A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 9. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [7. r.]

A JOG 71 végül, hogy az uj vétivek nem használhatok több félnek kézbesítendő kiadványhoz, ami költség- és munkaszaporitást fog okozni. Különben ehhez legközelebb bővebben szólunk, mert aggályaink vannak, hogy az eljárás egyszerűsítése jelszó megint szatira lesz. — (A'. Gy. jb.) Vambéry Rusztem dr., a nagytehetségű büntetőjogász, aki tudvalevőleg már sok érdemet szerzett a kodiíiká:ió terén is, királyi ügyészszé neveztetett ki. Nagy megelégedéssel registráljuk ezt az előmenetelét, mely bizonyára ösztönzésül fog szolgálni a kitűnő fiatal szakférfiúnak, hogy a magyar igazságügy körül jövőre se szerezzen kevesebb érdemet, mint eddig. Örömmel nyilvánítjuk neki szerencsekivánatainkat. A Halmai-eset. Az igazságügyi miniszter a következő leiratot intézte a budapesti ügyvédi kamarához: Elnök ur, mint azt a budapesti kamarának mult évi október 2-án tartott rendkívüli közgyűlésen hivatalosan is bejelentette, azzal a szóbeli kérelemmel fordult hozzám, hogy Halmai Elemér dr. ügyvédnek a Zigány Árpád és társai ellen folytatott rendőri nyomozás során történt letartóztatása miatt saját hatáskörömben is intézkedjem, illetve a rendelkezésem alatt álló hivatali közegeket a megfelelő megtorló intézkedések foganatosítására utasítsam. Utalással arra, hogy Halmai Elemér dr. a budapesti kir. ügyészségnek mult évi szeptember 18-án 40,289/k> ü. számú határozata értelmében az ellene folyamatba tett rendőri nyomozás egyidejű megszüntetése mellett azonnal szabadlábra helyeztetett, értesítem Elnök urat, hogy miután Halmai Elemér dr. ügyvéd a budapesti kir. főügyészségnek folyó évi január 2-án 2. szám alatt kelt jelentése szerint letartóztatása miatt a budapesti kir. ügyészségnél mult évi szeptember hó 24-én személyes szabadság megsértésének vétsége és hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt Rudnay Béla rendőrkapitány és Bérezi Béla rendőrtanácsos ellen bűnvádi feljelentést tett és igy vélt sérelme a törvény rendes utján nyerend elbírálást: a magam részéről további felügyeleti intézkedésre ez idő szerint alapot nem találtam. Megjegyzem, hogy Halmai Elemér dr. bűnvádi feljelentése a kir. főügyész fent idézett jelentése ez ideig azon okból nem nyerhetett érdemi elintézést, mert a Zigány Árpád és társai ellen lefolytatott bűnvádi per iratai a kir. büntetőtörvényszék által még át nem tétettek. Egyidejűleg intézkedtem azonban az iránt, hogy az emiitett iratok a kir. ügyészség rendelkezésére bocsáttassanak és hogy ezek vétele után Halmai Elemér dr. feljelentése a kir. ügyészség részéről érdemleges elintézést nyerjen. Visszvégrehajtási igény, midőn felperes Ausztriában lakik. A budapesti tábla kimondta, hogy abban az esetben, ha a pernyertes felperes Ausztriában lakik, a visszvégrehajtási igény veszélyeztetettnek tekintendő (vht. tv. 42. §-a), mert a magyar bíróság által a vht. tv. 40. §-a alapján elrendelt visszvégrehajtási az osztrák bíróságok nem foganatosítják (1905 jun. 14. 5,485. sz. a.) Törvénytelen gyermek kereseti joga a törvényes gyermek holttá nyilvánítása kérdésében. A törvénytelen származású felperes az ugyanazon anyától származott törvényes gyermeknek, az ő féltestvérének holttá nyilvánítását kérte. Az elsöbiróság elismerte felperes kereseti jogát, mert az ujabb joggyakorlat a törvénytelen gyermeknek anyja és illetve anyai rokonai utáni öröklési igényét törvényes leszármazók nem-létében megállapítja és mert annak megállapítása: bir-e felperes tényleg öröklési joggal, a hagyatéki eljárásra tartozik. A tábla elutasította a keresetet, mert a törvénytelen gyermek csak édesanyja után bir törvényes öröklési joggal, féltestvére után nem és igy a holttá-nyilvánitást nem kérheti. A Kúria az elsöbiróság ítéletét hagyta helyben az abban felhozott indokok alapján és azért, mert a vérségi kapocs ki van mutatva és igy felperesnek a prdts 522. §-ának b) pontja alapján joga van a holttá-nyilvánitást kérni, azon kérdés eldöntése pedig, hogy a hagyaték kinek adassék át, nem ezen eljárás keretébe tartozik. (1905. okt. 3. 7,170. sz. a.) A pozsonyi kir. akadémia tanrendje az 1905—1906. tanév második felére. I. Jog- és államtudományi kar. a) Kötelezett tantárgyak, a) Első évi jogi tanfolyam. Európai jogtörténet; Fésűs György dr., igazgató-tanár, hetenként 5 óra. — Római jog (folytatva); Pázmány Zoltán dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 8 óra. — b) Második évi jogi tanfolyam. Magyar közjog; Vutkovich Sándor dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 6 óra. — Európai nemzetközi jog; ugyanazon tanár, hetenként 3 óta. — Pénzügytan; Mandello Gyula dr., nyil. rend. tanár, hetenként 4 óra. — Magyar magánjog; Katona Móric dr., nyilv. rendkiv. tanár, hetenként 5 óra. — c) Harmadik évi jogi tanfolyam. Peres és perenkivüli eljárás (folytatva); Falcsik Dezső dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 5 óra. — Büntetőjog (folytatva); Oberschall Pál dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 5 óra. — A magyar állam statisztikája, tekintettel Ausztriára; Kováts Ferenc dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 5 óra. — d) Negyedik évi jogi tanfolyam. Azokra nézve kötelező, kik egyéves önkéntesi szolgálatot nem teljesítenek; ezek a kötelezett heti 20 órát a jog- és államtudományi karnál hirdetett összes kollégiumok sorából választhatják. B) Special-kollégiumok. Államszámyiteltan; Fésűs György dr., igazgató-tanár, hetenként 5 óra. — Államtudományi seminárium (II., III. és IV. éves hallgatók számára); Vutkovick Sándor dr., ifjabb, nyilv. rend tanár, hetenként 1 óra. — A statisztika elmélete és technikája; Mandello Gyula dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 6 óra. — Válogatott fejezetek a kereskedelmi jogból; Falcsik Dezső dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 4 óra. — Bűnvádi eljárás; Oberschall Pál dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 3 óra. — Büntetőjogi seminárium ; ugyanazon tanár, hetenként 2 óra. — Jog- és állambölcseleti seminárium ; ugyanazon tanár, hetenként 2 óra. — Társadalmi statisztika ; Kováts Ferenc dr., nyilv. rend. tanár hetenként 1 óra. — Gazdaságtörténet (folytatva); ugyanazon tanár, hetenként 2 óra. — Közgazdaságtan alapvonalai; Kováts Ferenc dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 2 óra. — Bevezetés a római jog forrásaiba (folytatva); Pázmány Zoltán dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 1 óra. — Exegesis (Dig. VII., folytatva); ugyanazon tanár, hetenként 1 óra. — Jogesetek a magánjog köréből (írásbeli dolgozatokkal); Katona Móric dr., nyilv. rendkiv. tanár, hetenként 1 óra. — Bányajog; ugyanazon tanár, hetenként 1 óra. — Dologi jog és telekkönyvi rendtartás; ugyanazon tanár, hetenként 3 óra. — Törvényszéki orvosi vélemények elmebetegekről ; Fscher Jakab dr., előadó, hetenként 1 óra. — Közigazgatási közegészségtan ; Pávai- Vájna Gábor dr. előadó, hetenként 2 óra. — G) Publikumok. Kómái jogi seminárium; Pázmány Zoltán dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 1 óra. - - Agrár irányzatok a magánjogban ; Katona Móric dr., nyilv. rendkiv. tanár, hetenként 1 óra. — Bölcsészeti tanfolyam. Az ókor története ; Ortvay Tivadar dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 4 óra. — Egyetemes művelődéstörténet, különös tekintettel Magyarországra; hetenként 5 óra. — A középkor története; Wcrtheimer Ede, nyilv. rend. tanár, hetenként 4 óra. — Európa történelme a legújabb korban ; ugyanazon tanár, hetenként 4 óra. — Ethika története ; Pauler Ákos dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 4 óra. — Ismeretelméleti problémák; ugyanazon tanár, hetenként 4 óra. Az alapszabályok utólagos revisiója a törvényszék által. A budapesti tábla érdekes döntést hozott közelebb, kimondván, hogy az a körülmény, hogy a cégbíróság a korábbi alapszabályok bejegyzése alkalmával nem vett észre azokban előforduló szabálytalanságot, a dolog természeténél fogva nem zárja ki, hogy akkor, amikor az alapszabályok módosításának bejegyzése kéretik, a bíróság a korábban nem észlelt szabálytalanságra szintén tekintettel legyen. A bpesti tábla 1906. jan. 9-én kelt, 2,700/905. v. sz. végzése igy szól : Az elsöbiróság végzése helybenhagyatik. Indokok .• Az a körülmény, hogy a cégbíróság a korábbi alapszabályok bejegyzése alkalmával nem vett észre az azokban előforduló szabálytalanságot, a dolog természeténél fogva nem zárja ki, hogy akkor, amikor az alapszabályok módosításának bejegyzése kéretik, a biróság a korábban nem észlelt szabálytalanságra szintén tekintettel iegyen;továbbá, mert a társasági alapszabályok egységcssénél és egyes rendelkezéseinek szerves összefüggésénél fogva, a közhasználatra szánt alapszabályok összes rendelkezései egységes okiratba foglalandók s a cégjegyzék okmánytárában ekként vagyis egy okiratban egybefoglalva őrzendők s igy az olyan intézkedés, mely szerint a módosított alapszabályokban a korábbi alapszabályoknak bizonyos fentartott rendelkezéseire egyszerűen csak hivatkozás történik, a jelzett célnak nyilván nem is felel meg, hanem az egységes szabályozás szempontjából a korábbi alapszabályoknak fertartott intézkedései a módosított alapszabályokba illető üelyükön szintén beiktatandók; és mert a szövetkezet közgyűlésének a beterjesztett jegyzőkönyv utolsó pontjában előforduló azt a határozatát, melylyel az igazgatóság minden korlátozás nélkül felhatalmaztatott arra, hogy a módosított alapszabályokat illetően illetékes törvényszék által teendő minden észrevételt elintézzen és ahhoz képest a netán szükségessé váló alapszabályi módosításukat ujabb közgyűlés egybekivása nélkül eszközölje, minthogy a kereskedelmi törvény 340. §-a által a szövetkezetekre is kiterjesztett 179. §-ának 7. pontja rendelkezése szerint az alapszabály módosítása felett határozathozatal kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik s ebből folyólag a közgyűlés ebbeli joga az igazgatóságra át nem ruházható; az elsöbiróság helyesen hagyta figyelmen kívül s ehhez képest a szükséges alapszabályi módosítások eszközlése végett a felfolyamodó szövetkezet igazgatósága ujabb közgyűlés egybehívására helyesen utasíttatott, mivel a kifejtettekből következik, hogy a részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatósága részére a közgyűlés által csakis valamely lényegtelen szerkezeti változtatás, de nem a törvény által a közgyűlésnek fentartott alapszabálymódosítás tárgyában adható a korlátlan felhatalmazás. Perujitás és uj per. I. A válóperben hozott ítéletekkel a felek egyezségének megfelelően kimondatott, hogy a házasságból született gyermek bizonyos ideig az anyánál marad és a férj ezen idő alatt bizonyos tartásdijat fizet a nőnek, azután a gyermek az apának lesz átadandó, ki azontúl bizonyos kisebb tartásdijat fizet a nőnek. A férj azon az alapon, hogy a gyermek neki a kikötött időben át nem adatott, uj keresettel annak kimondását kérte, hogy az ítéletekkel kimondott fizetési kötelezettsége megszűnt. Az elsöbiróság elutasította a keresetet, mert a jogerejü ítéletet csak perujitás utján lehet hatályon kívül helyezni; esetleges végre-