A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 12. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [3. r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 12. számához. Budapest, 1906 március 25 Köztörvényi ügyekben. Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbér, vagy azzal egy tekintet ala esö egyéb szolgáltatásokban tanúsított késedelem, a haszonbérbeadot a haszonbérleti szerződés megszüntetésére még akkor is feljogositja, ha a felek ennek szerződés megszüntető hatályát a szerződésben kifejezetten meg nem állapítottak. A haszonbérbeadó azzal, hogy a haszonbérlet kezdetével a haszonbérlemény tárgyat a haszonbérlőnek átadta, szerződési főkötelezettségének eleget tett, egyéb kötelezettségének esetleges elmulasztása pedig nem a haszonbér fizetésének megtagadására, hanem csak arra jogosítja fel a haszonbérlöt, hogy a szerződési kötelezettségnek a maga részéről való teljesítése mellett a haszonbérbeadotol szintén teljesítést követelhessen; a haszonbérlőt esetleg ért elemi csapások pedig, külön kikötés hiányában, a haszonbérlőt, a haszonbér késedelmes fizetésére föl nem jogositjak; a müvelés alatt allo földek trágyázásának célja egyfelől az, hogy a föld termőképessége fentartassék, másfelől pedig, hogy a trágyázás által a termés mennyisége fokoztassék ; minthogy pedig a haszonbérlet tartama alatt a trágyázás által előállítható terméstöbblet a haszonbérlőt illeti, ebből okszerűen az következik, hogy az abban az időszakban elmalasztott trágyázásnak, amelyben a trágyázás által elérhető termésnyereség a haszonbérlöt illette, a haszonbérlet megszüntetése utáni időben való teljesitésére a haszonbérlő már nem kötelezhető, hanem a haszonbérbeadó esetleg csak arra jogosult, hogy a trágyázás elmulasztásából reá háramlott kár megtérítését a haszonbérlőtől követelhesse. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1906. január 17. G. 72Ö 1905. sz.j Hering Zsigmond ügyvéd által képviselt D. Miklósné H. Mária felperesnek, Sckwarc Sándor dr. ügyvéd által képviselt L. Béla alperes ellen haszonbérleti szerződés megszüntetése és szerződési kikötés teljesítése iránt a kapuvári kir. járásbíróság előtt folyamatba tett perében következő ítéletet hozott. Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik, ellenben alperes felülvizsgálati kérelmének i észben hely adatik, a felebbezési bíróság ítélete abban a részben, mely szerint alperes arra köteleztetett, hogy a bérbirtoknak a Répce folyó és Mihályi község között fekvő területén az első négy évi ciklusból trágyázatlanul maradt 28 holdat 15 nap alatt megtrágyáztassa, ennek elmulasztása esetén pedig a trágyázás költségének fedezésére felperesnek 2,128 koronát fizessen, megváltoztattatik, és felperes keresetének ezzel a részével elutasittatik; egyebekben azonban alperes felülvizsgálati kérelmével szintén elutasittatik és a felülvizsgálati eljárás költsége a felek között kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Alperes első sorban azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy a birói illetőség ellen emelt pergátló kifogást elvetette. Ez a panasz nem vehető tekintetbe, mert felperes keresete haszonbérleti szerződés megszüntetésére és a szerződésből folyó kötelezettség teljesitésére irányul, következően tárgyánál fogva valamely ügybiróság elé nincs oly módon utalva, hogy attól eltérésnek helye nem lehetne: már pedig az 1881. évi LIX. t.-c-nek a S. E. 214. §-a szerint a sommás eljárásban is alkalmazandó 59. §• 4. pontja szerint a felebbezési bíróságnak a birói illetőség kérdésében hozott határozata ellen a felebbvitel csak akkor van megengedve, ha a másodbiróság olyan esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, az illetékes bíróságot illetéktelennek, vagy az illetéktelen bíróságot illetékesnek mondotta ki. Alperes panaszolja továbbá, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a haszonbér, továbbá a biztosítási dij és végre az adó és egyéb közterhek fizetésében tanúsított késedelem okából a haszonbérleti szerződést megszüntette, holott az 1904. évi október 1-én és 1905. évi január hó 1-én esedékessé vált haszonbérhátralékokat a kereset beadását megelőzően kifizette, az 1905. évi április hó 1-én lejárt haszonbér fizetésében tanúsított késedelem pedig jogi beszámítás alá nem vonható, mivel alperes felperes hozzátartozóinak nyilatkozatából jóhiszemüleg vélhette, hogy felperes a fizetési késedelmet elnézi, továbbá mivel az előző evekben a biztosító társasággal fennállott megállapodás szerint a biztosítási dij nem volt előre fizetendő, a közadók és egyéb közterhek pedig behajthatók nem lévén, azok esedékessé sem váltak. Ezeknek a panaszoknak nincs megállható alapjuk. A felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint ugyanis, alperes már az 1904. évi október hó 1-én és 1905. évi január hó 1-én esedékessé vált haszonbéri összegeket is csak per utján fizette meg felperesnek, az 1905. évi április hó 1-én lejárt haszonbéri összeget pedig a lejárat jelen per megindítása után 18—20 nappal később egyenlítette ki. Megállapítást nyert továbbá, hogy az alperes helyett felperes által kiegyenlített biztosítási dijat felperesnek csak birói ítélet alapján téritette meg, a közadókat és egyéb terheket pedig sem le nem fizette, sem pedig kellő módon el nem helyezte. Eme tényállás szerint nyilvánvaló tehát, hogy alperes a haszonbérrészleteket, azok esedékessé váltával ki nem fizette, hanem fizetési késedelembe esett; márpedig az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbér, vagy azzal egy tekintet alá eső egyéb szolgáltatásokban tanisitott késedelem, a haszonbérbeadót a haszonbérleti szerződés megszüntetésére még akkor is feljogositja, ha a felek ennek szerződésmegszüntető hatályát a szerződésben kifejezetten meg nem állapították. Mit sem változtathatna ezen. még ha megállapítást nyert volna is, az alperes által vitatott az a körülmény, hogy a haszonbérbe adó az épületek és egyéb gazdasági müvek jókarba helyezése iránt elvállalt szerződési kötelezettségének meg nem felelt, mert a haszonbérbeadó azzal, hogy a haszonbérlet kezdetével a haszonbérlemény tárgyát a hazsonbérlőnek átadta, szerződési főkötelezettségének eleget tett, egyéb kötelezettségének esetleges elmulasztása pedig nem a haszonbér fizetésének megtámadására, hanem csak arra jogosítja fel a haszonbérlőt, hogy a szerződési kötelezettségnek a maga részéről való teljesítése mellett a haszonbérbeadótól szintén teljesítést követelhessen; a haszonbérlőt esetleg ért elemi csapások pedig, külön kikötés hiányában a haszonbérlőt, a haszonbér késedelmes fizetésére föl nem jogosítják : a nem felperes, hanem családtagjainak nyilatkozatára alapított az a téves meggyőződés pedig, hogy felperes a pontatlan fizetést elnézi, a fizetési késedelem hatályára befolyással nem lehet és végül, mert a biztosítási dij legkésőbb az ennek megtétele iránt indított kereset kézbesítése után azonnal kiegyenlítendő volt volna, az a körülmény pedig, hogy a r olitikai visszonyok következtében a közterhek be nem hajthatók, nem jogosítja fel alperest az annak hozzávetőleg megfelelő pénzösszeg visszatartására, hanem csak arra, hogy azt oly módon helyezze el, hogy ez által felperes érdekei teljesen megóvassanak, az erre voló felhívást pedig jelen keresetnek alperes kezeihez jutása pótolta. Ellenben alapos alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság őt az első négy év alatt elmulasztott trágyázás utólag leendő teljesitésére, esetleg a trágyázás költségének felperes kezeihez leendő fizetésére jogszabály megsértésével kötelezte ; mert a müvelés alatt álló földek trágyázásnak célja egyfelől az, hogy a föld termőképessége fentartassék, másfelől pedig, hogy a trágyázás által a termés mennyisége fokoztassék; minthogy pedig a haszonbérlet tartama alatt a trágyázás által előállítható terméstöbblet a haszonbérlőt illeti, ebből okszerűen az következik, hogy az abban az időszakban elmulasztott trágyázásnak, amelyben a trágyázás által elérhető termésnyereség a haszonbérlöt illette, a haszonbérlet megszüntetése utáni időben való teljesitésére a haszonbérlő már nem kötelezhető, hanem a haszonbérbeadó esetleg csak arra jogosult, hogy a trágyázás elmulasztásából reá háramlott kár megtérítését a haszonbérlőtől követelhesse; minthogy azonban felperes keresetét nem kártérítésre, hanem a trágyázás teljesítésére irányozta, erre pedig jogosultsággal nem bir, ennélfogva a felebbezési biróság ítéletének e részben való megváltoztatásával felperest keresetének ezzel a részével el kellett utasítani. Áttérve felperesnek felülvizsgálati kérelmére, felperes abban első sorban azt panaszolja ugyan, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogv a szerződés megszüntetésére, a haszonbér fizetésében tanúsított késedelmen kívül felhozott egyéb okok érdemi megbirálásába nem bocsátkozott; azonban maga felperes is azt jelentette ki, hogy ezt a panaszát csak arra az esetre tartja fenn, ha a fizetéskésedelem okából a szerződés megszüntetése ki nem mondatnék. Minthogy tehát alperesnek e részben emelt felülvizsgálati kérelme elutasittatott, tárgytalanná vált annak vizsgálatába bocsátkozni, hogy a felebbezési biróság helyesen járt-e el. midőn a felhozott többi megszüntetési ok érdemi megbirálásába nem bocsátkozott. Panaszolja továbbá felperes, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy az első négy haszonbérleti évben trágyázatlanul hagyott föld mennyiségét nem 102 h. 610 •-ölben, hanem csak 28 holdban állapította meg; továbbá.hog y