A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 9. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [7. r.]

A JOG 69 Másik bölcseleti tárgy a politika, vagy mint ujabban nevezik, alkotmánytan és kormányzattan, előbbi a közjog, utóbbi a közigazgatási jog philosophiáját foglalván magában. E két tárgy tulajdonképpen csak egy tudományágnak két önállóbb része. E tárgyak tanítása is tultengésben van, kelleténél nagyobb súlyt helyeznek rá. Tulajdonképpen mi e tárgy? Nem más, mint vélemények és felfogások a köz- és közigazgatási jogról. Legnagyobb visszaélések e tárgyak tanítása terén vannak, valóságos absolutismus a szellemi világban. Nincs nagyobb zsarnok az olyan professornál, ki egy bizonyos bölcseleti iránynak fanatikus hive. Egyetemeken többnyire párhuzamos tanszékek vannak, így a jelölt sohasem tudhatja biztosan, mely tanárnál fog vizsgázni, igy ha boldogulni akar, valamennyi tanárnak valamennyi egymással homlokegyenest ellentétes theoriáit meg kell tanulnia. De jaj az olyan jelöltnek, ki szerepköréből kiesve, véletlenül a másik tanár könyvéből reprodukál valamit, az egyszerűen el van veszve, mert bármilyen szépen produkálja is az ellenkező felfogást, feleletét a censor nem togadja el, az ilyen jelöltnél sokkal szivesebben átbocsájtják a vizsgán, ki semmit sem produkál. Állításom némi részben talán túlzásnak látszik, de nagyban egészben igy áll a dolog. De ki kényszeríthet engem arra, hogy egy nekem nem tetsző, felfogásommal ellenkező bölcseleti tannak követője legyek, már pedig ma a vizsgákon ezt követelik. Azért az ilyen tudományágaknak, mint a jogbölcselet, politika, a vizsgák közt, pláne a minősítő vizsgák k'ozt semmi helyök, legfeljebb mint előadási tárgyak szerepelhetnek, ott sem a főtárgyak között. C onclusióm tehát az, hogy a politika, illetve az ujabb elnevezés szerint alkotmánytan és kormánj-zattan a jogbölcsészet sorsát követvén, az államvizsgából kihagyassék. Tágabb értelemben vett bölcseleti tárgy még a nemzetgazdaságtan és pénzügytan. A fentebb elmondottak ezekre is vonatkoznak, mégis e tárgyak kiváló fontosságát ma'már senki se tagadhatja; a társadalomtudományoknak ujabbi időben történt hatalmas fellendülése mellett, eme tárgyak a jogi oktatásban is előtérbe léptek. Különösen a köz- vagy nemzetgazdaságtan, vagy mint ujabban nevezik társadalomgazdaságtannak terjedelmes előadása jogosult, vizsgáztatása is indokolt, csakhogy óvó rendszabályok kellenek az ellen, hogy senki ne bűnhődjék, amiért egyik vagy másik tanárnak túlzó nézeteit magáévá nem tette, igy mint a bölcseleti fakultáson máris gyakorlatban van, gondoskodva legyen arról, hogy a jelölt lehetőleg ugyanazon tanár előtt vizsgázzék, kinek előadását hallgatta. Amenynyiben ez nem lehetséges, legalább ugyanazon iskola hive előtt, hogy igy senki visszavethető ne legyen, amiért más tanokat követ, mint censora. Az 1902. évi miniszteri Tervezet a nemzetgazdaságtant és pénzügytant az államvizsgába vette fel, azonban, mint kiválóan elméleti tárgyak, nézetem szerint oda nem valók, hanem meghagyandók ott, ahol eddig jó helyen voltak, t. i. a II. alapvizsgában, igy előadásuk is legcélszerűbben a II. évfolyamon történhetik. Jogi oktatásunkban vannak tárgyak, melyek sem a jogtörténeti, sem a tételes, sem a jogbölcseleti tárgyak csoportjához tartoznak. Ezek tulajdonképpen nem is jogi tárgyak, hanem tágabb értelemben vett philosophiai tárgyak, mint ilyenek tulajdonképpen a bölcseleti karba valók, jogi oktatásba való felvételüket az teszi szükségessé, hogy ezek egyes jogi tárgyaknak segédtudományait képezik. Igy például Magyarország története a magyar alkotmány- és jogtörténetnek képezi segédtudományát, melyre mintegy alapra helyezkedik, igy tanítása szükséges és indokolt. A világtörténet az európai jogtörténetnek, a művelődéstörténet a jogbölcsészetnek képezi segédtudományát. E két utóbbi tárgy tanítása véleményem szerint felesleges, mert a világtörténet a középiskolákban elég bő terjedelemben taníttatik, a művelődéstörténet pedig csak ideiglenesen felkapott divattárgynak tekinthető. Hátra van még az ethika tanítása. Senki se vonhatja kétségbe, hogy a jogásznak szüksége van az erkölcstan tanítására, különösen ama szoros kapocsnál fogva, mely az általában uralkodó felfogás szerint, a jog és erkölcs között létezik. Csakhogy mint a jogbölcseletet, ugy az ethikát is nem az oktatási időszak idejére, hanem a végére kell helyezni, hogy miután az ifjúnak átnézete van a jogi stúdiumok felett, az ethika legyen az oktatás befejezése és betetőzése, hogy a jogtanulók az ethika előadásának végső akkordjai mellett oszoljanak szét az életbe, hogy fülükbe csengjen az Alma Mater végszava. (Vége következik.) Belföld. A Magyar Jogászeglet két 600—600 koronás pályadijat tüz ki a következő két kérdésre: 1. Határoztassanak meg a telekkönyvbe vetett bizalom oltalmának határai, különös tekintettel a többszöri eladások eseteire és a törvényhozásnak e tekintetben való feladataira. 2. Alapul véve a hatályban lévő magyar bírói szervezetet és hatáskört, valamint az elsőfokú eljárás és a felebbezés fennálló szabályozását: mily terjedelemben volna szervezendő de lege ferenda a semmisségi panasz ? Pályázati feltételek. 1. Kívántatik egy körülbelül 4 nyomtatott iv terjedelmű magyar nyelvű értekezés, mely a kitűzött kérdés tárgyát behatóan bár, de mégis csak leglényegesebb részeiben tárgyalja és főleg önálló buvárlaton alapuló uj eredmények, valamint uj eszmék felvetése által válik ki. A szakirodalom kimerítő idézése és közlése nem kívántatik. A pályázatban nem egyleti tagok is résztvehetnek. A pályadíj csakis önálló irodalmi értékkel biró munkának adatik ki; a bíráló bizottság a pályadíj odaítélése nélkül is egyes pályamunkákat dicséretben részesíthet. 2. A pályadijat a «Magyar Jogászegylet* igazgató-választmánya által kiküldött biráló bizottság ítéli oda s az bontja fel a pályadíjnyertes munkák jeligés leveleit. Az esetleg megdicsért munkák jeligés levelei csak az igazolt szerző kívánságára bonthatók fel. 3. A pályamunka legkésőbb 1906. november l-ig az egyleti titkárság cimére (V., Szemere-utca 10.) postán ajánlva küldendő. Ezen határidőn tul semminemű ily munka el nem fogadtatik. 4. A pályamű idegen kézzel, lehetőleg géppel tisztán és olvashatóan írva és lapszámozva legyen és boritékán megjelölendő, hogy a két kérdés közül melyikre pályázik. 5. A szerző nevét, polgári állását és lakhelyét tartalmazó lepecsételt levélben ugyanaz a jelige álljon, amely a pályamű címlapján A lepecsételt levélben foglalt netáni kikötések, feltételek tekintetbe nem vétetnek. Több szerző közös munkával nem pályázhatik; álnév alatt vagy névtelenül pályázónak a jutaiom ki nem adatik. 6. A pályadíjnyertes müvét a «Magyar Jogászegylet* kiadványai közt közzéteheti. 7. A jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratai megfelelő igazolás ellenében a titkárságnál egy éven belül átvehetők. A budapesti ügyvédi kör gyermekvédelmi bizottsága. A budapesti gyermekvédelmi kör bizottsága 1905. évi december hó 14-én tartott egyetemes ülésén Nagy Dezső ügyvéd javaslatára egyhangúlag kimondotta, hogy külön védői bizottságot szervez. Ezen «védöi bizottság* f. hó 1-én tartott alakuló ülést, ezzel a napirenddel: 1. Elnöki megnyitó. 2. A védői bizottság ügyviteli szabályainak megállapítása. Előadó: Nagy Dezső ügyvéd. 3. Egyéb indítványok. 4. A tisztikar megválasztása. A védői bizottság ügyviteli szabályainak tervezete. 1. § A védői bizottság feladata : 1. a büntető hatóság elé gyanúsítottként vagy vádlottként került fiatalkorú egyének bűnügyi védelmének ellátása; 2. a megfelelő reformjavaslatok tételével és megvitatásával a gyermekvédelem általános érdekeinek fejlesztését előmozdítani. Utóbbi célját illetőleg a) előterjesztéseket tesz a bizottság plenumának a tekintetben, hogy miféle közigazgatási általános intézkedésekre van szükség a kormány és közigazgatási hatóság részéről; b) anyagot és véleményt szolgáltat a bizottság plenumának a fiatalkorú egyének magánjogi védelmének és a gyermekvédelemegyesületek charitativ működésének fejlesztése tárgyában ; c) javaslatot tesz, hogy minő általános intézkedések foganatositandók az érvényben levő anyagi büntetőtörvénykönyvek és büntetőperrendtartás keretén belül a részben, hogy a bűnvádi eljárásnak káros hatásai a fiatalkorú bűnösökkel szemben elkerültessenek, vagy legalább is mérsékeltessenek, hogy a büntető hatalom gyakorlása az illető fiatalkorúval szemben a lehető legnagyobb mértékben erkölcsjavitó hatással birjon ; d) a védői bizottság az általa közvetlenül szerzett tapasztalatok alapján a külföldi törvényhozás és a tudomány vívmányainak figyelembevételével szakvéleményt ad és javaslatot tesz a büntető törvények és a bűnvádi perrendtartásnak a fiatalkorúak érdekeit a fentebb jelzett irányban előmozdító reformja tekintetében. 2. §. A védői bizottság tiszteletbeli és rendes tagokból áll. Tiszteletbeli tagul választható mindenki, aki a gyermekvédelem érdekében kiváló érdemeket szerzett magának. Rendes tagja lehet a védői bizottságnak az ügyvédi kamara lajstromában bejegyzett ügyvéd vagy egyetemi és jogakadémiai tanár, aki belépését a védői bizottság elnökénél bejelentette. 3. §. Tiszteletbeli tagját a védői bizottság két rendes tagnak ajánlatára szavazattöbbséggel választja. 4. §. A tiszteletbeli és rendes tagok a bizottság ülésén szavazati joggal birnak.