alig közeíithető meg villamos vasút, avagy más nyilvános közlekedési eszközök által. Ismeretes, hogy a fővárosi tanács a székesfőváros törvényhatóságának 1Í)0H. január 3'J-án megtartott közgyűlése elé — szemben a telekadó s pénzügyi bizottság jelentésével — olyan javaslatot terjesztett elő, amely szerint a központi járásbíróság a Lipótvárosban építtessék fel s hogy a már ismertetett terület engedtessék át örök tulajdonul a magyar állam részére. Es hogy a nagyközönség érdeke nem kívánja meg okvetlenül a geográfiai értelemben vett központi fekvést, annak igazolására felemlítjük, hogy a budapesti kir. büntető és a budapesti V. ker. kir. járásbíróságok, a kir. törvényszékek, a telekkönyvi hatóság stb. ma sincsenek központi helyen elhelyezve s dacára annak, hogy ezen hatóságok részint az egész budapesti területre, részint a székes főváros egész területére kiterjedő hatáskörrel birnak, a jogkereső közönség részéről soha panasz fel nem merült, de sőt állíthatjuk, hogy teljesen átment a köztudati a, hogy az összes igazságszolgáltatási hatóságok a Lipótvárosban feküsznek. Ez esetben nemcsak, hogy ellentét nem forog fenn a közérdek és a budapesti ügyvédi kar óhaja között, hanem az érdekközösség még az által is fokozódik, hogy mindazon előnyt, amelyet a központi járásbíróság elhelyezése a budapesti ügyvédi karnak nyújt, tulajdonképpen a jogkereső közönség élvezi. Már pedig tagadhatatlan, hogy a budapesti ügyvédi karnak, amely amúgy is nehéz harcot folytat a megélhetéssel, fontos érdeke az, hogy a központi járásbíróság ott helyeztessék el, a hová az ügyvédet hivatása, teendőinek köre amúgy is szólítja. Idő, munkaerő, egyéni kényelem, gyorsaság, biztonság, a regié csökkenése, ezek azon előnyök, amelyeket a központi járásbíróságnak a Lipótvárosban való elhelyezése a budapesti ügyvédi karnak nyújt. A központi járásbíróságnak a Lipótvároson kívüli elhelyezése még rosszabbá tenné az ügyvédség helyzetét a mai állapottal szemben, ugy, hogy kan szempontból inkább óhajtanok a mai helyzet fenntartását, mint oly változtatást, amely úgyis csak a kar megterhelésével járna. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. stmer Mór dr. V., Kálmán-utca 16. P ÁLLAS RÉSZVÉNV TÁRÖA6A 0 NYOMOAJA BUDAPEST V., Rudolf rakpart 3.