A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 12. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [3. r.]

96 Ennek oka pedig abban található, hogy amig eddig a gyűjtemény szerkesztésének gondja kizárólag Dárday Sándor vállaira nehezedett, — ki után a Törvénytár is el van keresztelve, -- addig ez a kiadás minden egyes kötetében más-más kiváló szakférfiú gondjaira lett bizva, ki az abban foglalt joganyagot gondosan átnézte, csoportosította, a jogfejlődés legújabb mozzanatainak figyelembevételével kiegészítette és jegyzetekkel ellátta. Ezáltal az uj kiadással egy uj, — az illető jognak leghivatottabb művelői által sajtó alá rendezett, — munkát nyertünk, mely már terjedelmileg is nagyobb arányokat öltött, amennyiben ez most már az ö-ik kiadás 6. kötetével szemben 9 (10) kötetre van felosztva. Ez a tény nem csupán a jogászközönség érdeklődését, dc a kiadó cég fokozódó áldozatkészségét is tükrözteti vissza. Jó könyvek még mindig bizton számithatnak vevő közönségre és az a kiadó spekulál a legjobban, aki jó pénzért, jó és a gyakorlati életben hasznavehető munkát nyújt Akkor még a tízszer is begombolt zseb kinyilik és telik 100 K. is egy életre való munkára — a sanyarú idők dacára, melyek első sorban a könyvvásárlást feleslegesnek deklarálják. A gyűjteményből egyelőre öt rész, illetve 6 kötet látott napvilágot : a peres és perenkivüli eljárás, a telekkönyvi rendtartás, az összes magánjogi anyag, a büntetőjog, a bélyeg- és illetékügy. A hátralévő 4 kötet mihamarabb fog megjelenni és akkor az egész munka béltartalmát is méltatni fogjuk. A munka kiállítása is tetszetősebb, a betűk nagyobbak, olvashatóbbak, az egyes kötetek könnyebben kezelhetők, — nagy előny oly munkánál, melyet naponta ismételve kell kezeink közt forgatnunk. >'. I. Vegyesek, Exlex és ingatlanárverés. A pestvidéki törvényszék, mint telekkönyvi hatóság a napokban következő megokolással utasított el egy ingatlanárverés elrendelése iránt beadott kérelmet: «Az 1881 : LX. t.-c. 145. §-a értelmében a kikiáltási ár megállapítása szempontjából az ingatlannak a legközelebb mult évbeli állami adójáról szabályszerűen kiállított adóhivatali vagy községi bizonyítvány mutatandó be; ugy de nyilvánvaló, hogy 1905. évre állami adó nemhogy kivetve lett volna, de kivethető sem volt, miután ez évre az állami költségvetés megállapítást nem nyert. Ugyanis az 1867i évi X. t.-c. értelmében az állami költségvetés megállapítása mindig csak egy évre terjed ; ezen év letelte után ujabb költségvetési törvény meghozatala nélkül állami adókat kivetni nem lehet, hacsak a törvényhozás a minisztériumnak erre ideiglenes felhatalmazást nem adott Éppen ezért el kellett utasítani az árverési kérvényt az ahhoz csatolt adó- illetőleg községrbizonyitvány dacára is, miután a községi bizonyítványnak az állami adókra vonatkozó tételei kétségtelenül helytelenek, vagyis nyilván "léves az a bizonyítás, hogy 1905. évre az elárverelni kivánt ingatlan terhéül ilyen vagy olyan összegben állami adó rovatott volna ki.» A budapesti rabsegélyző-egyletnek ezidei jelentése lehetőleg még színtelenebb, mint a mult évi. Nem is kell a pécsi hasoncélu egylet jelentését összehasonlítás végett elővennünk, hogy azon szomorú tapasztalatra jussunk, hogy az egylet vezetése absolute nem áll a helyzet magaslatán és hogy az elnök személyében történt változás nem jelenti egyúttal egy uj, üdvösebb rendszer inaugurálását. Az összes egyleti teendőket a titkár végzi, — ezúttal Pribéri Jankavich Kálmán pestvidéki tszéki fogházgondnok. És mennek a dolgok a régi kerékvágásban, — vezéreszme és egységes — az egylet alapitói szeme előtt lebegett terv nélkül. Jankavich ur jelentése mindössze két lecsépelt írásisból áll, — örök emlékezetül ide iktatjuk őket: «Az emberbaráti buzgólkodásra reá illenek a legnagyobb magyarnak a hazaszeretetről mondott szavai ; ez is «egyike a legtiszteletreméltóbb szenvedelmeknek)) ! Lélekemelő a tudomány, a művészet, vagy a harc hősének átnyújtani a győzelmi babért, — de verejtékit letörölni és önzetlenül mentő segélyt osztani azoknak, kiket az élet tragikuma testi és lelki nyomorba döntött, szivet és érzelmet egyaránt megnyugtató keresztényi s társadalmi kötelesség.)) Történt tehát csupán annyi, hogy kisebb-nagyobb pénzsegélyt osztogattak 375 egyénnek 8,08fj K. 68 f. értékben, a menedékházban pedig 139 egyént foglalkoztattak. ('Rendszerint addig tartózkodtak itt a szabadultak — akik többnyire elcsigázott, gyenge emberek voltak — mig megerősödtek és helyben vagy vidéken munkát vállalhattak. Naponkint átlag 23 ember ellátásáról kellett gondoskodni és egy ember élelmezése, a gondnok családját is ideszámítva (mit keres a gondnok és családja a kimutatásban ?) 476 fillérbe került Hogy egy embernek élelmezése a mult évihez képest többe kerül, annak tudhatjuk be, ho«y a piaci árak az idén tetemesen emelkedtek. Ruházatuk a menedékház falai között intézeti munkásruha ; az intézeten kivül jártukban saját ruhájukat viselik. Pártfogoltjait a menedékházban egész éven át képes volt munkával ellátni, amennyiben a házi és kerti munkán kivül szalmatok és szalma-lábtörlő készítésével foglalkoztak ; 139 embernek munkajutalma 918 kor. 4(1 fill. volt, miből egy munkásra 6 kor. 60 fill. esik. Ebből élnek addig, mig uj munkaadójuknál első bérük esedékessé válik. Ha valamely pártfogoltnak ennyi keresménye vagy legszükségesebb ruhája sem volt, a hiányt megfelelő ingyenes adományokkal pótolták. Az egészségi állapot az egész év folyamán kielégítő volt. A rend és fegyelem az egész év folyamán egyszer sem zavartatott meg. P ÁLLAS SÍÍZVÍHV 1 »BtA«V. A menedékházban megfordult 139 egyén, ebből J6—25 éves 23; 25—50 éves 109; 60 éven felül 7; fővárosi 93, vidéki 40, külföldi 6. Értelmiséghez tartozott 14, iparos, kereskedő 44, napszámos, cseléd 58, egyéb foglalkozású 23. Kiutasittatott a 139 közül 9, elfogatott 6, megszökött 6. Es tényleg oly idyllikusak volnának ezek dacára is a menedékház állapotai, mint ezt a jelentés a fentiekben világgá kürtöli? Nem olyan Potemkin-falvak-e ezek, melyeket nem jó közelebbről megtekinteni ? A bevétel rúgott a mult évi 11,095 K. 20 f. maradványon felül 24,584 K. 68 f. = 35,670 K. 88 f. Ebben bennfoglaltatik az állami segély: 12,000 K., egyleti tőke kamata 6,040, a Jakabfalvyalapitvány kamata 848 K., hatósági és intézetek adományai, 2,140 K. alapitótagok befizetései, HU) K. rendes tagok tagdijai (amiből világosan kitűnik, hogy a rendes tagok száma a 100-at sem üti meg, továbbá menedékházi bevétel szalmatokból .... 932 50 « < szecskaeladásból . . . 704-74 € « kerti termények eladásából 387dO « « napszámból 7341 « izraelita ünnepekre teremátengedésért (??) . • 100-— A menedékházi foglalkoztatás ezen módját már a mult évben élesen megbíráltuk. Utalunk az akkor elmondottakra. Evvel szemben a kiadás 1. dologi kiadás 1,275-60 2. orvos és gyógyszer • 27249 3. gondnok 600, neje 200 800-— 4. cseléd 2C680, iroda és apró 281 80 5. élelmezés a gondnok és családjával együtt (??) 3,937-04 6. ruházat beszerzése 119*94, mosás 26460. . 354 54 7. fűtés, világítás 99010 Menedékházi munkákra kiadatott szalma-anyag . 1,133-70 kertre trágya és magvak 54'— munkások pénzbeli segélye ...... 918-46 dohány 160-32 2,26648 10,208 05 Pénzbeli segély , . 8,086-68 irodai költség a) jelentés, meghívókkal . . . 323'16 b) kezelési könyvek 182-19 c) apró kiadás ... ... 32 77 d) takarékpt. kezelési k. ... 15 04 e) szolgák jutalma 40'— fj titkár tiszteletdija 1,600— g) egyéb kiadás 26 — 2,219 06 20.55549 A menedékházi 2,097 74 bevétellel szemben áll tehát 2,266 K. 05 f. kiadás és ha hozzászámítjuk az élelmezést, világítást, fűtést, ruházatot, mosást, a gondnok és családja fizetését és az irodai kiadást, akkor egy menedékházi lakos átlag jó sok kiadást repraesentál. Szavunk sem volna ehhez, ha bármily eredményt látnánk. A titkár úrias fizetése csak nem kárpótol mindezekért r r. I. A budapesti rabsegélyző egylet folyó hó 25-én délelőtt 11 órakor a kőbányai «menedékház» tanácstermében (X. Kőbánya, Belsőjászberényi-ut 24. szám.) tartja XXXII. közgyűlését. Napirend : 1. Az igazgató-választmány 1905. évi jelentésének s a megvizsgált 1905. évi zárszámadásnak felolvasása. 2. Határozathozatal az L905. évi zárszámadás felett, esetleg az igazgató-választmánynak és a számvizsgáló bizottságnak a felmentvény megadása. 3. Alelnök és két igazgató-választmányi tagnak választása. 4. Az egylet hatáskörébe eső egyéb, netán teendő indítványok tárgyalása. Teljes ülés a Kúrián. A Kúrián f. hó 20-án teljes ülés volt Oberschall Adolf kúriai másodelnök elnöklésével. Az elnök mindenekelőtt tudatta, hogy az igazságügyi miniszter elismerését nyilvánította a Kúria tavalyi működéséért. Azután a mult teljes ülés óta beállott személyváltozásokról tettek jelentést, majd a Kúriához újonnan kinevezett kisegítő bírák: Vörösmarty János és Devich László dr. tették le a hivatali esküt. Az elnök melegen üdvözölte az uj birákat és a lelkükre kötötte, hogy a jelenlegi nehéz és rendkívül kényes visszonyok között óvják meg mindenkor bírói függetlenségüket. Végül az elnök fölkérte a birákat, hogy Ítéleteikben lehetőleg kerüljék el a szenvedő ige-alakot. Vannak Ítéletek, amelyeknek minden második sorában ismétlődik a tatik-tetik, ami nemcsak rosszul hangzik, de magyartalan is. Alapítvány céljaira rendelt hagyomány. A végrendelet értelmében a Magyar Tudományos Akadémiának színmüvek jutal" mazására kiadandó 20,000 korona kifizetését az elsőbiróság a kormányhatósági jóváhagyással ellátott alapitó-levél bemutatástól tette függővé. A felsőbíróságok elrendelték az összeg feltétle" kifizetését, mert a végrendelet szerint a hagyományos itt nerr. valamely majd csak ezután létesítendő jogi személy, hanem az alapszabályai szerint ilynemű alapítványok kezelésére nemzeti érdekből hivatott Magy. Tud. Akadémia. (Kúria 1905. dec 29. 16,069. sz. a.) NYOMDÁJA BUOAPMTtH.