A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 15. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [1. r.]

58 A JOG ben biztosítani köteles, a szavak közönséges értelme szerint, de a kikötés célját is tekintve, mely a felperes követelésének nagyobb biztosítására irányul, csak ugy értelmezhető, hogy az alperes biztosítási kötelezettségének tartalmát a felperes ez irányban adandó utasítása adja meg. Alperes szövetkezet, tehát kereskedő ; következésképp az általa kötött kölcsönügylet, minthogy a kötelezvényből más ki nem tűnik, a keresk. törv. 261. §-a szerint a kereskedelmi üzlete folytatásához tartozónak tekintendő s így ebből az ügyletből felmerülő vitás jogkérdések a keresk. törv. 264. § a szerint a kereskedelmi törvény szabályai értelmében birálandók el. A m. kir. Kúria polg. felülvizsgálati tanácsa 11906. évi fubruár 20. t G. 493/1905. p. sz.) Jóllehet a felebbezési bíróság Ítéletében az is tényként állapíttatott meg, hogy felperes a nyilatkozat kiállításakor még kiskorú volt, ez a körülmény azonban nem jogosítja fel felperest arra, hogy a jelzett tartalmú nyilatkozattal szemben alperestől gyermekének tartása fejében saját kezéhez fizetendő tartásdijat követelhessen ; mert az anya, ki gyermekét maga tartja, mint természetes és törvényes gyám, saját személyében kiskorúságában is jogosítva van a törvénytelen gyermek vélt nemzőjével szemben tartásdíj iránt keresettel fellépni és a tartásdíjról rendelkezni ; ha pedig ehhez az anyának joga van, ugy joga van ahhoz is, hogy igényére nézve a gyermeknek vélt apjával szemben lemondó nyilatkozatot tegyen. Kétségtelen ugyan, hogy az anyának lemondó nyilatkozata a törvénytelen gyermeknek a természetes apjával szemben való igényét nem érintheti, azonban ezt az igényt a lemondó anya saját személyében nem, hanem csak az illető gyámhatóság részéről kinevezendő gondnok érvényesítheti. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1906 évi február hó 17. I. G. 486; 1905. p. sz.) A gyermek tartása iránti követelést, ha a gyermeket maga az anya tartja el, még akkor is, ha az anya kiskorú, ö jogosult a természetes apa ellen saját személyében érvényesíteni, ebből pedig önként következik, hogy amint az igény érvényesítésére cselekvőképességgel bir, ugy a tartási igényről saját személyét illetően peren kivül is rendelkezhetik. Minthogy pedig az osztrák polgári törvénykönyvnek az elsőbiróság ítéletében már felhívott 170. §-a megengedi, hogy a természetes apa és a törvénytelen gyermek anyja, a gyermek tartása, nevelése és ellátása iránt maguk közt egyezséget köthessenek, felperes pedig a fentiek szerint egyezség kötését iátla célszerűnek és a kötött egyezség tényleg foganatba is ment, felperesnek nincs joga arra hivatkozással, hogy az egyezség kötésekor még kiskorú volt és az az illető gyámhatóság által jóvá nem hagyatott, alperestől a leánygyermeket elvenni, és a megállapodás ellenére alperestől saját tényével szemben mindkét gyermeke tartásának megfelelő s az ő kezéhez fizetendő tartásdijat követelni, jóllehet a kérdésben levő egyezség felperes kiskorú gyermekeinek a természetes apa elleni eltartás iránti jogait nem érintheti. A m kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1906. évi február hó 17. I. G. 469/1905. sz.) A bontó per folyamatba tétele magában véve a visszatérés megtagadásának indokául el nem fogadható. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1905. évi december hó 21. I. G. 347/1905. p. sz.) A m. kir. Kúria az 1903. évi július hó 1. napján G. 125/903. sz. a. hozott határozatával már kimondotta, hogy az idegen vadászterületen csatangoló vadászebek is kóborebeknek tekintendők és a vadászatra jogosult által szabadon lelőhetők, hacsak az ebek gazdáikkal, illetve azoknak környezetében nincsenek, akiknek gondozása és felügyelete alatt állanak, vagy azoktól felismerhetően vadászat közben a vad felkutatására vagy üldözése közben távoznak el és mennek át idegen vadászterületre. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1906. évi február hó 21. G. 496 1905. p. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Alperesek a felperes saját találmányának értékesítése végett társultak. Felperes munkaköre a szerződés szerint csak általánosságban határoztatott meg akképen, hogy ő minden tevékenységét kizárólag a cég és a vállalat javára fordítani és különösen a vasbetonépités terén általa eszközölt minden ujitást, javítást vagy ujabb találmányát a cég nevére szabadalmazni s annak tulajdonába bocsátani köteles — kétségtelenül megállapítható ; hogy a felperes részére fizetés címén kikötött javadalmazás nem valamely szabatosan meghatározott munkakör betöltésének ellenértékéül, hanem annak fejében köteleztetett felperes javára, hogy a találmánynak értékesítésére alakult közkereseti társaságban legjobb tudása és belátása szerint a maga részéről is közrehasson a társasági cél elérésére; a felperes részére kötelezett ezen havi javadalmazás kifizetését a társaság fer.nállésa alatt az alperesek joggal csak akkor tagadhatnák meg, ha a felperes részéről fenforgó valamely oly mulasztást vagy kötelességszegést bizonyítottak volna, mely a közös üzlet érdekeit kárositólag érintette és ebben az esetben a felperes, még a társaság fennállása alatt, sem tarthatna jogos igényt a részére a haszonban való részesedésen felül biztositott javadalmazásra. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1904. október 24-én 55,410. V. sz. a.) Pásztor József dr. ügyvéd által képviselt M. Sándor felperesnek, Hartmann Elek dr. ügyvéd által képviselt M. Gf. és Gr. cég és Gf. Miklós és G. Vilmos alperesek ellen 30,825 K. 50 f. tőke és jár. iránti ügyében következőleg itélt: M. G. és Gr. cég I. r. alperes köteles 39,025 K. 58 f. tőkét, továbbá 273 K. 40 f. után 1898. évi október 4-től 328 korona 78 fillér után 1900. évi március 24-étől 3,823 « 40 « 1901. « január 1- « 800 korona után 1899. évi 800 « • «* V .*&. ^ 800 « 800 « » « 1900. « 800 « « « 800 « 800 « ""« t''É3m 800 « « -'H^ffl 800 « 800 « «'r'- • 800 « •«: 800 < « 1901. « 800 ...c.. f.i-jWJmM 800 « 800 «. «' ' « « 800 « « 800 > « 800 « ' « ••- * HDD < fSfmU 800 -W^íár $ « 800 « 800 « ' « 800 * 800 « « 1902. « 800 « 800 800 « 800 « 800 « « 800 « 800 .*. \ « 800 « • ' «' 800 « 800 i'. • ,<f, • '« 800 » < 800 « « 1903. « 800 « 800 « 800 « 800 •* '•: '« * « 800 « 800 « « 800 « 800 « « február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március ápniis május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember étöl járó 5% kamatot és 1,661 korona perköltséget 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett felperesnek fizetni és a kiszabandó Ítéleti illetéket viselni, I. r. alperessel egyetemleg köteles G. Miklós II. r. alperes a fent megítélt tőke és kamat és költség r/s részét, G. V. III. r. alperes pedig a másik '/a részét 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesnek megfizetni. Keresetének ezt meghaladó részével a kir. törvényszék felperest elutasítja. Indokok: Felperes mint az I. r. alperesi közkereseti társas cégnek tagja, keresetbe vette: a) az 1899. évi február, március és április hónapokra eső, visszatartott 2,400 korona fizetését, b) az 1900. évi május hó 1-től kezdve visszatartott havi 800 korona fizetését; c) az alperesek által elismert készkiadásait. A közkereseti társaság valamelyik tagjának rosszhiszeműsége vagy szerződésszegése arra jogosítja a többi társtagot, hogy a K. T. 100. §-a értelmében a társaság feloszlását követeljék és ellene a szerzó'désellenes cselekményből őket vagy a társtagot ért kárt érvényesitjék. Ahhoz azonban nincs joguk, hogy a társasági szerződés fenntartása és az abból eredő előnyök élvezése mellett a szerződés egyes részeinek teljesítését megtagadják, mert annak, ki a szerződéshez ragaszkodik, azt a maga részéről is teljesítenie kell. Ennélfogva alperesek, kik a felperes részéről állítólag elkövetett szerződésszegések alapján nem kívánják a társasági szerződés felbontását, nem tagadhatják meg azoknak a kötelezettségeknek teljesítését, melyeket a szerződésben vállaltak magukra. Ad a) Felperes az alkeresethez VI. atatt csatolt szerződés szerint 1898. évi október hó^ 29-én eladta francia szabadalmat id. Th. Ágostonnak és L. A.-nak 140,000 frankért; felvette a vételárat a nélkül, hogy alpereseket 0. P. Cu. M. R. alatti 1898. október hó 26-án, november 2-án, 5-én, 25-én, és december 4-én kelt leveleikben foglalt kérdezősködéseik dacára erről értesítette volna, hanem végirati előadása szerint csak 1898. évi december hó 18-án feladott sürgönyében közölte alperesekkel az eladást, a vételárat pedig a társasági pénztárba be nem fizette, hanem magánál tartotta. Felperesnek ez az eljárása kétségtelenül szerződésszegést képez ugyan, de alperesek nem követelték ennek alapján a társaság feloszlását, hanem 1899. évi május hó 2-án Párisban, felperessel az A.) alatti ujabb társasági szerződésre léptek, amelyben kifejezetten megengedték neki, hogy a francia szabadalom vételárát magánál tarthassa, és hogy az nyereségjutalékából törlesztessék : A vételár megtartásával elkövetett szerződésszegés ekként szerződésileg rendeztetvén, alperesek ezen szerződésszegés alapján utóbb nem tagadhatják meg a D. alatti szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítését. Alpereseknek azt a kifogását pedig, hogy az A) alatti szerződés kényszerhelyzetben köttetett meg, megcáfolják az I. 71. és K. 7 K. alatti levelek. Minthogy pedig az 1893. december hó 30-án kelt D. alatti szerződés értelmében felperest havi 400 korona fizetés illette minthogy felpe-