A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 34. szám - A többszörös eladás kérdéséhez. [4. r.]

240 A JOG február 25-én, a pénzt csak május 8-án voltam képes felvenni, ugyancsak egy más ügyben kiutalás iránt kérvényt adtam be június 16-án, a végzést megkaptam augusztus 3-án, és most várhatom, míg a kezelő s kontra jelentést tesz és a végzés az állampénztárhoz expediáltatik, ismét legalább egy hónapig. Megjegyzem, hogy mindegyik ügyben néhányszor eljártam sürgetés végett, különben ki tudja, még meddig tartott volna. Azt hiszem, kötelességem ezt közérdekből is nyilvánosságra hozni és az illetékes felügyeleti hatóság figyelmét ezen jelenségekre felhívni. Szende Sándor dr., budapesti ügyvéd. Vegyesek. Mikor változtatandó meg a büntetöjárásbiroság Ítélete ? Jóllehet a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése óta 5J évet meghaladó idő telt el, a kir. törvényszékek, mint büntető felebbezési bíróságok gyakorlata még mindig ingadozó abban az irányban, hogy a felebbviteli tárgyalás eredményeként mikor semmisítendő és mikor változtatandó meg az első fokban eljárt kir. járásbíróság ítélete? A bűnvádi perrendtartás — ez az idegen talajban gyökeret vert szövevényes törvény — a járásbíróság előtt tartott eljárásról intézkedő XXIX. fejezetében, illetve annak V. részében nem intézkedik külön a kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság teendőiről, hanem az 554. §. 2. bekezdésében utal a Bp. XX. fejezete II. részében a kir. ítélőtábla főtárgyalásán követett eljárást szabályozó B. tételének 423. §-ára. A most felhívott 423. §. 1. bekezdése szerint a közvetlen idézésnek a Bp. 281. §. rendelkezése ellenére történt elrendelése, ugy a Bp. 381. §-ának 2., 5., 7., 8. és 9. pontjában foglalt alaki semmisségi ok fennforgása esetében, csupán az arra jogosult által, kellő időben benyújtott perorvoslat folytán, a Bp. 381. §-ának 1., 3., 4., 6., és 10. pontjában foglalt alaki semmisségi ok esetében padig ugy a 11. pont azon esetében, ha a bíróság ítéletében törvényes vád nélkül vádlott bűnösségét megállapította, s a büntetést kiszabta, hivatalból semmisítendő meg az elsőbiróság ítéletének vonatkozó része és Ítélete. A Bp. 423. §. 2. bekezdése szerint a Bp. 385. §-ában felsorolt bármelyik anyagi semmisségi ok fenforgása esetében: éspedig a most felhívott szakasz utolsó bekezdése értelmében, ha a megállapított anyagi semmisségi ok a vádlott nyilvánvaló sérelmére szolgált, hivatalból, egyébként pedig a perorvoslat következtében és ennek keretében az illető megtámadott rész, vagy az ítélet egész rendelkezésének megsemmisítése mellett hoz a kir. tszék, mint büntető felebbezési bíróság ítéletet, erre utal a Bp. 404. §. első, harmadik és negyedik bekezdésének egybevetett értelme. Ezek volnának a kir. Ítélőtáblára, mint büntető felebbezési biróságra vonatkozó főbb eljárási szabályok, az oda került felebbezések elintézése körül, — lássuk már most, mit tartalmaz a Bp. a kir. tszékekre való tekintettel? Alaki (Bp. 384. §.), illetve anyagi (Bp. 385. §.). semmisségi okok fenforgása esetéber a kir. tszék, mint felebbezési bíróság ítéletét mindig a felebbezési tárgyaláson hozza meg, a kir. ítélőtábla azonban a Bp. 400. §. 7. pontja alapján, ha csupán alaki semmisségi okok forognak fenn, illetve a felebbezést csupán ilyen ok miatt használták, tanácsülésben semmisiti meg az első fokban eljárt kir. tszék ítéletét, vagy uj eljárást rendel, vagy pedig a törvénynek megfelelő ítéletet hoz. Ezzel szemben azonban tanácsülésben a kir. tszék, mint büntető felebbezési bíróság az elsőfokban eljárt kir. járásbíróság Ítéletét alaki semmisségi ok esetében sem jogosult megsemmisiteni: mert a Bp. 550. §. 4. pontja alapján tanácsülésben csupán a kir. járásbíróság közbenszóló végzése a büntetés mérve, a bűnügyi költség és a magánjogi igény kérdésében hozhat ítéletet, mely azonban csak helybenhagyó vagy megváltoztató lehet: míg akár alaki, akár pedig anyagi semmisségi okra alapított felebbezés érdemleges elintézése a büntető felebbezési tárgyalásra utalandó. Az alaki és anyagi semmisségi okoknak a bűnvádi perrendtartásban történt tüzetes felsorolása egyenesen figyelmezteti a birót arra, hogy a törvényhozó mely szabályokat tekinti olyan fontosaknak, hogy azok megtartását minden körülmények között kívánja, sőt a semmisségi okok fenforgásának vizsgálata a felsőbb fokon eljáró kir. bíróságokra, mint azokat az ítélőtáblánál tartott felebbviteli főtárgyalásra vonatkozó fejtegetéseimnél fel is soroltam, egyes esetekben hivatalból kötelező. Az előzmények tartalmának szorgos egybevetéséből nyilvánvaló az, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok erejét a bíró szabadon mérlegeli, kötelessége azonban az, hogy mindig világosan, teljes határozottsággal kifejtse azt, hogy mely okok folytán jutott azon meggyőződésre, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény nincs bebizonyítva, illetve, hogy vádlott a bebizonyított cselekménynek sem tettese, sem részese. A bizonyítás módját a Bp. mereven nem szabályozza, s így a bizonyítékok mérlegelése a másodfokú biróság előtt semmisségi okot, illetve a megtámadott ítélet megsemmissitésére jogi alapot nem képezhet, hanem csupán esetleges megváltoztató ítélet hozatalára jogosítja fel' a másodfokú büntető bíróságot, — míg a m. kir. Kúria a hozzá érkezett semmisségi panasz folytán ezeket felülvizsgálatának körébe egyáltalán nem is vonhatja. A Bp. 32b. 2. pontjának tartalma a Bp. 385. §-ában felsorolt anyagi (az ügy érdemére vonatkozó) semmisségi okok közé nincs is besorozva, miértis az elsőfokban hozott marasztaló itélet ellen bejelentett felebbezés folytán hozott és a Bp. 326. §. 2 pontjára alapított másodfokú felmentő, vagy az ezen pontra alapított elsőbírósági felmentő ítélettel szemben hozott másodfokú maraszfaló itélet. esetében, csakis az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásáról ichet szó, minden más esetben az elsőbiróság Ítélete másodfokban — tehát a kir. járásbíróság Ítélete is, a kir. tszék által 7T- megsemmisitendő. Igaz Gusztáv, székesfehérvári tszéki jegyző. A m. kir. Kúria 19< )4. évi 3,882. szám alatt következő elvi határozatot hozott: Az 1868. évi LIII. t.-c. 19. teának második bekezdésében foglalt, a minden nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés Szent István király napjára nem terjed ki. Csődleltározás esetében az eljárási dijak tekintetében nem a csődtömeg értéke, hanem a leltározott tárgyak az irányadók. A debreceni kir. Ítélőtábla Goldstein M. Miksa csődügyében a csőleltározás körül felmerült dijak megállapítása tárgyában a nyíregyházai kir. járásbíróság által az 1905. évi január hó 21. napján 1904. V. 1,788/2. sz. alatt hozott végzést Horn Sámuel szakértőnek az 1905. évi február hó 3-án 1904. V. 1,788/3. sz. a. és Oláh Gyula bir. végrehajtónak 1905. évi február hó 4. napján 1904. V. 1788/4. sz. a. beadott felfolyamodása folytán az 1905. évi március hó 22-ik napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla a kir. járásbíróság végzésének nem neheztelt részét nem érinti, ugyanannak a végzésnek a Horn Sámuel és Oláh Gyula részére megállapított dijak mennyiségére vonatkozó felfolyamodással megtámadott részét pedig helybenhagyja, mert a Horn Sámuel szakértő részérc megállapított összeg az eltöltött idővel és a kifejtett tevékenységgel arányban áll, s mert Oláh Gyula bir. végrehajtót az 1871 : II. t.-c. 24. §. c) pontja értelmében — figyelemmel arra, mikép ennek a szakasznak a rendelkezése nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy az ott meghatározott dijak az egész vagy fél napon át leltározott «tárgyak* s nem pedig a «csődtömeg* értéke alapján állapitandók meg — tulajdonképpen eljárási dij cimén csak 31 korona illetné meg, minthogy azonban a megállapítás miatt csak ő élt felfolyamodással, az első biróság végzését a felfolyamodó terhére megváltoztatni nem lehetett. (868/905. P. sz.) Kinevezések. A király kinevezte: Kúriai tanácselnökökké Frink Endre és Gottl Ágost kúriai bírákat; Kúriai bírákká: Pichler Lipót szegedi, Töttössy Béla pécsi, Lábán Lajos dr. pozsonyi, Karay Lajos dr. budapesti ítélőtáblai bírókat: valamint Selcz Józsefet, a szekszárdi tszék elnökét ; elnökké a nagyváradi ítélőtáblánál Sávcl Kálmán, nagyváradi főügyészt; Ítélőtáblai bírákká Budapestre: Polgár Józsefet, a szabadkai tszék elnökét és Föveuyessy Lajos, budapesti tszéki birót; törvényszéki elnökké Szekszárdra Hazslinszky Géza, kúriai tanácsjegyző járásbirót Az egri érseki jogliceum tanrendje az 1905—1906. tanév első felére. A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon : 1. Bevezetés a jog- és államtudományokba; het. 2 óra; tanár: Kiss István dr. 2. Római magánjog; het. 8 óra; tanár: Rátvay Géza dr. 3. Magyar alkotmány és jogtörténelem; het. 7 óra; tanár Udvardy László dr. 4. Művelődéstörténet; het. 4 óra; tanár: Maczki Valér dr. A II. évi tanfolyamon: 1. Jogbölcselet; het. 6 óra; tanár: Ladányi Béla dr. 2. Nemzetgazdaságtan ; het. 5 óra ; tanár : Huttkay Lipót dr. 3. Magyar magánjog; het. 5 óra; tanár: Csutorás László dr. A III. évi tanfolyamon: 1. Magyar büntetőjog; het. 6 óra; tanár: Ladányi Béla dr. 2. Polgári törvénykezési rendtartás; het. 0 óra ; tanár: Bozóky Géza. dr. 3. Kereskedelmi és váltójog ; het. 6 óra; tanár: Bozóky Géza dr. 4. Osztrák magánjog; het. 6 óra; tanár : Csutorás László dr. A IV. évi tanfolyamon : 1. Alkotmányi s kormányzati politika; het. 5 óra; tanár: Kiss István dr. 2. Magyar közigazgatási jog; het. 5 óra; tanár: Dambroi>szky Imre dr. 3. Egyházjog; het. 7 óra; tanár: Udvardy László dr. 4. Magyar pénzügyi jog; het. 5 óra; tanár: Huttkay Lipót dr. B) Rendkívüli tantárgyak. 1. Közegészségtan; het. 2 óra; tanár: Turtsányi Gyula dr. 2. Római perjog; het. 2 óra; tanár: Rátvay Géza dr. 3. Alkotmányunk 1848 és 1867-ben; het. 3 óra; tanár: Kiss István dr. 4. Forgalmi statisztika; het. 3 óra; tanár : Dambrovszky Imre dr. 5. Telekkönyvi jog; het. 1 óra; tanár: Bozóky Géza dr. 6. Közigazgatás egyszerűsítése: het. 1 óra: tanár: Dambrovszky Imre dr. PAIXM HÍSZVÉNYTMWMÁO NYCHHoAjA BUDAPESTEN.