A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 25. szám - Francia homestead-törvény - Fiat lux. Fénykévék polg. törvénykezésünknek sz. fővárosunkban tapasztalt állapotaira. Írta Toldy Géza dr. budapesti ügyvéd. Budapest, 1905. Patria irod. vállalat. 216 l. [Könyvismertetés][2. r.]

200 A JOG hasznokon kivül (?) érdemeüenül azon tiszteletben is részesülni akarnak, amelyet ezen állásnak hivatásuk teljesítésével írások szereztek. Az ilyen .számitásnak azonban csütörtököt kall mondania. Ügyvédi karunkban a tömeges invasio a kar hivatásos tagjait is megfosztotta kiérdemelt tisztességük élvezetétől. Ennek a beözönlésnek pedig annál tömegesebben kell folytatódnia a jövőben is, minél mélyebben sülyed az ügyvédség színvonala, mert arra annál könnyebben emelkednek fel az alantasabb társadalmi rétegek alantas gondolkozású proselitái (!) és a kar jobb érzésű tagjai közül annál számosabban menekülnek ezek erőszakos fondorkodása elől a büzhődésnek induló légkörből. Szórói-szóra idézzük e sorokat, nehogy szerző minket holmi ferdítésekkel vádoljon — erősebbet saját kartársai ellen még alig irt valaki. Az ügyvédi lét és kenyérkérdés, fájdalom, napirenden van, ahhoz hozzászólani minden ügyvédnek van joga, söt kötelessége akkor, ha van valami mondani valója. De megoldásnak mondható-e a karnak leköpése!? Si tacuisses ! . .) De nem — igazságtalanok voltunk szerzővel szemben, — néki tényleg van egy panaceája. És pedig a blanketta-skála leszállitásában áll! «Ezt követelni kell minden hivatásos ügyvédnek, aki az ügyvédi kar erkölcsi színvonalának emelését szivén hordja.» (A cél átlátszó ! Azok a bizonyos alantas származású, alias kedvezőtlen felekezeti visszonyok közt leledző kartársak sújtatnának evvel, tőlük a ma is felette szerény létminimum elvonatnék, — és ezt nevezi szerző megoldásnak! Medicina pejor est morbo !) <Mert első a hivatás, azután jöhet csak az önérdek. A melyik ügyvéd ezt nem érzi, menjen mesterembernek. Elvei annak praedestinálják.» «A mondottakban megtaláljuk a nyitját a bírók és ügyvédek egymás közti személyes érintkezésükben tapasztalt gyakoribb összeütközésnek is. A kellő tiszteletnek hiányát a társas érintkezés szokásos külsőségei csak idaig-óráig palástolják. E külső máz valamely véleményeltérés esetében nyomban lepattan. A kölcsönös belső tisztelet hiányához fővárosunkban gyakran járulnak hozzá a mérhetetlen önbecsülésben nyilvánuló ázsiai (!!) zamatu «ari» nevelés jelenségei. E jelenségek az európai színezetű uri viselkedéstől rendszerint igen-igen távol esnek». (E szivömlengések az Alkotmány» egyik vezércikkébe kétségen kivül jobban beleillenének, mint egy komolyságra igényt tartó : llitólag jogi munkába. Hepp-hepp kiáltásaival ott kétségkívül nagyobb sikert is érne el!) Végeztünk — és ha szerző munkája előszavában arról panaszkodik, hogy l!)()4-ben megjelent: «hivatás és mesterség? cimü (kezünkbe különben nem került) müvecskéje a szaksajtó által agyon hallgattatott, ugye részben mindenesetre jobban járt, mint most. Mert a legenyhébb bírálat az lett volna, ha e cSodás fénykévéket szintén agyonhallgatjuk. Aki irni akar, annak legyen is mondanivalója, — másoknak lerántása azonban sem tudományosságra, sem okosságra nem vall. /'. /. Megjelentek: Tulajdonjog és szomszédjogok. A magyar polgári törvénykönyvi tervezet tulajdoni és szomszédjogi részenek ismertetése és bírálata s az ide vonatkozó kérdéseknek a tételes hazai törvényekből és a joggyakorlatból merített megvilágítása. Irta Csehi Pogány Virgil, lévai járásbiró. Bolti ára 5 korona. Kapható a szerzőnél. Magyar tengerészeti igazgatás. Irta Krát Miklós dr. Budapest, 1905. Ara 5 korona. Magyar kisajátítási jog. Irta Stassik Ferenc dr., ügyvéd. Ara 12 korona. Nagy becskerek, 1905. Pleitz Fer. Pál kiadása. Vegyesek. A budapesti büntetőtörvényszék és a «Jog». Néhány hete annak, hogy lapunk «Vegyes» rovatában egy kis közlemény jelent meg, mely a budapesti büntetőtörvényszék egyik felebbviteli tanácsának tárgyalási modorát éles kritika tárgyává tette. E közlemény birói körökben nagy feltűnést keltett, akik — egy helybeli napilap közleménye szerint, — lapunk ellen e cikk miatt sajtópört (közel negyedszázadi fennállásunk óta az elsőt) indítani akartak. A törvényszék két tagja tényleg meg is jelent nálunk és a közleményért teljes elégtételt kért, mely szerkesztőségünknek egy írásbeli revokáló és bocsánatkérő nyilatkozatában állott volna. — Erre azonban hajlandók nem voltunk, ellenben legnagyobb készséggel rendelkezésre bocsátottuk lapunkat a törvényszék tárgyilagos cáfolatának. Az elégtételadás e neme — ugylátszik — nem felelt meg a törvényszék hangulatának, mert azóta sem a cáfolat, sem másféle nyilatkozat hozzánk nem érkezett. A törvényszék ennek helyébe jobbnak látta a budapesti ügyvédi kamarához fordulni, mely megkeresés a kamara részéről alábbi elintézést nyert. Kár volt ez útra lépni, mert a kamarai határozat egyúttal kitanitást tartalmaz, mely a tszék prestigé-nek nem igen használ. Sebek, melyeket a sajtó (a mi esetünkben optima fide) ejt, csakis a sajtó utján orvosolhatók! A kamarai határozat szövege'a következő: 1,480/905. f. Méltóságos Elnök .Ur! 1,091 1905. eln.Nszámú átiratával méltóztatott közölni a budapesti ügyvédi kamarával, hogy a cimu heti szaklapnak Budapesten, 1905. évi április hó 9-én megjelent 15. számában a .Vegyesek* rovatában «Paródia» felirattal és «Advocatus» aláírással Oláh Dezső dr., budapesti ügyvédnek tollából eredő közlemény jelent meg, mely a budapesti kir. bünt. tszék, mint felebbviteli bíróság egyik ítélőtanácsának eljárását és tárgyalási modorát törvényellenesnek mondja és éles kritika tárgyává teszi. Méltóságos Elnök ur ezt a sajtó utján közzétett nyilvános panaszt felügyeleti hatósági eljárás tárgyává tette s a vizsgálatnak iratait azzal küldötte meg kamaránknak, hogy Oláh Dezső drt. és rajta kivül még Hegedűs Adolf dr. ügyvédet hallgassuk ki, illetve tőlük a közlemény betekintése mellett, nyilatkozatokat kívánjunk be. A jogszolgáltatás terén mutatkozó hiányok orvoslása iránti véleményadás és javaslattétel: az ürdts 19. §-a által ránk rótt kötelesség. Bizonyára ennek felismerése és tapasztalaton alapuló azon meggyőződés, hogy ebbeli kötelességünknek mindenkor készséggel tettünk eleget, vezették Méltóságodat akkor, mikor a panaszolt visszásságoknak minél alaposabb kinyomozása végett az ügyvédi kamarának közbenjárását is kívánta igénybe venni. Méltóságodnak ezen, köszönetünkre méltán számot tartó kívánsága azonban, az átirat által óhajtott módban és mértékben törvényes akadályba ütközik: mert az ügyvédi rendtartás éppen idézett szakasza a jogszolgáltatási hiányok omoslása korúi az ügyvédi kamaráknak hatáskörét esupán a véleményadásra és javaslattételre szorítja s ezzel minden más közreműködést ez irányban a kamarai hatáskörből kizár. Hatáskörünknek ezen, a törvényben gyökerező korlátozása okozza azt, hogy jelzett feladatunknak teljesítésében merőben a kamarai tagoknak önkénytes adatszolgáltatásaira vagyunk utalva s éppen azért nem mulasztjuk el, hogy őket erre évente általános felhívás utján fel ne szólítsuk. Arra azonban, hogy hasonló kérdésekben egyes kartársainkat konkrét esetre vonatkozó tapasztalataiknak tanúságtétel jellegével biró bejelentésére kényszeritsük, avagy arra őket csak fel is szólítsuk, hatáskörünk, tehát jogunk nincs. Az ügyvédi rendtartás 73. és 74. §§-ai és ügyrendünknek 59. §-a esetenként jelölik meg: mikor van a választmány jogosítva, hogy ügyvédtől felvilágosítást, illetve nyilatkozatot követeljen. Az idézett szakaszok a választmánynak ezt a jogát azokra az esetekre szorítják, mikor az illető ügyvéd ellen panasz tétetett, avagy panasz nélkül is fegyelmi vétség vagy kisebb kötelességszegés jelenségei merül tek fel. Ezen eseteknek egyikét sem fedi Méltóságodnak átirata. A felsorolt okoknál fogva az a felhívás, melyet mi Méltóságod átirata teljesítésében Oláh Dezső dr. és Hegedús Adolf dr. ügyvédekhez intéznénk, törvényes alappal nem bírna és törvényes jogkövetkezményekkel ellátható nem volna; ínig tehát egyfelől a zaklatás látszatát keltenők fel, másfelől a felhívás megtorlatlan eredménytelensége esetében az ügyvédi kamara tekintélyét tennők ki csorbulásnak. Méltóságod megkeresésének tehát — sajnálatunkra — eleget nem tehetünk. Az 1,091/1905. sz. alatt áttett iratokat •/. alatt visszaküldjük Budapesten, 1905. május 25-én. A budapesti ügyvédi kamara választmánya Kinevezések. A király kinevezte : Ítélőtáblai bírákká : Haller Gábor doktort, a kolozsvári Ítélőtábla elnöki titkárát a kolozsvári, Kis Bertalan hódmezővásárhelyi járásbirót a szegedi, Dicsóf Sándor dr., nyíregyházai tszéki bírót a debreceni, Reichard Zsigmond budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki birót a budapesti Ítélőtáblához; bírákká: Mészáros Dániel mezőtúri kir. albirót az aradi, Róth Kornél csacai kir. albirót a nyitrai tszékhez; Chamilla Antal nagybecskereki kir. albirót a csongrádi jbirósághoz; albirákká: Oravetz Andor dr., eperjesi tszéki jegyzőt a beregszászi, Kamrás József dr., kecskeméti tszéki jegyzőt a komáromi tszékhez, Csiczér Gábor mócsi jb. aljegyzőt a hátszegi, Fengya Igor nagybereznai jb. aljegyzőt az alsóvereckei és Hoczinann István sziráki jb. aljegyzőt a csacai jbirósághoz; alügvészekké: Fest Géza eperjesi tszéki albirót az eperjesi, Eördógh Árpád dr., nagybecskereki tszéki albirót a nagykikindai, Götz Béla dr., budapesti btőtszéki jegyzőt az egri ügyészséghez. A Kúria szüneti tanácsai. A Kúrián már összeállították a nyári szünet alatt működő két tanácsot. Az egyik tanácsnak, amely július 2-tól 20-ig fog működni, elnöke Sebestyén Mihály tanácselnök, birái Neuberger Ignác (büntető), Havass Károly (polgári, felülvizsgálati), Tóth Gerő (büntető, fegyelmi). ZsigmotidevUs Mihály (büntető), Kovách Antal (polgári, váltó), Szeg'eö Ignácz (büntető) és Tolnai Antal (polgári, váltó). A másik tanácsnak, amely juhus 30-tól augusztus 26-ig működik, elnöke Bömches Gyula tanácselnök, bírái Tóth Gerő (büntető, fegyelmi) Kovách Antal (polgári), Kovács Béla (polgári, váltó), Tolnai Antal (polgári, yaltó), Pichler Lipót (büntető), Karay Lajos (polgári) és Devich László (büntető). A két tanácsban mint jegyzők fel- György, Ráth István es Mariska István albirák. Szeptember hónapban a polgári tanácsok valamennyien működni fognak, a büntető tanácsok közül azonban csak három (az elsö, a harmadik és a negyedik) fog ülésezni. Az elsőben Oberschall Adolf kúriai másodelnök, a negyedikben Paiss Andor fog elnökölni, a harmadikban pedig valamelyik kunai biró. euxtf »#«2VÍNVT«>WM«0 NYOM&UA BUOAJtSTEH.