A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 19. szám - Angol parlamenti küzdelmek. Korképek. Irta: Stiller Mór. Budapest, 1906 [Könyvismertetés] [2. r.]

A JOG ezen megtérés csak sok existenciának tönkretétele után következett be, — az csak mellékesen legyen megjegyezve. És akkor, midőn Karap előtt az ut a jóval magasabb elnöki állásra nyitva állott és ez már csak igen rövididő kérdése volt, — a nagy munkába belefáradt és nyugdíjba ment, gyengült szemevilága miatl. A nyugalomba vonult Karap azonban talán még befolyásosabb volt, mint aktiv korában. Minden miniszterkombinációnál ö első helyen szerepelt, — és csak szerénysége tiltotta el az ismételve kínált igazságügyminiszteri állás elfoglalásától. Annál több szolgálatot tett az igazságügynek az igazságügyi kinevezések körül. (3 az egész ország birói karát ismerte, és az érdemes pályázó enne mindig befolyásos pártfogóra talált. Ezen hatalmával azonban, — és ez talán a legnagyobb dicséret, amelylyel illethetjük, — soha vissza nem élt, méltatlant soha nem protegált. Áldás és béke hamvaira ! r. I. A központi járásbíróság. Amiért eddig évek óta oly hévvel és oly meggyőző érvekkel küzdöttünk — a központi járásbíróság eszméje — - J'lász alatt még csak a lassú, fontolva haladó meggondolás és tanulmányozás stádiumán ment keresztül. Tettek néhány tájékoztató lépést, készítettek terveket, — ut aliquid fecisse videatur, — alapjában azonban a kérdés megoldása tapodtat sem haladt előre. Plósz kedvenc mondása: «majd gondolkozom*, a realisatiót már eleve kizárta. Az uj régime alatt, — sok más fontos kérdést megelőzve (ami korántsem gáncs akar lenni) — ez a kérdés egyszerre előtérbe lép és ma már, erélyes igazságügyérünk közbelépése folytán, a megvalósulás küszöbén áll. Teljes elismeréssel és az elégtétel egy bizonyos nemével fogadnók ezen miniszteri elhatározást, — ha nem volna annak egy kis kellemetlen, társadalmi és politikai visszonyainkat rendkívül jellemző utóize. Mindenki, aki az ügyvédi kar és a jogkereső közönség érdekeit elfogulatlanul szemléli, — egyetért velünk abban, hogy a központi járásbíróságnak a helye ott van, ahol a többi igazságügyi fórumok is összpontosulnak Az ügyvédnek a délelőtt folyamán tíz helyütt is akad dolga — járásbíróságnál, polgári, büntető és váltótörvényszéknél, büntetőjárásbiróságnál, Táblánál és Kúriánál, ügyészségnél, fő- és koronaügyészségnél, a bírósági letéthivatalban és egyéb segédhivataloknál, igazságügyminjsztériumnál és földmivelési vagy közoktatásügyi minisztériumoknál, az ügyvédi kamaránál, stb., stb. Mindezen biróságokat és hatóságokat egymás tőszomszédságában találja, — gyorsan és sikeresen intézkedhetik és eljá -.hat ott és akkor, amidőn minden perce drága. Hogy is gondoskodhatna különben helyettesítéséről addig, míg az egyik ügyét elvégzi ? Mert másra a tárgyalást bizni, kényes és felelősséggel járó dolog. Száz okot is sorolhatnánk fel, melyek egyike nyomósabb a másiknál — de minek a Dunába vizet hordani, minek mindezt Polányi-nak elmondani, aki ugyanezeket saját ügyvédi gyakorlatából éppoly jól ismeri ? Csak természetes, hogy e szomszédság folytán a bíróságok hivatalos érintkezése is közvetlenebb, gyorsabb, eredményesebb. A felek is szivesebben veszik, ha minden fórumot egy helyben találnak és menekülnek a sok céltalan lótás-futástól. A fél lakhelyére való tekintet pedig: központi bíróságról lévén szó — figyelmet annál kevésbbé érdemel, mert a félnek, kinek egyszer akad dolga, egészen mindegy, hogy mely kerületbe kell mennie, kereskedelmi ügyleteknél és önkéntes alávetésnél pedig a bíróság illetékessége úgyis az egész városra kiterjed. Minden érv tehát amellett szól, hogy a központi járásbíróság is az eredetileg kontemplált helyre: szemben a parlamenttel, vagy a Kúria tőszomszédjában fekvő üres telken felépíttessék. Amint most az uj tőzsdeépület körül a bankok, ugy csoportosultak volna igazságügyminisztériumunk körül mind az igazságügyi fórumok. Ez egy természetes és szükséges fejlődési processus lett volna, melynek hasznát mindenki — elsősorban maga az igazságügy húzta volna. Mert sok halasztás is elmaradhatna és ez által a tárgyalások menete lényegesen gyorsittatott volna. Homo proponit, Palányi disponit! Azon erős kötelékek, melyek igazságügyérünket a belvároshoz fűzik és legújabb egyhangú képviselővé választása által csak öregbedick, — fájdalom, az igazságügy terén is kezdenek érvényesülni és a kerületi pbrtentumok, — tett szolgálataik ellenértékéül — kérleihetlenül nyomban praesentálják váltójukat, melyet a sarokba szorított miniszter beváltani kénytelen. A politika és a kerületi érdek—a közérdek rovására befészkelődni törekszenek az igazságügy terén is, ahol ezt éppen Polónyi alatt teljesen kizártnak reméltük. És azért már most emeljük óvó és intő szavunkat, — most, midőn még nem késő. A belvárosi saskörnek és választóknak más uton-módon is lehet kedveskedni és odaadásukat honorálni, — de soha az igazságügy és közérdek terhére. A régi zálogház helyére épített központi járásbíróság a legnagyobb anomália volna. Félreeső helyen, fekve és távol esve a forgalom gócpontjaitól — csak a néhány közel lakó belvárosi ügyvéd érdekeit szolgálná. — a budai, óbudai, V—IX. kerületi ügyvédekre nézve pedig elemi csapást képezne, mely súlyos anyagi megterheltetésükkel is járna és semmi előnyt nem nyújtana, — hacsak PAUA6 RÉSZVÉNY TÁI ilyennek a kocsiipar- és villamosvállalatok, esetleg meg néhány dohánytőzsde fellendülését nem tekintjük. És ugyanilyen szempont alá esik a Károly-kaszárnya terve. Természetes fejlődésénél és a kedvező körülmények egybefolyásánál fogva azon vidék, ahol a fennebb részletezett igazságügyi fórumaink székelnek, — mindinkább magára ölti a jogász-negyed jellegét. Ügyvédek, birák, ügyészek, az igazságügyminisztérium főbb tisztviselői és az igazságügyi administratió számos közegei előszeretetteljlaknak e tájékon, csak éppúgy, — mint Londonban, a Temple, Párisban a Palais de Justice vidéke képezi a gyakorlati jogászok főszékhelyét. Evvel az okos igazságügyi politikának szintén számolnia kell. Reméljük, hogy Palányi mint gyakorlati jogász és ügyvéd, ezt mihamarább be fogja látni és a lokális érdek fölé fogja helyezni a közérdeket, az ügyvédi kar égető szükségletét. Ha semmi másba nem veszik figyelembe a jogászvilág érdekeit, ugy ebben az egyben csak lehetne, amidőn kivánataink méltánylása senki másnak érdekébe nem ütközik. Kíváncsian várjuk a döntést. r. I. Szomszéd telekre nézve ablak befalaztatását a szomszéd csak abban az esetben követelheti, ha erre a tulajdonos jogát korlátozó szolgalmi joga van. Az erre vonatkozó kérelem a biróság előtt érvényesítendő. A m. kir. belügyminiszter 1906. 8,074. sz. határozata. S. vármegye alispánjának. Másodfokban hozott véghatározatát, melylyel a k—i járás lőszolgabirája által hozott véghatározat helybenhagyásával N. József tímár b—i lakos, szomszédja M. Imre kertjére nézőleg alkalmazott ablaknak befalaztatására és 23 korona 18 fillér kiszállási költségnek viselésére köteleztetett, nevezett által írásban előterjesztett s felülvizsgálati kérelemnek tekintendő felebbezés folytán az 1901. évi XX. t.-c. 3. §-a alapján felülvizsgálván, azt az annak alapjául szolgáló elsőfokú véghatározattal együtt törvényes jogalap hiánya miatt megsemmisítem s panaszló M. Imre b—i lakost kérelmének érvényesítése végett a rendes birói útra utalom. így kellett határoznom, mert a tulajdonos tulajdonával szabadon rendelkezhetvén, saját falának a szomszéd telkére néző részén is nyithat ablakot és annak befalaztatását a szomszéd csak akkor követelheti jogosan, ha erre a tulajdonos jogát korlátoló szolgalmi joga van. Panaszló M. Imre pedig szolgalmi jogra nem hivatkozik. De ha kérelmét ilyen jogára alapítaná is, ezt nem a közigazgatási hatóság, hanem a biróság előtt kell érvényesítenie. Ami pedig a hozott véghatározatokban a vármegyei építkezési szabályrendelet 33. §-ának azon rendelkezésére való hivatkozást illeti, mely a szomszéd telkére néző ablak nyitását még a szomszéd beleegyezése mellett is megtiltja, megjegyzem, hogy a szabályrendelet érintett szakaszában foglalt tilalom N. József szabad rendelkezési jogának korlátozását nem indokolhatja, mert a szabályrendelet sem az országos törvénynyel, illetőleg törvénypótió állandó gyakorlattal, sem egyesek magánjogával nem ellenkezhetik és annak ezzel szemben felállított magánjogi szabálya figyelembe nem vehető. A volt úrbéresek érdekeinek képviseletére alakult törvényes szervezettel nem biró bizottság kártérítési kötelezettségének megállapitása birói útra tartozik. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1905. évi 3,070. sz. határozata K. vármegye közönségének. A volt úrbéresek számadási ügyében a vármegye alispánja által f. évi febr. 4-én 200. sz. a. kelt jelentésére értesítem a vármegye közönségét, hogy az 1904. évi május 11-én 600. jkvi sz. a. hozott határozatát, mely szerint a K. községbeli volt úrbéresek által a volt földesúr ellen indított perben való képviseletre, valamint több úrbéri terület bérbeadására alakított, de törvényes szervezettel nem biró kezelőbizottság tagjai a leszámolás utján megállapított 2,441 K. 14 f. megtérítésére köteleztettek, a vármegye alispánja pedig a községi jövedelmeket kezelt bizottsági tagok ellenében a biztosítási eljárás foganatosítására utasíttatott, a líötelezettek részéről közbevetett felebbezés alapján felülvizsgáltam s annak eredményéhez képest azt, az igazságügyi miniszter úrral egyetértőleg, megsemmisítem s a panaszlókat számadási kárkövetelés iránti igényük érvényesítésével az illetékes kir. biróság előtti eljárásra utasítom. Mert a közigazgatási hatóságnak jogában volt ugyan a visszaélések tárgyában a vizsgálatot megindítani és a hiányt megállapítani, a kártérítési kötelezettség megállapitása és érvényesítése azonban hatáskörén kívül esik. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Alföldi nagy városban régi ügyvédi iroda eladó, esetleg ker. társ felvétetik. Cim a kiadóhivatalban. Ügyvédi iroda önálló vezetésére képes, teljesen megbízható, gyakorlott, németül és románul is beszélő ügyvédjelölt keres a fővárosban vagy vidéken megfelelő alkalmazást. Cim a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolfmkpsrt 8. _ •8ÁC NYOWMJA PUDAPEST