A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 20. szám - A titkos vádaskodás és a birói méltóság - A bolti áron alul való eladás mint jogellenes cselekmény [4. r.]

158 A JOG Ezen megállapodásokhoz a magy. kir. kereskedelmügyi miniszter hozzájárulván, 1905. évi 88,302. szám alatt a magy. kir. szabadalmi hivatalhoz s a kereskedelmi és iparkamrákhoz rendeleteket intézett, amelyekkel a berni megállapodások mindama határozmányai tekintetében, melyek fönnálló törvényeinkkel ellentétben nincsenek, elrendelte, hogy azok 1900. évi január hó 1-étől kezdve megfelelőleg alkalmaztassanak. Ezen rendeletet, valamint mellékleteit az ügy fontosságára való tekintettel itt közöljük : A találmányi és védjegyi bejelentések alakisága. A találmányi és védjegyi bejelentések alakiságának egyöntetűsége és egyszerűsítése tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az alábbi két rendeletet adta ki. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 88,302. sz. I. A m. kir. szabadalmi hivatalnak. Bernben 1904. évi augusztus ]-étó'l 5-éig nemzetközi értekezlet tartatott a végből hogy a találmányi és védjegybejelentések körül követendő eljárások és alakiságok egyöntetűvé és egyszerűbbekké tétessenek. Ez az értekezlet, amelyen Magyarország és az európai sa tengerentúli majdnem összes államok kormányainak képviselői részt vettek, az idecsatolt mellékletben foglalt határozmányokat állapította meg a találmányi bejelentéseket illetőleg. Az értekezlet azt az óhaját is fejezte ki, hogy ezen határozmányok az értekezleten képviselt államokban lehetőleg 1906. évi január hó elsejével léptessenek életbe s ezzel lehetővé váljék, hogy az ezen határozmányokban letett eljárási szabályok nemzetközi érvényt nyerjenek. Az értekezlet zárójegyzőkönyve szerint ezen határozmányok csak maximumát tartalmazzák az alakiságok tekintetében fölállított azon kívánalmaknak, melyek a szabadalmi bejelentéseknél követendők és minden államnak szabadságában áll, hogy bármikor ezt a maximumot leszállíthassa. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikknek végrehajtása iránt 1890. évi 573. eln. szám alatt kiadott rendelet azon határozmányai, melyek a szabadalmi bejelentések és a mellékletek alakiságát megállapítják, tényieg kevésbbé szigorúak a berni értekezlet határozmányainál, sőt az utóbbiakkal némi tekintetben megegyeznek. Különben is azok a különbségek, melyek a hivatkozott rendelet határozmányai s a berni megállapodások közt fönnállanak, oly csekély jelentőségűek, hogy a rendelet alapját képező szándék, mely t. i. a leírások és rajzok kinyomtatása tekintetében a szükséges egyöntetűséget célozza, ezen különbségek által nem érintetik. Utasítom tehát a m. kir. szabadalmi hivatalt, hogy ezentúl oly találmányi bejelentéseket és azok mellékleteit, melyek az 1904. augusztus hó 1—5-iki berni értekezlet határozmányai által megállapított és jelen rendelet mellékletében föltüntetett követelményeknek megfelelnek, mindenkor akadálytalanul fogadja el. Egyebekben az 1906. évi 573. eln. számú végrehajtási rendelet érvénye érintetlen marad. Budapest, 1905. december hó 30-án. A miniszter helyett: Sztercnyi, s. k. államtitkár. Melléklet a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter 88,302/905. sz. rendeletéhez. A Bernben 1904. évi augusztus hó 1—5-ikén tartott nemzetközi értekezlet megállapodásai, a találmányi bejelentések alakiságainak egyöntetűsége és egyszerűsítése tárgyában. 1. A bejelentéshez a találmányi leirás egyező szövegű két példánya csatolandó. A leírásokhoz erős és fehér papírlapok vagy ivek használandók, melyek magassága 30—33 cm., szélessége pedig 20—22 cm.; a lap baloldalán 4 cm.-nyi, az első oldal fölső részén pedig legalább 4 cm.-nyi üres tér (margó) hagyandó. A leírások olvashatóan írandók kézzel vagy Írógéppel, előállíthatók azonban kőnyomatosan vagy könyvnyomdai uton is stb. — olyformán, hogy a lapnak mindkét oldalán vagy pedig csak mellső oldalán legyen szöveg. Az íráshoz, illetve a nyomtatáshoz sötét és színtartó (megváltozhatatlan) ténta, illetve festék veendő. A leírások szabatosan és amennyire lehet, röviden szerkesztendők, ne legyenek terjedősek s ne tartalmazzanak ismétléseket. Ha a leírások több lapból vagy ívből állanak, akkor ezek füzetté egyesitendők oly módon, hogy összeillesztésük folytán az olvasás nehézzé ne váljék. 2. A rajzok elkészíthetők kézzel, kőnyomatosan vagy nyomdai uton stb. Mindenik rajz két azonos és egyenlő nagyságú példányban mutatandó be Az egyik példány készítendő erős, fehér és sima papiroson, teljesen fekete vonásokkal, szines festékek és kékszinezés nélkül, ugy hogy az kisebbítve is teljes tisztasággal fényképezhető legyen. A másik példány áttetsző rajzvásznon készítendő. A rajzokhoz használandó lapok magassága 33 cm., szélessége pedig vagy 21 vagy 42 cm. legyen. A rajz köröskörül egyszerű fekete vonással látandó el, mely a lap szélétől 2 cm.-nyi távolságban húzandó. Ha a bejelentő a lépteket is kívánja jelezni, akkor ezt annak megrajzolásával tüntesse föl, nem pedig irásos megjegyzéssel. Az ábrák különböző részei csak abban a mértékben látandók el vonatkozási jelekkel, amennyi megköveteltetik arra, hogy a találmány megértessék. A (hivatkozási) jelek teljesen fekete vonásokkal huzandók; alakjuk egyszerű és olvasható legyen. Magyarázó megjegyzéseket a rajzoknak nem szabad tartalmazniok. Az ábrák elhelyezésükhöz mérten számozandók, még pedig folytatólagosan, tekintet nélkül a rajzlapok számára. A rajzlapokon föltüntetendő: a bejelentő neve. a bemutatott rajzlapok száma, az illető rajzlapnak sorrendi száma; a rajznak azonfölül el kell látva lennie annak az egyénnek (a bejelentőnek vagy képviselőjének) aláírásával, aki a kérvényt benyújtja. Mindezen megjelöléseket a rajz keretén kivül kell foganatosítani. A rajz nagysága az ábrák komplikáltságának mérve szerint határozandó meg. Elég nagynak tekintendő az a rajz, amelynek két harmadrésze kisebbített fényképi fölvétele még tisztán fölismerhető. Az ábrák száma ne haladja meg a tényleges szükségletet. A térpazarlás, amennyire csak lehet, kerülendő. Az egyes ábrák közt elegendő köz hagyandó, ugy hogy mindenik ábra külön-külön legyen föltüntetve. Az ábrák oly módon helyezendők el, hogy valamint maga a rajz, ugy a vonatkozási betűk s számjelek és ábrák sorszáma mindig a magasság irányában leolvashatók legyenek. Meg van engedve több rajzlapnak az igénybevétele. Az erős sima papiroson készült raizok laposan nyújtandók be olyformán, hogy azok a fényképezésre káros hajtogatási nyomokat és töréseket ne mutassanak. Az áttetsző rajzvásznon készült rajzok hajtogatott állapotban is benyújthatók. 3. A szabadalmi hatóságok által kiadatni szokott nyomtatott szabadalmi leírások rendszerint hiteleseknek tekintendők, annélkül. hogy szükséges volna, hogy e végből pecsétekkel, láttamozásokkal, avagy különös záradékokkal legyenek ellátva, de csak akkor, ha közigazgatási ügyekben mutattatnak be ezek a nyomtatott leírások. 4. Az ipari tulajdonjog ellátásával megbízott külföldi közigazgatási hatóságoknak azon tanúsítványai, amelyek szakmájukba vágó ügyekre vonatkoznak, nem szorulnak hitelesítésre, föltéve, hogy azok közigazgatási ügyekben mutattatnak be. II. Kereskedelemügyi m. kir. minister 88,302/1905. V. sz. Valamennyi t. keresk. és iparkamarának. A Bernben 1904. évi augusztus hó 1—5. napjain megtartott nemzetközi konferencia, mely a szabadalmak és védjegyek bejelentése körüli alakiságoknak egyszerűsítése és egyöntetűsége kérdéseivel foglalkozott s amelyben Magyarország, Ausztria, Németország, Belgium, Bulgária, Dánia, az északamerikai Egyesült-Államok, Franciaország, Anglia, Olaszország, Japán, Luxenburg, Mexikó, Norvégia, Németalföld, Portugália, Svédország, Svájc és Tunis kormányai képviselve voltak, oly határozatokat hozott, amelyeket a védjegytörvény (1890:11. t.-c.) végrehajtása tárgyában 1890. évi április hó 30-án 25,552/VI. K. M. sz. alatt kiadott rendelet keretében annál inkább végrehajtandónak találok, mert a szóban forgó határozatok a védjegylajstromozó hatóságok ügykezelését vannak hivatva megkönnyíteni. Ezen határozatokat a t. Kamarának megfelelő alkalmazás végett — mellékelve megküldöm azzal, hogy azokat 190<i. évi január 1. napjával kövesse, megjegyezvén, hogy mindazonáltal az előző bekezdésben idézett rendelet intézkedéseinek megfelelő bejelentések is elfogadhatók. Végül megjegyzem, hogy amennyiben a külföldi védjegyhatóságok vagy magánszemélyek által kiállított s a határozatok 2. pontjában cmlitett iratok valódisága ellen komoly aggályok merülnének föl, ez esetben kötelezheti a felet, hogy az illető iratot hitelesített alakban mutassa beBudapest, 1905. évi december hó 30-án. A miniszter helyett: Szterényi, s. k. államtitkár. Melléklet a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 88,302/905. számú rendeletéhez. A Bernben 1904. évi augusztus hó 1 — 5. napján tartott nemzetközi konferencia által a védjegyek bejelentése körüli alakiságoknak egyszerűsítése tárgyában hozott határozatok. 1. A védjegyeknek a hivatalos közlönyben közzétételére kirendelt klisé csak egy darabból álljon; anyaga lehet fa, cink (horgany) vagy bármely más anyag, amely nyomdai sokszorosításra (nyomtatásra) alkalmas; alakja legyen derékszögű egyenközény, vastagsága pedig 2*4 cm. és nagysága rendszerint ne haladjon meg magasságban és szélességben 0 5 cmt a szavakból álló védjegyeknél, 10 cmt. pedig a többi védjegyeknél. 2. A képviselő meghatalmazásának hitelesítése rendszerint, nevezetesen akkor nem követelendő, ha csak a védjegy bejelentéséről és a törvényes oltalom elnyerésére vonatkozó szükséges alakiságok teljesítéséről van szó. Hitelesítésre nem szorulnak valamely az ipari tulajdonjog ellátásával megbízott külföldi közigazgatási hatóság hivatalos s a