A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 9. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [7. r.]

70 A JOG 5. §. Megszűnik a bizottság rendes tagja lenni az, aki ezen szándékát a bizottság elnökének bejelenti. 6. §. Ezeken kívül a bizottság állandó tagjai: 1. a m. kir. igazságügyminiszter, 2. a m. kir. belügyminiszter, 3. a budapesti és pestvidéki kir. ügyészség, 4. a budapesti büntető és a pestvidéki kir. törvényszékek, 5. a budapesti büntető' és a pestvidéki kir. járásbiróságok, 6. a budapesti fő- és székváros árvaszékének, 7. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye árvaszékének, 8. a budapesti kir. államrendőrség, 9. a székesfőváros 10 közigazgatási kerületének, 10. a budapesti orvosegyletnek, 11. végül azon gyermekvédelemmel foglalkozó jótékony egyesületeknek kiküldöttei, amely egyesületek a bizottságban való részvétükre irányuló szándékukat a bizottság elnökségének bejelentik. 7. §. A védői bizottság élén az elnökség áll és intézi a folyó ügyeket. 8. §. Az elnökség áll: az elnökből, 2 helyettes elnökből, 1 titkárból, 3 helyettes titkárból és a pénztárosból. 9. §. Az elnökség ügyrendjét maga állítja össze. Köteles minden hónap első hetében, de ha szükséges, gyakrabban a védői bizottságot összehívni. A folyó ügyeket tanácsülésén intézi el, egyes eseteket a védőbizottság elé utasíthat. 10. §. Egyes esetekben a védői bizottság rendes tagjai közül — lehetőség szerint — a gyermek születési községében (városában, megyéjében), illetve a székes főváros illető kerületében ismerős ügyvédet küld ki hivatalból, illetve a védői bizottságba belépett rendes tagok névsorát az ügyvédi kamarával, a törvényszékek és a fővárosban székelő árvaszékek elnökével közli. 11. §. Az elnökség tanácsülésén a kiküldött védő, mint előadó vesz részt és szavazati joggal bir. A védő tartozik a következő szakaszban felsorolt kérdőpontokra adott választ a községi elöljáróság vagy más hatóság vagy jótékonysági intézet utján, de lehetőleg közvetlenül beszerzett adatok alapján szóban vagy írásban az elnökség tudomására hozni. Ugyanakkor javaslatot terjeszt elő, hogy a fiatalkorú bűntettes érdekében miféle lépéseket tart szükségesnek és esetleg mily irányú közbelépés kívánatos a bizottság részéről. 12. §. A védőnek a kiküldetésével egyidejűleg a következő kérdésekre kell a kutatást megejtenie és a kutatás eredményét javaslatával együtt az előző szakasz szerint a védői bizottságnak bejelentenie. Kérdöpontok : 1. Terhelt neve? 2. A szülő neve, foglalkozása, lakása ? 3. Törvényes házasságban vagy vadházasságban élnek-e ezek ? 4. A gyermekek száma és kora? 5. Van-e közöttük elhagyottnak nyilvánított ? (V. ö. 1901. VIII. és XXI. t.-c.) 6. Szülők előzetesen el voltak-e ítélve ? Miért ? 7. A szülők jövedelme ? 8. Élveznek-e valamilyen segélyt ? 9. A házbér nagysága ? 10. Szülők otthon dolgoznak-e, vagy házon kivül? Mily időben ? 11. Ki gondozza a gyermekeket ? 12. Szülők hiányában van-e a gyermeknek közeli rokona ? 13. Törvénytelen-e a gyermek, vagy törvényes házasságból való-e ? 14. Hol lakott a gyermek és melyik iskolába járt ? Hány osztályt végzett ? 15. Milyen magaviseletünek ismerik? 16. Mivel foglalkozik ? Kiknek társaságában van ? 17. Áll-e orvosi felügyelet alatt? 18. A szülőknek mi a szándékuk a gyermek nevelését illetőleg. Esetleg kívánják-e, hogy nekik visszaadassék, vagy hogy javítóintézetben neveltessék, vagy hogy valamely jótékony egyesület nevelje-e a gyermeket? 19. Tudnak-e jótékony intézményt vagy oly személyt megnevezni, aki a gyermekkel törődik, neveléséhez hozzájárul ? 13. §. A védői bizottság — sürgős esetekben az elnökség — a kiküldött védőnek a védelem szabadságának tiszteletben tartásával utasításokat adhat. Ez utóbbi köteles kiküldetése időpontjától kezdve a szükséges védelmi lépéseket a büntető per előkészítő stádiumában megtenni és a bizottság gondoskodik, hogy ezen kiküldött tagja az illetékes fórum, vagy a vádlott, avagy hozzátartozói által védőül rendeltessék ki. 14. §. A védő az előzetes eljáráshoz szükséges adatok beszerzése (12. §.) vagy a vádlott jogerős elitéltetése esetén az elnökségnek jelentést tenni tartozik. A jelentés felett az elnökség határoz. Jóváhagyja azt, vagy a bizottság elé utasíthatja. (9. §.) A védő a 13. §. szerint ujabb utasítással is ellátható. 15. §. A védői bizottság bármely tagja a gyermekvédelmet érdeklő javaslatot terjeszthet elő, amely a jelenlevők szavazattöbbségével vita tárgyává tehető. 16. §. Minden évben január havában az elnök tisztújító ülést hiv egybe, amelyen a tisztikar megválasztatik. A tisztújító ülés tárgysorozatát az elnökség állítja össze. A gyermekvédelmi bizottság a székes-főváros elöljáróságaihoz a következő kérvényt intézte : A Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottsága 1905. évi december 14-én tartott egyetemes ülésén a kormány és a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságok küldötteinek, valamint a társadalom kitűnőségeinek részvétele és élénk érdeklődése mellett határozta el, hogy a székes-főváros kerületeiben gyermekvédelmi bizottságot létesit. E célnak megfelelőnek megkerestetett a székes-főváros árvaszéke, hogy a gyámügyi ügyviteli szabályoknak a kerületi elöljáróságok teendőit tárgyaló IX. fejezete oly irányban bővíttessék ki, hogy a ker. választmány a gyermekvédelmi teendők ellátására magát férfi- és nőtagokkal korlátlan számban kiegészíthesse, azokkal a kerületi gyermekvédelmi bizottságot megalakíthassa. Miután a1 gyermekvédelemnek kerületenkint leendő szervezését, amelyre tevékenységi körünket kiterjesztjük, nem egy törvényes intézkedés a t. cím hatáskörébe utalja, tisztelettel kérjük, hogy a fent körülirt célnak elérésére a tekintetes elöljáróság szives közreműködését kilátásba helyezni méltóztassék. Különösen abban az irányban: 1. Mily nagy a nyilvántartott (a szegényügyről szóló szabályrendelet végrehajtási utasításának 28. §-a) 16. életéveiket be nem töltött gyermekek száma ? 2. A főnyiivántartóba érkezett ily egyénekre vonatkozó adatok (törzskönyvi lapok) szives közlése, illetve rendelkezésre bocsátása tekintetében megfelelő indítvány tétele. Számos törvény és rendelet ad az elöljáróságoknak gyermekvédelmi hatáskört. Csak példaképen utalunk az 1877 : XX. t.-cikken felül a következőkre: 1868 : XXXVIII. t-c. 4. §., 1876 : XIV. t.-c. 16., 19—35., 92—99. §-ok tekintetében u. e. t.-c. 4., 139. s köv. §§., 1884 : XVII. t.-c. 166. §. — 1893 : XXXIIL t.-c. 18. §., 4—6., 20. §., 4., 9., 10. és 30. §. 3. p. — az 1/r. c. 903. és az 57,600/903. számú belügyminiszteri rendelet stb. Fölötte tanulságos lenne annak megállapítása, hogy a tekintetes elöljáróság az egyes törvények vagy rendeletek által reá ruházott hatáskörben az utóbbi évek során minő intézkedéseket tett, hány gyermekkel mily arányban foglalkozott, mely költségei merültek fel stb. 3. Melyek azon jótékony intézmények, amelyek a kerületben a gyermekvédelemmel foglalkoznak? 4. Mely elveket tartja a legcélszerűbbnek az irányban, hogy a kerületi választmány, illetve a közjótékonysági bizottság és a kerületi gyermekvédelmi bizottság kölcsönös érintkezése biztosíttassák és együttes működése előmozdittassék ? Végül tisztelettel kérjük a tekintetes elöljáróságot oly előterjesztések, közlések és indítványok szives megtételére, amelyek célunk kivitelében bennünket támogatni alkalmasak, valamint a meglevő olyan intézményekről, amelyekre a t. elöljáróság hatásköre kiterjedett és amelyek a föntebbi cél szolgálatára rendelvék. Nyilt kérdések és feleletek. Melyik biróság illetékes ? — Kérdés. — Az 1884. évi XVII. t.-c. 176. §-a szerint az iparosok, tanoncok, segédek vagy munkások között felmerülő azon vitás kérdések, melyek a munka megkezdésére, folytatására, vagy megszűnésére, annak tartama alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére stb. vonatkoznak, az iparhatóság által döntendők el, — a meg nem elégedő fél záros határidő alatt — felebbezés kizárásával — igényét a bíróságnál érvényesítheti. Már most A. segéd fizetése behajtása végett igénybe akarja venni a törvény által biztosított igényét a bíróságnál, miután az iparhatóság határozatával megelégedve nincs, — 30 koronát kívánván érvényesitni, — kérdés: mely biróság lesz illetékes: a kir. járásbíróság vagy a községi biróság ? Az 1877. evi XXII. t.-c. 5. §-ában említett hatóság: bíróságnak tekinthető-e ? Ugyanaz a kérdés, ha a munkaadó az iparhatóság által elmarasztalva lett, hogy segédének 30 koronát fizessen, de e határozattal szemben a bíróságnál keres orvoslást, azt vitatván, hogy nem tartozik semmit fizetni : a kir. járásbíróságnál vagy a községi bíróságnál keressen orvoslást? Vidéki. Vegyesek. Uj bírósági kézbesítési vevények. Az igazságügyi kormány 1906. évi márc. hó 1-től uj — úgynevezett válaszos levelezS-lapalakic kézbesítési vevényeket hozott közforgalomba, melyeknek kifejezett célja, hogy a kézbesítés iránt negkeresett biróság vagy hivatal a vétivet a kézbesítés után a már előre rá írott címre boríték nélkül küldi vissza. Az eljárás egyszerűsítése céljából a 39,609/905 sz. I. m. rendelettel életbe léptetett reform gyakorlati értéke csak utóbb lesz megbírálható, most erre csak azt hozzuk fel észrevételkép, hogy az uj vétivek elfogadható ok nélkül kisebb alakúak mint az a célnak megfelelne. hogy azok vastagabb papírból valók s így az iratnyalábok ezekkel még jobban fognak megdagadni, hogy az uj vétivek a régieknél sokkal drágábbak, mert a mostanáig használatban lévő vétivekből egy füzetben 60 darab van, minek ára 16fül., az ujakból csak 10 és ennek ára 15 fillér,