A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 16. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [2. r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 16. számához. Budapest, 1906 április 22 Köztörvényi ügyekben. A peres felek között kétoldalú szerződés jővén létre, abból a körülményből, hogy alperes a maga részéről szerződési kötelezettségének csak részben tett is eleget, felperes pedig annak dacára kötelezettségét egészben teljesítette, csak az a következtetés vonható le, hogy a felperes a szerződés vonatkozó részének alperes által leendő teljesítéséhez nem ragaszkodott, de nem egyszersmind azt is, hogy saját szolgáltatásának az erre eső részéről alperes minden ellenszolgáltatása nélkül vele szemben lemondott. Azon Írásbeli szerződés, amelyben alperes magát éléskamara létesítésére kötelezte, csak egy évre szólott, felperes, ki minden kikötés nélkül és már annak tudatában, hogy alperes az előző bérévre vonatkozó szerződés kötelezettségét nem teljesítette, az által, hogy a bérletet további egy évre megtartotta, nem az írásbeli szerződés, hanem a lakbérleti szabályok alapján vált a következő évre alperes bérlőjévé, mint ilyen pedig, minthogy az éléskamara hiánya a második bérév kezdetekor már előtte ismeretes volt, ezen hiányból kifolyólag a második bérévre megtérítést nem igényelhet. A bpesti VI. ker. kir. járásbiróság (1905 május 8. Sp. X. 1,0(56/10. 19U4.) Falussy Árpád dr. ügyvéd áltat képviselt B. Gusztáv és trsa bpesti bej. építkezési vállalkozó cég felperesnek, Berger Mór dr. bpesti ügyvéd által képviselt B. Regina háztulajdonos bpesti lakos alperes elleni 600 kor. töke s jár. iránti sommás perében következő ítéletet hozott: A kir. járásbiróság felperest keresetével elutasítja és végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy alperesnek (39 kor. 60 fii. perköltséget megfizessen. Indokok: I. Felperes a Bpesten Andrássy-ut 81. sz. a. levő, alperes tulajdonát képező' házában 4,400 K. évi bér mellett bérben birt I. emeleti 2—3. sz. lakhelyiségben az alperes által kötelezése ellenére létesíteni elmulasztott éléskamara felvett bérösszege viszszatéritéséül kérte alperest 000 kor. tőke és jár.-ban marasztalni. II. A tényállás : Nem vitás a peres felek közt, hogy felperes a Bpesten Andrássy-ut 81. sz. a. levő, alperes tulajdonát képező ház I. em 2—3. sz. lakhelyiségeit 4,400 kor. évi bér mellett birta bérben, hogy továbbá alperes a szerződés értelmében köteles volt egy éléskamarát felállítani és hogy ezt alperes a bérleti idő tartama alatt nem állította fel. Nem vitás az sem, hogy felperes a lakásból 1904. évi augusztus havában előleges felmondás után kiköltözött, s hogy felperes a házbért a bérleti idő tartama alatt mindenkor kifizette. III. Ezen nem vitás tényállás mellett egyedül vita tárgyát a peres felek között az képezte, hogy az alperes által kötelezése ellenére létesíteni elmulasztott éléskamarára eső bérösszeget jogosítva van-e felperes az általa már kifizetett bérösszegből az alperestől visszakövetelni. A fővárosi lakbérszabályzat 20. §-a értelmében hiányok fenforgása esetén, amennyiben a bérbeadó a javításokat a felhívás dacára nem teljesítette, jogában áll a bérlőnek vagy a javításokat bérbeadó költségén a bérösszegbe való betudás mellett megtétetni, vagy pedig amennyiben a hiányok a bérleményt teljesen használhatlanná tennék, a bérlettől még akkor is, ha az meghatározott időtartamra köttetett, a bérlet első napjától kezdődő joghatálylyal elállani. Tény ugyan, hogy alperes elvállalt szerződés szerinti kötelezettségének eleget nem tett és a felperes által bérelt lakhelyiségében éléskamarát nem létesített, de viszont felperes nem élt a lakbérszabályzat 20. §-ában gyökerező ama jogával, hogy ezen éléskamarát vagy az alperes költségén a bérösszegbe való betudás mellett készíttette volna, vagy a bérlettől elállott volna, de sőt az éléskamara hiánya dacára, a lakbért az alperesnek teljes összegben, minden fentartás nélkül mindenkor kifizette és a bérleményben a B) a. szerződésben megállapított bérleti időtartamon tul még egy évig benmaradt. Minthogy pedig felperesnek módjában állott azonnal, amint alperes az éléskamarának szerződésileg kötelezett létesítését elmulasztotta — azt vagy alperes költségén a bérösszegbe való betudás mellett létesíteni, vagy pedig a bérlettől elállani; felperes azonban az éléskamara hiánya dacára a lakásban a szerződésileg megállapított határidőn tul is megmaradt, a lakbért teljes összegében és minden fentartás nélkül kifizette, a használati idő tartamára járó előre lefizetett bérrészleteket a bérlemény használhatlanságának okából sikerrel vissza nem követelheti: miért is felperes alaptalan keresetével elutasítandó és mint pervesztes az 1903. XVIII. t.-c. 104. §-a alapján a perköltségek viselésére is kötelezendő volt. A budapesti kir. törvényszék mint felebbezési bíróság (190'). II. D. 314.) Az I. bírósági ítélet részben megváltoztatik és alperes köteles 200 kor. tőkét, ennek 1904 szept. 24-től járó kamatait 8 nap és végrehajtás terhe mellett felperesnek megfizetni. Indokolás : A peres felek kérelme a mai napon felvett jegyzőkönyvben foglaltatik. Felek az elsőbiróság előtti eljárás eredményét az elsőbiróság ítéletében kifejtettekkel egyezően adták elő. A kir. törvényszék elfogadta az elsőbiróságnak különben sem kifogásolt ok és ténymegállapításait és P. Ernő kir. törvényszéki hites szakértő véleménye alapján továbbá tényként megállapítja, hogy az alperes által létesíteni kötelezett éléskamara évi bére 200 kor.-ra tehető. Jelen per elbírálásánál alakbérleti szabályok 19. és 20. §-ai alkalmazást nem nyerhetnek. A hivatkozott szakaszok ugyanis a bérlemény használatát gátló vagy korlátozó olyan hiányok fenforgása esetére tartalmaznak intézkedést, amelyek a bérlő előtt a beköltözködés alkalmával ismeretesek nem voltak, vagy amelyek miatt az egész bérlemény vagy annak egy része a felek közötti megállapodásnak, ilyennek nem létében a bérlők céljának megfelelő módon használható nem lenne. Épp ezért irják előkötelezőleg a hivatkozott szakaszok az előleges birói szemlét is, de nem vonatkoznak olyan a szerződő felek előtt ismeretes hiányokra, amelyek a bérleményt, vagy annak egy részét használhatlanná nem teszik, amelyek létesítésére vagy helyreállítására a bérbeadó a bérlemény előnyösebb vagy célszerűbb használhatóság céljából vállal a bérlővel szemben kötelezettséget. Alperes a B) a. éléskamara létesítésére vonatkozó elvállalt szerződési kötelezettségének eleget nem tevén, minthogy az a kötelezettség a kikötött bérösszeg egy részének ellenszolgáltatását, a jelen esetben irányadóul szolgáló általános magánjogi szabályok értelmében — feltételezi, — a megfeleíő ellenszolgáltatási a maga részéről sem követelhetné és annyiban a felperes részéről teljesítettet visszatéríteni köteles. Nem változtat alperes kötelezettségén az általa vitatott azon körülmény sem, hogy felperes a teljes bérösszeget mindig minden fentartás nélkül fizette ki, mert a peres felek között kétoldalú szerződés jővén létre, abból a körülményből, hogy alperes a maga részéről szerződési kötelezettségének csak részben tett is eleget, felperes pedig annak dacára kötelezettségét egészben teljesítette, csak az a következtetés vonható le, hogy a felperes a szerződés vonatkozó részének alperes által leendő teljesítéséhez nem ragaszkodott, de nem egyszersmind azt is, hogy saját szolgáltatásának az erre eső részéről alperes minden ellenszolgáltatása nélkül vele szemben lemondott. Ezek után eldöntendő kérdés tárgyát ugyanis az képezte, hogy felperest az éléskamara nem létesítéséből kifolyólag mely időre és mily összegű bérvisszatérítés illeti meg. — Felperes azt vitatta, hogy bár a B) a. szerződés az 1902. évi augusztus hó 1-től 1903. évi aug. l-ig terjedő 1 évre szólott, mintegy azonban felmondás egyik részéről sem történt, az hallgatag meghosszabbítottnak tekintendő és ebből azt a következtetést vonta le, hogy az éléskamara létesítésére vonatkozó szerződési kötelezettség a B) alattit követő bérében is terheli az alperest és ebből folyölag a fizetett bérösszeg 2 évre eső aránylagos részét igényelheti. Tekintettel azonban arra, hogy azon írásbeli szerződés amelyben alperes magát éléskamara létesítésére kötelezte, csak egy évre szólott, felperes, ki minden kikötés nélkül és már annak tudatában, hogy alperes az előző bérévre vonatkozó szerződési kötelezettségét nem teljesítette, az által, hogy a bérletet további egy évre megtartotta, nem az Írásbeli szerződés, hanem a lakbérleti szabályok alapján vált a következő évre alperes bérlőjévé, mint ilyen pedig, minthogy az éléskamara hiánya a második bérév kezdetekor már előtte ismeretes volt, ezen hiányból kifolyólag a második bérévre megtérítést nem igényelhet. A szakértő véleménye szerint az alperes által létesíteni kötelezett éléskamara évi bérösszege 200 koronát tesz ki. Minthogy pedig a kifejtettek szerint felperes csakis az Írásbeli szerződésen alapuló bérévre követelheti az alperes által nem létesített éléskamara megfelelő ellenértékének visszatérítését, az elsőbirósági ítélet részbeni megváltoztatása mellett a szakértő véleményének elfogadásával alperest 200 kor. tőke s jár.-ban marasztalni és egyéb elutasító részében pedig az elsőbirósági ítéletet helybenhagyni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla (1906 január 26. I. G. 394 1905. szám a.) következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla alperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja és alperest arra kötelezi, hogy felperesnek 16 kor. felülvizsgálati költséget 5 nap alatt és végrehajtás terhe mellett fizessen meg. Indokok: Felperes a 600 kor. készpénzkövetelés megfizetése