A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 15. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [1. r.]

A JOG 59 résnek az az állítása, hogy ez a havi fizetés 800 koronára emeltetett fel, alperesek tagadásával szemben bizonyítva van a valódiságra nézve nem kifogásolt H. I. K. alatti levelekkel, melyekkel alperesek 1898. évi október, november és decemberi fizetése fejében havonként 800 koronát küldtek felperesnek; minthogy nem vitás, hogy alperesek nem adták ki felperesnek 1899. évi február, március és 'április hónapokra esó' havi fizetését: ennélfogva meg kellett állapítani, hogy felperesnek joga van e három hóra eső fizetése fejében "2,400 koronát követelni. Ezzel szemben nem jöhet figyelembe alpereseknek visszonválaszukban, tehát különben is elkésetten felhozott az a kifogása, hogy e fizetésre való igényét elvesztette felperes, mert azt az A) alatti szerződésben fenn nem tartotta. Mert alperesek a szerződésszegés folytán a társas viszonyt fel nem bontván, az A) alatti szerződés létrejöttéig fennállott D) alatti társasági szerződés értelmében felperest a havi fizetés megillette ; a felek jogvissszonyait a jövőre nézve rendező A) alatti szerződésben tehát nem volt szükség a fennálló kötelezettség fentartására. Ha tehát erről a visszatartott fizetésről az A) alatti szerződésben említés nem tétetett, ebből nem következik az, hogy felperes e fennálló követeléséről lemondott volna, sőt ellenkezőleg, a kötelezettség csak akkor szűnt vclna meg, ha az A) alatti szerződésben felperes arról kifejezetten lemondott volna. Már pedig ez okiratban ilyen joglemondás nem foglaltatik, sőt a C. 7. c. alatti levélből kitünőleg felperes 1899. évi október hó 0-án kelt számlájában is követelte ezt a visszatartott fizetését. Ad b) Nem vitás, hogy felperes az A) alatti szerződés alapján megkapta 800 korona havi fizetését 1900. évi április hónapig; 1900. évi május hó 1 tői kezdve esedékes fizetésének kiadását azonban alperesek megtagadták azon az alapon, hogy felperes megszegte a szerződést, midőn tudtuk és beleegyezésük nélkül havi 1,000 frankos fizetéssel díjazott műszaki igazgatói állást vállalt a «Société anonyme des constructions en fer beton* párisi részvénytársaságnál; midőn alperesek ama felhívásának, hogy Budapestre költözzék, csak másfél év múlva tett eleget ; és midőn sem Párisban, sem Budapesten nem fejtelt ki a vállalat érdekében tevékenységet. Alperesek azonban nem kérték az állítólagos szerződésszegések alapján a társaság feloszlását ; az I. r. alperesi közkereseti társaság ma is fennáll, a társas cégekről vezetett jegyzék XIV. kötetének 210 lapján most is be van jegyezve; az A) alatti szerződéssel reáruházott szabadalmak most is birtokában vannak és azok hasznát most is élvezi; alperesek most sem vonják kétségbe felperesnek a nyereség l/s részére vonatkozó igényét; szóval kétségtelen, hogy ők az A) alatti szeiződéshez ragaszkodnak. Ha pedig e szerződés fennáll, úgy az mindkét félre nézve kötelező és a benne elvállalt kötelezettségek teljesitendők. Minthogy pedig a felhívott okirat 10. pontja él telmében felperesnek havonként 800 korona fizétés jár, alpereseknek nincs joguk a szerződés fenntartása mellett ezen összeg kifizetése iránt vállalt kötelezettség teljesítését megtagadni. De ettől el is tekintve, nem lehetett megállapítani, hogy felperes az A) alatti szerződést megszegte. Az A) alatti szerződés 8. pontjában kiköttetett ugyan, hogy felperes köteles minden tevékenységét kizárólag a cég és vállalat javára fordítani, érdekében működni, és nem vitás az sem, hogy felperes tényleg díjazott műszaki igazgatói állást vállalt el az emiitett párisi részvénytársaságnál. Ámde a nSociété anonyme des constructions en fer beton)) részvénytársaság épen a Thomasnak és Lumierenek eladott Mátrai-féle francia szabadalom kiaknázására alakult és ezen a társaságon, mint felperes francia szabadalmának tulajdonosán kivül Franciaországban más nem is foglalkozhatott a szabadalom körébe eső munkálatokkal. Ennélfogva az alperesi vállalat érdekében állott felptres e részvénytársaság szolgálatába, mert műszaki igazgatói minőségében módjában állott szabadalmát a francia részvénytársaság által végzett nagyszabású építkezéseken a közelgő párisi világkiállításon megismertetni és ez által Párisban tartózkodásának tulajdonképeni célját, külföldi szabadalmainak értékesítését könnyebben érhette el. Alpereseknek tehát legfőlebb arra lehetett volna joguk, hogy a közkereseti társaság érdekében teljesített ezen munkájának diját felperes a társaság pénztárába fizesse be ; ámde ilyen kérelmet alperesek nem terjesztettek elő. Alperesek maguk is már az Á) alatti szerződés megkötése előtt, 1898. évi február hó '25-én kelt F) alatti levelükben elvi beleegyezésüket adták ahhoz, hogy felperes a D) alatti szerződésnek ama kikötése dacára, hogy minden idejét és tevékenységét a társasági üzletnek tartozik szentelni, a francia szabadalom kiaknázására alapítandó részvénytársaságnál az üzlet érdekében díjazott igazgatói állást vállaljon. Ez a beleegyezés mutatja, hogy felperesnek a francia részvénytársaságnál elfoglalt állása nem áll az alperesek érdekeivel és felperes kizárólagos tevékenységének lekötésével ellentétben. De alaptalan az a védekezés is, hogy felperes azt az állást alperesek tudta és beleegyezése nélkül viselte, és hogy felperes alkalmaztatásáról alperesek csak 1900. évi. április hó 29-ike, azaz a párisi Passerelle Suffren hid beomlása és felperesnek műszaki igazgatói minőségében e szerencsétlenségért való felelősségre vonása után nyertek tudomást. Való ugyan alpereseknek az az állítása, hogy az F) alatti levélben foglalt engedély csak arra az esetre vonatkozott, ha a szabadalom vételárának egy része részvényekkel egyenlittetnék ki, és nem szól arra az esetre, ha a fizetés, mint a VI. alatti szerződéssel történt, készpénzzel teljesíttetett. Az pedig, hogy III. r. alperes már 1899. évi január havában, tehát az A) alatti szerződés megkötése előtt tudomással birt felperesnek nevezett részvénytársaságnál való alkalmazásáról: csak a III. r. alperesnek kínált főeskü le nem tétele esetére volna bizonyítva. Ámde ezek a körülmények nem perdöntők, mert alperesc-k az A) alatti szerződés érvényét megtévesztés alapján meg nem támadták, es mert ekként közömbös az, hogy alperes az A) alatti szerződés megkötése előtt vagy után szerzett-e tudomást felperes igazgatói állásáról. Azt pedig a bíróság bizonyítottnak tekintette, hogy alperesek az A) alatti szerződés megkötése után, de a párisi hidleomlás előtt tudtak felperes említett alkalmaztatásáról. Ugyanis alperesek megkapták felperesnek 1899. évi május hó 31-én kelt, Z. 1. alatti levelét, melyben a párisi munkákról jelentést tevén, ! ezeket, mint saját munkáit emliti (<-\vir machen hier»), holott alpereseknek tudniok kellett, hogy a szabadalom eladása után felperes a maga személyében a szabadalom körébe eső munkákkal nem foglalkozhatott, hanem erre csak a szabadalom vevőjének vagy jogutódának volt joga. Továbbá alperesek 1899. évi augusztus hó 8-án kelt E) alatti levelükben elismerték a francia részvénytársaság által kiadott «Fer Beton)) folyóirat B. b) alatt csatolt augusztusi számának vételét. Ennek 3. lapján pedig olvasniok kellett, hogy a farneia részvénytársaság felperes arcképének közlése mellett azt jelentette, hogy különös kedvező körülmények folytán sikerült felperest rábírnia, hogy a társaság műszaki igazgatóságát elvállalja. Azonkívül alperesek kézhez vették az Ss. Vv. Ddd. Eee.) alatti leveleket, melyeket a külföldi szabadalmak iránt tudakozódók részint a francia részvénytársasághoz, részint felpereshez, mint e társaság igazgatójához intéztek; sőt 1899. évi november hó 1-én kelt J. alatti levelükben maguk is igazgatónak címezték felperest. Továbbá Hh. atatti levelük szerint alperesek megkapták felperesnek 1900. évi március hó 13-án kelt F) alatti levelét, melyben felperes egyenesen ki is jelenti, hogy ő francia társaság igazgatója («Denn. wenn ich hier die Direction der Gesellschaft nichtlúhren \vürde>) Nyilvánvaló tehát, hogy alperesek tudtak arról, hogy felperes a francia társaság igazgatója, ez ellen sohasem tiltakoztak, sőt Ppp, Rrr., Gg., Yy., Zz., Ggg., Zzz., Sss., Aaa., Hh., Ccc. alatti leveleiből kitünőleg 1900. évi január hó '.óta olyan levélpapírt használtak, melyen franciaországi képviselőségük gyanánt a *Société anonyme des constructions en fer beton Systéme Mátrai 87 bis Avenue de \Vagram» cég van feltüntetve. Az ilyen nyomású levélpapír használatának magyarázatául nem lehetett elfogadni alpereseknek azt az előadását, hogy ezt csak reklám céijából használták, és pedig felperes azon előadása folytán, hogy a párisi képviselőség helyisége az említett részvénytársasággal egy házban van és igy azt a hitet kelti a közönségben, hogy az I. r. alperes cég képviselősége a francia részvénytársasággal azonos. Nem lehetett ezt a magyarázatot elfogadni, mert nem tehető fel, hogy egy nagy vállalkozó cég reklám céljából tudva valótlan adatokat nyomat levélpapírjaira és mert sokkal természetesebb magyarázata ennek az, hogy alperesek valóban a francia részvénytársaságot, a melynek felperes a műszaki igazgatója, tekintették párisi képviselőjüknek. Egyébiránt a Vvv. alatti levélből kitünőleg alperesek a párisi hidbeomlás után sem azért tagadták meg fel) peres járandóságainak kifizetését, mert a Société de fer beton-nál alkalmazva volt, hanem az amerikai szabadalomnak átruházásához szükséges okmányok átadásáig és az átruházás keresztülviteléig tartották azokat vissza az ezen szabadalom átruházásának elhúzásából eredő károk biztosítása céljából. Nem tekinthető szerződésszegésnek az sem, hogy felperes a 37-—77. alatti felhívások dacára sem 1900. évi október hó 1-éig sem december lő-ig nem jött Budapestre, mert alperesek I. 41, K. 4. k, L. 4. 1 M. 4. m, g. 4. g, R. 4. r, S. 4. s, T. 4, t, U. 4. u, X. 4. x, Y. 4.' y. alatti leveleikben 1900. évi december Í3-ától 1902. évi február 14-ig folyton leveleztek felperessel Párisba és neki ujabb megbízásokat adtak annélkül, hogy visszajövetelét sürgették volna, sőt 1902. évi március hó 18-án kelt Z. 4. z. alatti levelükben arra kérték felperest, hogy Budapestre utazását halásza el. Alaptalan az a kifogás is, hogy felperes Budapestre érkezése óta a vállalat érdekében nem fejtett ki tevékenységet, mert az N. 5. n., G. ~>. g., G. 6., g. 5. g., D. 5. d., U. 5. u., T. 6. t, V. 6. v., X. 6. x. Y 6. y,, Z. 6. z., A 7. a. alatti levelekből kétségtelen, hogy felperes Budapesten tartózkodása alatt is a szabadalmak értékesítése körül tevékenységet fejtett ki és Lausauneba, Madridba, Cadixba és Böhmisch-Kamintzba a vállalat érdekében utazott. Ezek szerint felperest megilleti az A.) alatti szerződésben kikötött havi 800 korona fizetése és pedig mindaddig, míg alperesek oly okot nem hoznak föl, melynek folytán erre a járandóságra való igénye megszűnt. Minthogy azonban a per befejezéséig, azaz az ellenvégiratnak 1903. évi szeptember hó 26-án történt beiktatásáig ilyen okot fel nem hoztak, felperest e fizetés az eddig beállott utolsó lejárati napig, 1903. évi szeptember hó 1-éig mindenesetre megilleti. Ezen idő utánra azért nem lehetett megítélni, mert az alkereset fölötti tárgyalás nem lévén a per érdeme fölötti tárgyalás, ez alkalommal alpereseknek már nem állhatott módjában oly körülményeknek perrendszerü bizonyítása, melyek felperes igényét megszüntetnék. Alaptalan az a kifogás is, hogy a kikötött havi 800 korona felperest csak Párisban tartózkodása alatt illette meg, mert az A.) alatti szersődésben e fizetés, tekintet nélkül felperes tartózkodási helyére van a szerződés tiz évi tartamára megáilapitva és mert a szerződés világos rendelkezésével szemben azt megelőző vagy azzal egyidőben létrejött ellenkező