A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 19. szám - Angol parlamenti küzdelmek. Korképek. Irta: Stiller Mór. Budapest, 1906 [Könyvismertetés] [2. r.]

150 Ez a hivatal köteles a néphivatal ilynemű megkeresését (minden bürokratikus eljárás mellőzésével) rövid uton azonnal elintézni, vagy ugy, hogy a tényálláson a szükséges felvilágosítást megadja, vagy értesiti a néphivatalt, hogy annak alapján a hivatalos uton a szükséges intézkedést megteszi; c) szükség esetén a fél részére beadványt készit. ."). §. A néphivatal részére Szeged szab. kir. város helyiséget és irodai felszerelést ad és egy Írnokot és egy szolgát bocsát rendelkezésére. 6. §. A néphivatal a jelentkezők ügyeiről megfelelő iktatómutató könyvet vezet, melyben a fél neve, az ügy és az elintézés, illetve nyilvántartási feljegyzés van feltüntetve. 7. §. A hivatalos órákat az ügyvédi kamara a város közigazgatási bizottságával egyetértve állapítja meg és ez kellő módon és megismételve közzéteendő és az erre vonatkozó hirdetmény a hatóságoknál kifüggesztendő. 8. §. Az ügyvédi kamara részéről kiküldött felügyelő bizottság tagjai felváltva kötelesek lehetőleg minden hivatalos napon tisztökben eljárni és ha szükséges, az ügyeletes kartárs segítségére lenni. A közigazgatási bizottság ellenőrző közege különösen arra figyel, hogy a néphivatal megkeresései a hatóságok részéről kellő méltatásban és gyors elintézésben részesülnek-e és a szerzett tapasztalatról a közigazgatási bizottsághoz jelentést tesz. 9. §. Az ügyeletes ügyvivő tiszteletdíjban részesül és ezen dij a néphivatalnak nyújtandó és az ügyvédi kamara pénztárában kezelendő állami és városi segély utján fedeztetik. A felügyelő és ellenőrző tagok tisztőket díjtalanul látják el. 10. ^. Az ügyvivő és a neki segédkezők elé jutott ügyből kifolyólag ügyvéd-képviseletet nem vállalhatnak, ugy nemkülönben őket az ügyek körül titoktartás kötelezi. 11. §. A szegedi kamara a néphivatal működéséről évenkint az igazságügy- és a belügyminisztériumhoz, ugy Szeged szab. kir. város törvényhatóságának és a közigazgatási bizottságnak jelentést tesz. * A bizottság egyelőre ugy tervezi, hogy hetenkint kétszer, szerdán és szombaton d. e. 10—1 óráig tartassák hivatalos óra. * A m. kir. földmivelésügyi minisztérium székelyföldi kirendeltségének vezetője Marosvásárhelyről a következő átiratot intézte a «Jogvédő Egyesület vagyontalanok részére* elnökéhez: Hirlapi közleménvekből tudomást szereztem arról, hogy van Budapesten egy jogvédő egyesület, melynek célja: hogy az arra szorulóknak ingyen jogsegélyt nyújtson. Egy legutóbb a Budapesti Hírlapban megjelent közleményből azt is olvastam, hogy az egyesület most már vidékre is szeretné működését kiterjeszteni, ebben azonban anyagi erőinek elégtelensége akadályozza. Méltóságod tájékozása végett van szerencsém megjegyezni, hogy vezetésem alatt álló székelyföldi miniszteri kirendeltség a jogvédő egyesülettel lényegében azonos célokat szolgál. Mivel ugyan a hivatal működése közvetlenül csak gazdasági és pedig mezőgazdasági téren mozog, amennyiben közvetlenül csak a földmivelésügyi minisztérium kormányzati eszközeire támaszkodhatik, e minisztériumnak lévén a székelyföldre kihelyezett expositurája, azért még sem lehetnek közönyösek előttem a székely nép jogi visszonyai, hiszen a gazdasági helyzet ilyen vagy olyan volta és alakulata szorosan a jogi visszonyok mikénti lebonyolításával van összefüggésben. Ennélfogva szeretném lehetővé tenni, hogy a jogvédő egyesület védszárnyai alatt a székely népnek az ingyenes jogsegélyt annyiban, amennyiben lehet, megadhassuk s nagyon szeretném, ha a budapesti jogsegélyt nyújtó állomás mintájára legelsősorban itt szervezhetnénk ilyen állomásokat. Anyagiakon nem múlnék a dolog. A székely akciónak a m. kir. földmivelésügyi minisztérium költségvetése keretében külön hitele van, amely hitelből minden, a székely nép gazdasági helyzetének javítását célzó kezdeményezés segíthető. A székelyföldi miniszteri kirendeltségnek marosvásárhelyi központi hivatalától eltekintve, tisztviselői is vannak az egyes nagyobb székely városokban, akik a jogvédő intézményt támogatnák. Szóval, ha valahol, itt nemcsak szükség, de lehetőség is volna rá, hogy a humánus intézményt meghonosítsuk s azt hiszem, más hasonló kezdeményezéssel alig tehetnénk nagyobb szolgálatot a székely nép érdekeinek, mint ha bonyolult birtokjogi, telekkönyvi, hitel stb. jogviszonyaikban jóindulatú s ingyenes vagy nagyon kevéssé költséges útbaigazításban részesitenők. Ezt szeretném én a Székelyföldön s ezért vagyok bátor Méltóságodhoz fordulni ama kérésemmel: méltóztassék valamelyes útbaigazítást adni, vagy adatni nekem a jogvédő egyesület lényegéről és főként arról, mi módon kezdhessem meg az egyesülettel a legközelebbi tárgyalásokat. A "Jogvédő Egyesület* március havi statisztikája : 12 ügyvéd — köztük az ügyvédi kamara elnöke is — és 22 ügyvédjelölt teljesített inspekciót. Összesen 82 ügy érkezett be, melyek közül 21 rendes, 39 sommás, 11 büntető, 5 perenkívüli, 2 hagyatéki és 4 vegyes volt. Perenkivüli ügyekben 254 izben tanácscsal szolgált az egyesület és 24 kérvény szerkesztetett. A Jogvédő Egyesület vagyontalanok részére m. hó 22-én tartotta IX. évi rendes közgyűlését a budapesti büntető törvényszék III számú főtárgyalás! termében Vavrik Antal ítélőtáblai tanácselnök elnöklése alatt. Az évi jelentés világosan mutatja azt a nagy tevékenységet, amelyet az egyesület a lefolyt évben kifejtett' Az egyesület az elmúlt évben összesen 8,314 esetben nyújtott ingyenes jogsegélyt. A pénztári jelentés elfogadása és a költségvetés megállapítása után a választásokat ejtették meg. Elnök lett Vavrik Antal, alelnökök lettek dr. Szivák Imre és dr. Schreyer Jakab, titkárok dr. Schrcycr Jenő és dr. Márki Hugó, ügyész dr. Sdgody Gyula, pénztáros Guttmann Miksa. Nyilt kérdések és feleletek. Á büntetőjog köréből — Kérdés. — Kérem a <Jog> tisztelt olvasóit, biró, ügyvéd és ügyvédjelölt urakat, esetleg pénzügyi szolgálatban levőket, szíveskedjenek az alábbi kérdésre a »Jog* ezen rovatában a választ megadni. Valaki a nála lévő és tulajdonát képező papírpénzzel, mondjuk egy darab száz vagy ezer koronással rágyújt a szivarjára, vagy azt ugy széjjel tépi, hogy többet össze nem ragasztható, mi által a kérdéses papírpénz a forgalomból kivonatott. Tettét nem részegen, hanem meggondolva követi el, azt állítván, hogy a bankjegy az ő tulajdona, azzal ő tehet, amit akar, és hogy tettéért nem büntethető. Kérdésem most már az: 1. elköveti-e az illető, mondjuk A., a fenti tényével az 1879. évi XL. t.-c. 55-ik §-ának harmadik bekezdésébe, és ugyanezen t.-c. 57-ik §-ába. illetve az 1878. évi V. t.-c. 210. és 21 í. §§-aiba ütköző kihágást, illetve vétséget ? ha igen, megbüntetendő-e föltétlenül ? (indokoltassék.) Minthogy nézetem szerint a fölhívott törvényhelyek ez iránt kétséget a büntetendőség tekintetében fenn nem hagynak, az esetre, ha nemleges válasz adatik, 2. kérem azt is alaposan megindokolni. Lőcsei József ügyvédj. Magyaróvár. Irodalom. Angol parlamenti küzdelmek. Korképek. Irta Stiller Mór dr. Budapest, 1906. Benkö Gyula Grill-íéle. udv. könyvkereskedése. Ára 1 korona. V (Folytatás.) Chatam gróf a felsőházban egyenesen a királyhoz fordult esdő szavával, hogy «tegye meg az első lépést az egyezkedéshez. Abban áll valódi fensége, hogy okossággal és igazsággal cselekedjék. . . . Engedmények a nagyobb hatalom részéről mindig annál nemesebb, annál nagyobb hatással vannak, mert kibékítik az emberek érzelmeit a hatalommal és mert a szeretet és háladatosság szilárd alapzatán építik fel a népek bizalmát.> A ^'/^/A'/r/z-minisztérium egyszerre szemben találta magát a Fox-North-k.oa\\ci6va\, mely arra egyesült, hogy megtörje a személyes kormányzati rendszert, mely csaknem tönkretette a parlament függetlenségét. Azok, kik ellen irányult, e koalíciót Kelvetemedettnek,* «erkölcstelennek» és «természetellenesnek* bélyegezték, mert Fox, ki North politikáját, — amíg ez miniszter volt, — kíméletlenül támadta, — most vele egyesült. Erre Fox így felelt: «megvetendőnek tartom, hogy keblemben ellenséges érzést tápláljak valaki iránt, ha az ellenségeskedés oka megszűnt.* Utal arra, hogy már 1757-ben is létesült a híres Fitt-Nezvcastle-V.ozlició, mely kezdetben szintén ily becsmérlő támadásoknak volt kitéve. A koalíció gátat akart emelni a királyi személyes kormányzat ellen, mely mellett a miniszterek csak akaratlan eszközök voltak. A parlamenti többségben megnyilatkozó nemzeti akaratnak szabad és független érvényesítésére törekedett abban is, hogy általa erős és független kormány létesüljön. A király roppant bosszús volt a koalíció győzelme miatt, éreztette is a koalició tagjaival. De a helyzet mind kényszerítőbbé vált és nem maradt más hátra, mint a koalició férfiait megbízni a kormányalakítással, mely az egész kormányrendszer bukását is jelentette. A valódi alkotmányosság napjai csak később következtékbe. Halhatatlan érdemére azon angol államférfiaknak, kik hazafiságuk, erkölcsi felfogásuk, mély felelősségérzetük és egyeneslelküségük által nemcsak népüket, de királyukat is a valódi alkotmányosságra tudták nevelni. «És a király végre engedett* fejezetben ismerkedünk meg Angolországnak Irhonnal folytatott elkeseredett küzdelmével. Anglia—Írország, — mintha nem igen messzire kellene mennünk, hogy hasonló példára nálunk is akadjunk. «Az irek — mondja Adams — soha sem tanulták volna meg, ha meg nem tanították volna rá, hogy Anglia csak kényszer nyomása alatt szokta megengedni azt, amit az ész szavára hallgatva, nem engedett volna meg soha.* A hosszú éveken át tartott tory-kormányok tulloyalitása a koronának roppant befolyást adott a parlamentre. Ezért Brougham lord 1822-ben indítványt adott be az alsóházhoz, hogy a «korona befolyása lerombolja a parlament függetlenségét és hogy e befolyás túlságos módon növekedett Dunning lordnak 1780-ban